Hivatalból vizsgálatot kezdeményezett Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő ellen a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) elnöke, mert a politikus ügyvédként eljárva a múlt héten azt kérdezte egy bírótól, hogy nem zsidó származású-e. Gaudi-Nagy szerint erre azért volt szükség, mert az eljárásban testi sértés elkövetőjeként szerinte egy „zsidó származású magyar” is érintett, ezért csak az elfogulatlanság megállapítása érdekében tudakolta Rózsa Mária bíró származását.

… és nem volt szabad feltennünk a nevét a plakátra.” A bukaresti zsidó színház művészeinek emlékeiből.

Woody Allen soha nem megy el díjátadókra, négy Oscarját és két Golden Globe-díját sem vette át személyesen. A Golden Globe-gálán ezúttal volt alkotó- és élettársa veheti át helyette a díjat.

Embertársaink egy része gyermekkorában átesik a szorongás egy sajátos fázisán. Rémületes érzés keríti őket birtokába: úgy vélik, apjuk és anyjuk nem a valódi apjuk és anyjuk.

Elfogták a Hanuka tiszteletére emelt menórák és emléktáblák rongálóit – tudta meg a Népszava. Bognár Kinga a BRFK sajtószóvivője közölte, hogy két fiatalember maga jelentkezett az I. kerületi kapitányságon.

A középiskolai történelemtanításban alternatív oktatási módszert jelenthet a digitális történetmesélés, derült ki a „Mindenkinek van egy filmje” – Digitális történetmesélés: oktatás – önismeret – önkifejezés című tematikus rendezvényen, ahol bemutatták azokat az egy-két perces kisvideókat is, amelyeket középiskolás diákok készítettek a vészkorszakról. A Kossuth Klubban rendezett záróeseményen a projektet méltatta Gács Anna esztéta és Sándor Pál Kossuth-díjas filmrendező is.

Sakkrejtvényekkel tűzdelt ifjúsági kalandregényt írt Berg Judit József Attila-díjas író minden idők legjobb női sakkozója, Polgár Judit közreműködésével. Az Alma – A sötét birodalom című kötet már kapható a könyvesboltokban.

Az 1988-90-es rendszerváltás óta hol halkabban, hol hangosabban zajlanak a magyarországi viták a közelmúltról, a huszadik századról, két totalitárius rendszer örökségéről, a vészkorszakkal és a pártállammal kapcsolatos veszteségekről és a felelősségről.

Szomorúan tekintünk vissza 2019. január 5-én hat évvel ezelőtti cikkünkre. Ma érkezett a hír, hogy Robicsek György, a Frankel Leó úti zsinagóga tagja, a Lukács uszoda és a Földes Józsi vendéglő törzsvendége távozott közülünk. Rá emlékezünk.

Különös kérdéssel járt közben védence érdekében egy csütörtöki tárgyaláson Gaudi-Nagy Tamás. Az ügyvédi minőségében tevékenykedő jobbikos képviselő az eljáró bírónőt felszólította, hogy „az elfogulatlanság megállapítása érdekében” nyilatkozzon arról, hogy zsidó származású-e. Gaudi-Nagy azért tartotta fontosnak megismerni Rózsa Mária felmenőit, mert az ügyben egy másik, szerinte zsidó származású magyar – jobbikul: „zsidó ember” – is érintett.

A Pozsonyi úti hajléktalan, Sándor megható története kering a Facebookon.

„Édesapám fékezett habzással járt el a templomba. Vallás és liturgia terén mély tudatlanságban éltem az eddigi 67 évemet. Hiába tudtam már kisgyerekkoromban, hogy van pészah, purim, jom kipur stb., azt kérdeztem: nekünk miért nincs karácsonyfánk? Erre a szüleim azt mondták: tűzvédelmi okok miatt.” Székhelyi József Jászai Mari-díjas színművész.

A Tánáchban majdnem minden főszereplő hajléktalan vagy menekült.

A másfél milliárd forintos civil alap támogatásaira több mint ezer pályázat érkezett – számolt be L. Simon Lászlónak, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága fideszes elnökének kommunikációs vezetője.

A Stuxnet a hadtörténelem első igazi katonai célú számítógépes vírusa volt (mármint az első, ami nyilvánosságra került), amit Izrael és az USA titkosszolgálatai fejlesztettek közösen, és Irán ellen vetettek be. A vírus súlyos üzemzavarokat okozott Irán legfontosabb nukleáris létesítményében, a natanzi urándúsítóban, szakértők szerint összességében két évvel vetette vissza az ország atomprogramját, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Irán végül feladja a törekvéseit arra, hogy atomfegyvert állítson elő.

Avagy: mi az a biológiai végrendelet?

A Szombat folyóirat szervezésében, Szántó T. Gábor vezetésével zajló irodalmi szeminárium-sorozat folytatódik. Az elkövetkező három félévben a szeminárium kiemelt témája a vészkorszak és annak nemzedékeken átnyúló utóhatása megjelenése az irodalomban. 

Kövesi István – akit gyűjtőtársai „kóser Pistinek” neveztek – az újlipótvárosi Csanády utca 5. szám alatt lévő kóser húsbolt aranylelkű mészárosa volt. Úgy hírlett róla – legalább Anna Margit beszámolója szerint –, hogy a rászorulóknak némi pénzt is csomagolt a hús mellé… Kövesi és felesége híres volt saját készítésű savanyúságáról, melyből nyugatra is exportáltak. De a családtagokon és barátokon kívül alig tudta valaki, hogy mit rejt az üzlet fölötti lakásuk: egy heterogén összetételű gyűjteményt klasszikussá nemesedett modernekből, főművekkel, kevéssé hullámzó színvonallal (ami nem mondható el minden gyűjteményről!). Hogy mindezt miből? Nem is a húsból, hanem a csalamádéból…

A „szabadság ellenségei” – összefoglaló a Political Capital és a Szombat konferenciájáról