A magyar kormányzat 2000-ben határozott arról, hogy április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja legyen: a náci megszállókkal együttműködő magyar közigazgatás és rendvédelem tagjai 74 évvel ezelőtt ezen a napon kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok … Tovább »

Legtöbbször a Normandia-Nyeman című háborús filmet láttam. Legalább hétszer. Akkori kamaszfelosztásunk három kategóriájából – lövöldözős, baszós, kardozós (bocs, de így mondtuk) – az elsőbe tartozott.

Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017

Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.

Száz … Tovább »

Nyugat-Európa országai jóval messzebbre jutottak a Holokauszt bűneivel való szembenézésben, így ott dominánssá váltak azok az eszmék, amelyeket a fasizmussal szembeni ellenanyagnak tekintenek: a tolerancia, a befogadás, a másság kultúrája, illetve elvetése mindenfajta törzsi csoportidentitásnak, … Tovább »

A vészkorszakot és a rendszerváltást követő átrendeződések. (A cikk I. részét ide kattintva olvashatják.)

A vészkorszak pusztítását követően 1950-ben az állam egységesítette az összes magyarországi zsidó hitközséget, és a korábbi irányzati hovatartozás figyelembevétele … Tovább »

Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017

Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.

Száz … Tovább »

21. századi technika a régi füredi zsinagógában.

Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017

Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.

Száz … Tovább »

“Gellér B. István – vagy ahogy édesapja után mindannyian neveztük: Brúnó – zsidó ember volt, noha tudtommal soha nem járt I’tent imádni a zsinagógába.” Ma búcsúztatták Pécsett az elhunyt festőművészt.

Attól megőrizte makacs, kompromisszumot nem ismerő személyisége, hogy … Tovább »

Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017

Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.

Száz … Tovább »

A Chabad Lubavits New York-i világközpontja ritkán tesz nyilatkozatokat.

A zsidó feministákat is tömörítő mozgalom követelése: „A cél, hogy a nő többet ne az alacsonyabb-rendűség bélyegével homlokán jöjjön a világra”.

A két háború közötti időszak különös érdeklődésre tarthat számon azon történészek között, akiket érdekel a … Tovább »

Nehéz lesz úgy beszélgetni, hogy ha a Szombat nem azt értelmezi, amit leírok, hanem amire szerintük gondolok közben. Megdöbbent, hogy a szerkesztőség jobban tudja nálam, mit gondolok – igazából, és azt is tudja, hogy miért gondolom, sőt azt is, hogy miért tagadom le.

Ezt szerintem … Tovább »

A jeles filmrendezőt köszöntjük egy korábbi interjúnkkal.

Egy történelmi eseménynek, eseménysorozatnak vannak jelentős és kevésbé jelentős szereplői. Az előbbiek szobormodellek lesznek, az utóbbiaknak még emléktáblájuk sincs sehol. (Persze még lehet.)

Ez utóbbi csoportba tartozik 1956 egyik többé-kevésbé elfeledett szereplője, … Tovább »

Köves Slomó és Radnóti Zoltán csörtéjéről

 
című konferencia
Budapest, 2018. február 5.
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületének Díszterme

Szervező: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kar, Molnár Tamás Kutatóintézet (MTKI)
Támogató: Miniszterelnökség, Nemzetpolitikai … Tovább »

„Miért nem mondod, hogy zsidó vagy? Biztosan sokkal könnyebben érvényesülnél!” – szemüveges vagyok, göndör a hajam, nagy az orrom, a médiában dolgozok, többször megkaptam már a fenti „jó tanácsot”. Ami a legfurcsább, hogy egy-két zsidó ismerősöm is közöttük volt. Valóban … Tovább »

Stark Andrással az 1970-es évek végén ismerkedtem meg, Egerben, egy „pszichoterápiás hétvége” nevű rendezvényen. Vacsora után, borozgatás közben a zsidóságunkról kezdtünk beszélgetni. Kiderült, hogy mindketten ún. „másodgenerációsok” vagyunk, azaz merő véletlenségből életben maradt holokauszt-túlélők gyermekei.

Kedves Andris! Ezt kikérem magamnak! Sztálin szokott 70 éves lenni, nem Te. (Vagy én!)

Akkor most, hogy is van ez? A 70-es troli Rólad van elnevezve? Az, amiről Apád, a Pista bácsi (aki teljes egészében „kitalált” Téged) olyan szép novellát írt „Trolikerék” címmel! Amelyiknek … Tovább »