Fél év alatt 143 antiszemita incidenst jelentettek be Írországban
Az Írországi Zsidók Képviseleti Tanácsa (JRCI) által közzétett friss jelentés a 2025 júliusa és 2026 januárja közötti antiszemita eseteket dokumentálja. Fizikai erőszak szerencsére ritkán fordult elő, mindössze három ilyenről érkezett bejelentés. A legtöbb incidens verbális bántalmazás és fenyegetés, vandalizmus, kirekesztés vagy diszkrimináció volt, és a közvetlen gyűlöletet kifejező online üzenetekre is sokan panaszkodtak.
Antiszemita – Izraelt gyerekgyilkosnak ábrázoló – falfestmény Belfasban (képernyőfotó)
Minden egyes esetet maguk az érintettek jelentettek be a tanácsnak, amelynek egyébként nincs joghatósága azok független kivizsgálására vagy elbírálására. Írországban jelenleg nincs hivatalos, állami antiszemitizmus-nyilvántartó mechanizmus. Bár a rendőrség nyilvántartja a nemzetiség, etnikum vagy vallás alapján elkövetett gyűlölet-bűncselekményeket, nem különíti el a kifejezetten antiszemita indíttatásúakat.
A fél év alatt bejelentett esetek 30 százalékát a zsidó identitással vagy izraeli származással kapcsolatos jelképek, szimbólumok viselése, vagy a héber nyelv nyilvános helyen való használata váltotta ki.
A 143 incidens közül 25 volt olyan, amely a holokauszt elferdítésével vagy antiszemita összeesküvés-elméletekkel állt kapcsolatban. Egy januári felmérés szerint az írek 9 százaléka azt gondolja, hogy a holokauszt mítosz, további 17 százalékuk azt hiszi, hogy a zsidó áldozatok száma nagymértékben túlzott, és a lakosság fele (!) nem tudta, hogy a holokauszt során 6 millió zsidót öltek meg.
A 143 bejelentett eset még ijesztőbb számarány annak ismeretében, hogy az országban mindössze 2500 zsidó él.
Micheál Martin miniszterelnök a holokauszt nemzetközi emléknapján elismerte, tudatában van annak, hogy a zsidó közösség növekvő mértékű antiszemitizmussal szembesül, és hogy a közbeszéd egyre inkább eldurvult.
Ugyanakkor Martin mindig kritikusan nyilatkozik Izrael gázai szerepéről, sőt az ENSZ-ben azt állította, hogy Izrael felrúgta a nemzetközi normákat és népirtást követett el. Az is közismert, hogy a hagyományosan palesztinbarát álláspontot képviselő Írország 2024-ben hivatalosan elismerte a Palesztin Államot.
Gideon Taylor, a World Jewish Restitution Organization elnöke – egyébként dublini zsidó –, azt mondta, hogy a jelentés különálló képet mutat az antiszemitizmus jelenlétéről, nem lehet egyszerűen Izraellel vagy a palesztin–izraeli konfliktussal kapcsolatos politikai vitaként értelmezni.
Írország főrabbija, Yoni Wieder hangsúlyozta, hogy bár a jelentés nem állítja, hogy az antiszemitizmus minden egyes zsidó mindennapi valósága, mégis túl gyakran fordul elő ahhoz, hogy ritka vagy marginális jelenségnek lehessen tartani. Emiatt sokan érzik úgy, hogy a zsidó közösséghez tartozás miatt sebezhetőbbé váltak, mint korábban voltak.
Maurice Cohen, a JRCI elnöke hangsúlyozta, hogy az antiszemitizmus „különleges jellemzőkkel bír, amelyek nem kezelhetők általános rasszizmus elleni intézkedésekkel”. Emiatt egy elkülönített, önálló nemzeti tervre van szükség az antiszemitizmus elleni küzdelemben.
