A haragvó próféta: Füst Milán

(1888-1967)

Egyik regényét, a Feleségem történetét Nobel-díjra terjesztették (volna) fel, ha a magyar kulturális kormányzat meg nem tiltja, hogy ilyen „dekadens” köl­tő pályázzék rá. (Helyette felterjesztette Illyés Gyula: A puszták népe … Tovább »

Akik kicsit is részesei voltak az elmúlt évek ma­gyarországi zsidó közéletének, legalábbis sejthetik, hogy az Országos Rabbiképző Intézet könyvtára nem kapja meg a közösségtől a méltó érdeklődést, az il­letékesektől a pénzügyi támogatást, egyáltalán, azt a figyelmet, … Tovább »

… de lángra lobban. Asré hagafrur, se niszraf v’hálit löhávot – olvasható a héber nyel­vű felirat a Jad Hana nevű kibucban felállított emléktáblán, így örökítették meg Szenes Han­na magyar költő, Izrael nemzeti hőse emlékét. A fenti sorok a Margit körúti fogház falára … Tovább »

A városkája nevét viselő együt­tes áprilisban érkezett kalocsai, kecskeméti és két budapesti fellé­pésére. A 30 nőt és férfit ottho­nuk közelsége és a munkahelyi ismeretség hozta össze, de az éneklés öröme tartja egybe. He­tente két próbán csiszolja tehet­ségüket művészetté … Tovább »

„A csodák hat napja” című köny­vet Abádi Ervin, magyar származá­sú izraeli újságíró hetekkel az 1967-es izraeli hat napos háború után írta. A könyv még abban az esztendőben újabb kiadásokat élt meg. Magyarországon viszont csak most jelent meg – első ízben.

Egészen a … Tovább »

Érdekes munka jelent meg két kötetben az MTA Filozófiai Inté­zet kiadásában, vallástudományi tanulmányok láncszemeként. Cí­me is utal átfogó tartalmára: Hét évtized a hazai zsidóság életében.

Szerzői nagyrészt a Jogtudo­mányi, illetve Filozófiai Intézet­nek olyan fiatal … Tovább »

Tűnődések Stomm Marcel emlékiratai fölött

Még a rendszerváltást követő kiadói dömpingben is feltűnést keltett ez a karcsú kötet, melyet Gallyas Ferenc rendezett sajtó alá. A Don-kanyarban megsem­misült második magyar hadsereg hadtestparancsnoká­nak a visszaemlékezései annyi … Tovább »

 Az Ájin-csoport tárlatáról

Ez az új képzőművészeti cso­portosulás a Chagall-körből nőtt ki, s célja a kisebbségi kultúra felmutatása és szembesítése a szé­lesebb magyar kultúrával. A kö­zös gyökerek azonban félreismer- hetetlenek, amint az is megjósol­ható, hogy … Tovább »

 1991. március 24-én, vasárnap volt a zsidó kultúra napja a Marcibányi téri művelődési központ­ban. A Budapesti Tavaszi Fesz­tivál során az indiai nap, a mold­vai nap és a latin-amerikai nap után került sor a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Múlt és Jövő című folyóirat … Tovább »

„Készítsetek nekem szentélyt, hogy lakjam közepettük…”

Nevezik főtemplomnak, mond­ják a kontinens legnagyobb működő zsinagógájának, ha­zalátogató hittestvéreinknek zarándokhely, számunkra, it­tenieknek: kapcsolat a múlt­hoz, biztonság a jövőhöz.

1991. április közepén … Tovább »

avagy

Ki ül Arany János szobra alatt?

Idősebb könyvbarátok még na­gyon jól emlékeznek az ún. Nova-könyvekre, a könyvszakma vete­ránjai előtt pedig nem ismeretlen Müller Dávid. neve. Az 1873-ban született jó kondíciójú üzletember volt a Nova Könyvkiadó cég tu­lajdonosa, … Tovább »

Az életben maradottak Izraelbe mentek

Schőn Dezső az Izraelben élő kiváló író-történész sok új, eddig csak kevéssé vagy egyáltalán nem ismert adatot közöl az Új Kelet április 12-i számában a nácik egykori koncentrációs táboráról, és a helyén egy éve megnyílt emlékmúzeumról.

A … Tovább »

A szociáldemokraták század eleji héber röpirata!

„Genossen Arbeiter Brider!”

„Vin unsere Freiheit ist die Rede!”

Jelenlegi ismereteink szerint 1945 után – figyelembe véve a történeti irodalmat és a sajtót, itt a Szombat-ban közlünk először egy héber betűkkel írt jiddis … Tovább »

A Magyar Szabadságharc tábori rabbija, a hazai polgárosodás apostola

A Nyitra vármegyei vágújhelyi Einhorn család 1825-ben született Ignác nevű fiának átlagon felüli eszessé­gét, sokoldalú képességeit már szülőhelyén a községi népiskola tanítói és középiskolai tanárai … Tovább »

Smuel Michaeli előadása a Holocaust emlékünnepé­lyek alkalmával (április 10-én este)

Miért nem lázadtak fel? Miért nem támadták meg akár csupasz kézzel hóhérjaikat, amikor már tudták és lát­ták, hogy minden veszve van? Ilyen és hasonló kér­dések foglalkoztatták a nevelőket … Tovább »

Modena csaknem 200 ezer lakosú város Milano és Bologna között. A XII. században épült hatalmas dóm közelében, a Mazzini téren áll az 1873-ban emelt zsinagóga. Aki megáll előtte, aligha gondol­ná, hogy olyan zsidó közösség számára épült, amely jelenleg mind­össze száz tagot … Tovább »

 Snéur Zálmán 1796-ban megírta a Tanja című elméleti munkáját, mely a chabad mozgalom bibliája lett. Tanítása szerint a lélek há­rom rétegű: chochma, bina, daat (bölcsesség, értelem, megismerés) alkotják. A mozgalom e három szó kezdőbetűiből kapta a nevét. A chasszidizmus … Tovább »

Az iraki pártállam – Legyilkolt papok, levágott fülek – Könyékig vérben – A családszerető Szaddam – Elmaradt számlák

Primakov, a Moszkvában működő iraki lobby egyik vezéralakja Szaddam Huszein katonai veresége után kénytelen volt elismerni: addigi pártfogoltjának vol­tak bizonyos … Tovább »

II. János Pál pápa a Kuvait elleni iraki agressziót a nemzetközi jog legelemibb szabályai megsérté­sének nevezte, ámde kezdettől fog­va elutasította a kis arab ország katonai erővel történő felszabadí­tásának a gondolatát. Amikor az Amerika vezette szövetséges hatal­mak előbb … Tovább »

A cinkosságnak, a különféle fél­megoldásoknak az az áltárgyilagos­sággal és tessék-lássék szolidari­tással vegyes keveréke, amelyből az iraki agresszió létrejöhetett, ma is utánpótlást kap. Lehet, hogy Szaddam volt az okos?

1.

Egy Reuter-jelentés Ciprusból (március … Tovább »