Mivel a napirend megszavazásáig sem jutott el a tegnapi BZSH közgyűlés, a lényegi kérdés – pénzalapok átengedése a Chabad-EMIH és az ortodoxia számára – érdemben szóba sem kerülhetett. Sebaj, a jóváhagyás úgyis a vasárnapi Mazsihisz-közgyűlés döntésétől függ.

Indiában és Grúziában is bombatámadást kíséreltek meg izraeli célpontok ellen, írja a BBC diplomáciai forrásokra hivatkozva.

Hetven évvel azután, hogy a nácik bezáratták, ismét feléled az egykori berlini zsidó leányiskola komplexuma, ám új feladattal: falai között immár művészeti galéria és étterem bizonyítja a berlini zsidó közösség megújulását.

Gyakran keseregtek régebben, akik kósert akartak enni Budapesten, mert kicsi volt a választék, s a minőség is elég ingadozó. A helyzet mára némileg megváltozott, bár vannak még meghódítandó csúcsok. Kósert tartani azonban mindig nehezebb és költségesebb, mint  tréflit enni. Vidéken, ahol legfeljebb egy-egy hitközségi konyha kínált meleg ételt, bizonyára még nehezebb lehetett a helyzet, felvágott talán csak a fővárosból érkezett.

Átgondolásra javasolják, hogy az Erkölcstan, etika pontban, ne csak az európai civilizáció és kultúra keresztény gyökereiről essen szó, mivel nyilvánvalóan csakis zsidó-keresztény kultúráról lehet felelősen beszélni, hiszen a zsidó kultúra alapvető hatással volt a keresztény kultúra kialakulására.

Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban. Részletet közlünk a kötetből.

Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata

Czifrik Balázs: Emlékezetközösség
Az emlékezetközösség fogalmát sokfelől lehet értelmezni: Trianon felől, a Holokauszt felől, és persze a Rákosi-diktatúra felől. Van miből válogatni. Nálunk, a Kárpát-medencében külön érdekesség, … Tovább »

Leon Panetta amerikai védelmi miniszter úgy véli: egyre valószínűbbé válik annak a lehetősége, hogy Izrael már áprilisban támadást indít Irán ellen, így próbálva megakadályozni Teherán atomfegyverhez jutását – közölte csütörtökön az amerikai média.

Újabb súlyos dokumentumfilm bemutatására készül az HBO. Az élet mindennél fontosabb (február 16. 23:10) egy négyhónapos palesztin kisfiú, Mohammed Abu-Mustafa története, aki egy ritka, immunhiányos betegségben szenved. 

Számokká torzult egyének szürke tömege, ahol érzelmeknek és kilengéseknek semmi helye nincsen. Minden és mindenki a mindenható Jótevőtől függ. A totalitárius rendszerek legismertebb ábrázolója, George Orwell 1984-e előtt negyedszázaddal egy jégtörőhajó-mérnökből lett orosz dráma- és regényíró megalkotta az antiutópia műfajának alapművét, a sztálini szovjet valóság előképét.

A karmester az Új Színház új igazgatójának hivatalba lépése alkalmából szerette volna felhívni a figyelmet a kinevezéssel kapcsolatos problémákra.

A József Attila-díjas író Révai Gábor kérdései nyomán írott könyvét Jánossy Lajos író, kritikus, a litera.hu szerkesztője ajánlja.

A Szabad Zsidó Tanház programjában a zsidóság kultúrájának, történelmének és vallásának alapkérdései mellett kiemelten szerepelnek korunk problémái, melyekre megpróbálunk a zsidóság kultúrájából merített, korszerű válaszokat adni.

A Művészetet Kedvelők Délutánja keretén belül, ezúttal esti programra invitáljuk Önöket a Vígszínház Házi színpadára, ahol is az irodalmi Nobel-díjas Albert Camus: A pestis című regényéből készült monodrámát tekintjük meg.
 

Halottakról nem jót kell írni, hanem az igazat – tartja a
közmondás, már ha pontosan fordítják. A zsidó hagyomány szerint nem ünneplünk
ellenségeink halálakor, mert Isten teremtette lélek pusztult el. Nem ünneplünk
hát, de nem is felejtünk.
 

Laczó Ferenc
 
Tábor Béla már A zsidóság két útja legelső oldalán hangsúlyozza a történelmi pillanat kivételes jelentőségét. Az 1938-39 során írott és közvetlenül a második világháború kitörése előtt napvilágot látott jelentős mű in medias res felütése … Tovább »

A neves berlini művészettörténész, Friedländer szerint, „…ha megírják a műgyűjtés történetét, abban Nemes Marcellt mindenképpen megkülönböztetett hely illeti meg”. A XX. század első felének legjelentősebb magyarországi gyűjteményét ő birtokolta. 1908-ban I. Ferenc József királyi tanácsossá nevezte ki, majd 1910-ben nemesi oklevelet adott neki. Nemes Marcell passzióból gyűjtött, kereskedett, de azt is tudta, hogy felelősséggel tartozik a köznek.

Vitát váltott ki Oroszországban a rosztovi holokauszt emlékmű áthelyezése, az újról ugyanis „lefelejtették” a zsidó áldozatokat.

Ismét kudarcba fulladtak a Gál András Levente kormánybiztos és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége közötti egyeztetések az ingatlanjáradék elosztásáról.

A Szombat folyóirat decemberi számát a kulináriának szenteltük. Sztárszakács-, blogger- és vendéglősinterjúkkal, kóserpiaci körképpel és sok-sok új recepttel. Még mindig lehet újat mondani a barheszről, a maceszgombóc levesről vagy a sóletről, mindezekhez kívánunk jó étvágyat és jó olvasást. Most lapszámunk beharangozó írását olvashatják.