Ukrajna segítene az iráni drónok elleni harcban – mondja Zelenszkij
Technológiát, kezelőszemélyzetet és eszközöket is küldene a Közel-Keletre.
Volodimir Zelenszkij (Forrás: Youtube screenshot)
Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága adatai szerint az iráni háború kezdete, február 28. és március 3. között Teherán több mint 500 ballisztikus rakétát és 2000 pilóta nélküli légi rendszert (UAS) indított különböző katonai és polgári célpontok ellen a régióban.
A ballisztikus rakéták száma az első nap után meredeken visszaesett, nagyrészt az iráni indítóállásokat megsemmisítő amerikai és izraeli csapások miatt.
A dróntámadások üteme azonban továbbra is magas maradt. Bár a legtöbb ilyen eszközt elfogták, a Pentagon állítólag elismerte, hogy az egyszer használatos támadó drónok nagyobb veszélyt jelentenek a vártnál: nem volt elegendő „pontvédelmi rendszerük” ahhoz, hogy lelőjék azokat, amelyek átjutottak a vadászgépek és más légvédelmi rendszerek szűrőjén.
Az egyik drón Kuvaitban hat amerikai katonát ölt meg; máshol értékes katonai eszközöket, köztük műholdas kommunikációs berendezéseket rongáltak meg, és diplomáciai, gazdasági és lakóövezeti célpontokat is eltaláltak.
Emiatt az amerikai hadsereg sietve próbálja megerősíteni drónelhárító képességeit a térségben.
Köztudott, hogy az Ukrajna ellen négy éve tartó invázió során az orosz hadsereg többnyire iráni gyártású drónokat vetett be.
Ukrajna nagy árat fizetve, de tapasztalatokat szerzett ahhoz, hogyan lehet költséghatékony módon védekezni ezek ellen a fegyverek ellen. Volodimir Zelenszkij elnök szerint a hadsereg technológiát és személyzetet küldhet a Közel-Keletre, hogy segítsen Amerikának és szövetségeseinek a dróntámadások elleni küzdelemben.
Irán egyik „igáslova”, a Shahed-136 egy propelleres, delta szárnyú drón, amely körülbelül 2000 kilométer távolságig képes rögzített célpontokat támadni. Ezeket az iráni vezetés 2022 nyarán kezdte szállítani Oroszországnak, viszonylag olcsó lehetőséget nyújtva Moszkvának a nagy hatótávolságú csapásmérő képességei növelésére. Később ők is gyártani kezdték a módosított változatokat, az ukrán hírszerzés szerint 2025 közepére havonta mintegy 2700 drónt állítottak elő.
A drága elfogó rakéták használata a Shahed drónok gyors lelövésére fenntarthatatlannak bizonyult. Az ukránoknak olcsóbb megoldásokra volt szükségük. Idővel egy többrétegű rendszert fejlesztettek ki, amely magában foglalja a repülést, az elektronikai hadviselést és a mobil tűzcsoportokat – általában pickupokra szerelt géppuskákkal. Ezek a csapatok egy digitális közös műveleti képen keresztül koordinálnak, amely a radarokból és akusztikus szenzorokból származó adatokat egyesíti. Ezek a hatékonyan működő csapatok lőtték le az Oroszország által indított Shahed-típusú drónok többségét.
Az oroszok azonban szintén alkalmazkodtak a helyzethez. Technikai és taktikai változtatásokat vezettek be, emiatt az ukrán mobil tűzcsoportok és az elektronikai hadviselési taktikák veszítettek a hatékonyságukból, miközben az orosz dróngyártás üteme egyre nőtt. Ezért az ukránok egyre inkább az elfogó drónok, azaz az olyan pilóta nélküli, olcsó eszközök felé fordultak, amelyek a radar által észlelt eszközök megsemmisítésére szolgálnak. A jelentések szerint ezek a rendszerek a múlt hónapban a Shahed-típusú drónok több mint 70 százalékát megsemmisítették. Bár a téli időjárás problémát jelentett a rendszereknek, a Közel-Keleten ez nem lehet gond.
Amikor az iráni rakéták és drónok repülni kezdtek a Közel-Keleten, Zelenszkij gyorsan felajánlotta Ukrajna drónelhárító tapasztalatait.
Március 1-én az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Keir Starmer kijelentette, hogy London „ukrán szakértőket fog bevonni, hogy segítsenek az Öböl-menti partnereknek lelőni az őket támadó iráni drónokat”.
Azonban lehet, hogy Starmer elsiette a dolgot, mert másnap Zelenszkij azt mondta: Kijev nem kapott „közvetlen kérést Nagy-Britanniától” vagy más országoktól. Ugyanakkor megismételte, hogy kész megosztani a releváns információkat és technológiákat. A Bloombergnek adott interjúban az ukrán elnök azt sugallta, hogy Ukrajna akár „a legjobb drónelfogó-operátorait” is elküldheti a közel-keleti országokba – ha ezek az államok rá tudják venni Moszkvát egy „egy hónapos tűzszünet” elfogadására.
Miután március 3-án az iráni drónfenyegetésről tárgyalt a közel-keleti partnerekkel, Zelenszkij kijelentette, hogy ezek az országok és az Egyesült Államok is ukrán „szakértelmet” és „gyakorlati támogatást” kértek az iráni drónok elleni küzdelemben.
Utasította az ukrán tisztviselőket, hogy dolgozzanak ki lehetőségeket a segítségnyújtásra úgy, hogy az ne gyengítse Ukrajna saját védelmét. „Az ukrán szakértők a helyszínen fognak dolgozni, és a csapatok már koordinálják ezeket az erőfeszítéseket” – mondta. Később megerősítette, hogy amerikai kérésre Kijev biztosítja a szükséges eszközöket, és szakembereket küld a térségbe az OWA „öngyilkos” drónok elleni harc segítésére.
Zelenszkij azt is felvetette, hogy Ukrajna elfogó drónokat „cserélhetne” a létfontosságú Patriot légvédelmi rakétákra. Bár Washington és közel-keleti szövetségesei ebbe valószínűleg nem fognak belemenni, a Financial Times arról számolt be, hogy a Pentagon és legalább egy Öböl-menti kormány tárgyal az ukrán gyártású elfogó drónok vásárlásáról. Néhány NATO-tagállam – köztük az Egyesült Államok – nemrég különböző típusú elfogó drónokkal kezdett kísérletezni. Ezek közé tartozik a mesterséges intelligenciával támogatott „Merops interceptor drone system”, amelyet széles körben használtak Ukrajnában
Nagy valószínűséggel az Egyesült Államok nemcsak az iráni háborúban, hanem a jövőbeli konfliktusokban is szembe fog kerülni a Shahed-136-hoz hasonló drónokkal. A harcban már bizonyított ukrán technológiák és kezelők bevonása a jelenlegi műveletekbe egyedülálló lehetőséget adhat Amerikának és a szövetségeseinek, hogy hasznosítsák Ukrajna tapasztalatait e fegyvereknek a legyőzésében.
