Támogatott, tűrt, vagy tiltott – a Chabad rabbik és a politika

Írta: Lázár György - Rovat: Politika, Vélemény

A Chabad Lubavits New York-i világközpontja ritkán tesz nyilatkozatokat.

2014 szeptemberében közleményben ítéltek el egy helyi afroamerikai politikust, Rubain Dorancyt, mert kampányplakátján a Chabad székháza és rabbik összejövetele volt látható. A Chabad közleménye szerint a Világközpont soha nem támogat politikai jelölteket, és Dorancy engedély nélkül használta a fényképet politikai kampányolásra. Utóbbi becsületére legyen mondva, azonnal megkereste Jehuda Krinsky rabbit, a Chabad “de facto” vezetőjét, és bocsánatot kért.

Rubain Dorancy kifogásolt plakátja

Azért időszerű ez a történet, mert Budapesten Köves Slomó Chabad rabbi fényképe megjelent a KNDP-s Hollik István kampányplakátján.

Az Egyesült Államokban Chabad rabbik, vagy szervezetük más vezetői szinte soha nem jelennek meg tévéműsorokban, és én még soha nem láttam ultraortodox rabbit amerikai belpolitikai rendezvényen. Ultraortodox vezetők ritkán találkoznak politikusokkal, és ha találkoznak is, az összejövetel csupán arra szolgál, hogy bemutassák szervezeteiket és vezetőiket. A Chabad vezetés ugyanúgy udvarias bemutatkozó látogatást tett a demokrata Obama elnöknél, mint a republikánus Bushnál.

Chabad rabbik látogatása George W. Bush elnöknél 2008. április 15-én  (AP fotó/Gerald Herbert)

Számos ultraortodox irányzat működik Észak-Amerikában. Az amerikai székhelyű Chabad mozgalom, a teljes amerikai zsidóság létszámát tekintve viszonylag kicsiny. Követőik létszámáról megbízható adat nincs, egyesek 50 ezerre, míg mások 200 ezerre tippelik azt, mindenesetre a 6-7 milliós amerikai zsidóság töredékét képviselik. 2005-ben Samuel Heilman professzor 12 ezerre becsülte New York-i Crown Heights környék chabados lakóit és 7 ezerre az izraeli Kfar Chabad település állandó lakosságát. A nemzetközi hálózatban működő salijachok (küldöttek) számát családjaikkal együtt mintegy 20 ezerre tippelte, így jön ki a 40-50 ezres szám. A jelenlegi összlétszám valószínűleg magasabb, de pontos adatot senki nem tud. Mintegy négyezer salijach család feltételezhető, akik Kotlarsky rabbi vezetésével a „Rebbe hadseregét” alkotják. A Chabad hivatalos, un. roll-call nyilvántartása szerint, az 1989-ben alapított magyarországi Chabad mindössze 14 ilyen családdal működik. (Sue Fishkoff írt egy könyvet a Chabadról, a Rebbe Hadserege címmel – The Rebbe’s Army.)

Barack Obama Chabad rabbik csoportját fogadja 2015. április 15-én. (Official White House Photo by Pete Souza)

Heilman szerint is a legnépesebb ultraortodox csoport Amerikában a magyar gyökerekkel rendelkező Szatmár (Satmar) irányzat, de ezen túl tucatnyi kisebb-nagyobb közösség, többek között a Bobover, a Skver, a Belzi, a Pupa vagy éppen a Vizsnici Rebbe követői alkotják az amerikai ultraortodoxokat, akik az észak-amerikai zsidóság mintegy 10%-át adják. (A Pew Research Center felmérése szerint.)

Az ultraortodoxok gyakrabban hallatják hangjukat vallási kérdésekben, így megszólaltak a körülmetélés vagy a kóser vágás szabályozásáról szóló vitákban. Miután Trump elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok Jeruzsálembe helyezi át az USA nagykövetségét, Aron Teitelbaum rabbi, a Satmar vallási vezetője elítélte azt, mert felfogása szerint Izrael állama csak a Messiás eljövetele után jöhet létre. Teitelbaum szerint a cionisták megtagadták a bibliai próféciát, mert Jeruzsálem szent város „amelyik soha nem lehet a cionista állam fővárosa, mondhat azt amerikai elnök, amit akar”. Hasonló megnyilatkozásokat tett a még radikálisabb Neturei Karta csoport is, amelynek tagjai amerikai zsinagógáikban Purim ünnepén minden évben körbetáncolják és elégetik az izraeli zászlót.

A Chabad nemzetközi hálózatának tagjai viszont eltérhetnek a Világközpont belpolitizálást tiltó hagyományától, és ebből konfliktusok is keletkeznek a szervezeten belül. Így van ez Berel Lazar oroszországi Chabad rabbi esetében is, aki jelenleg Oroszország „főrabbija” – Putyin elnök nevezte ki annak. Ő gyakran nyilvánít véleményt belpolitikai kérdésekben, általában Putyint támogatva. Számos zsidó szervezet viszont a 80 éves Chabad-ellenes Adolf Sajevics rabbit tekinti Oroszország főrabbijának. (Sajevics a 70-es években a budapesti Rabbiképző Intézetben végzett, a szovjet korszakban kezdte működését és tagja volt a hivatalos szovjet „anticionista bizottságnak”. Jelenleg Lazarnál sokkal inkább Putyin-kritikus álláspontot képvisel – A szerk.)

Putyin elnök kitünteti Berel Lazart, Oroszország (egyik) főrabbiját

Amerikában meglepődtek, amikor kiderült, hogy Berel Lazar együttműködik az orosz hadsereggel is és Aron Gurevitch-et az orosz hadsereg rabbijának nevezte ki. Berel Lazar politikai szerepet is vállalt. A Felsőház tagja, sőt, az elfoglalt Krím félszigetre is elutazott, és a Kreml György-termében felállva tapsolt Putyinnak a Krím félsziget bekebelezésének „sikeréhez”. A félszigetet 2014 márciusában annektálták, és Lazar már júliusban rabbidelegációt vezetett oda egy holokauszt megemlékezésre. A delegáció tagjai voltak Budapestről Baruch Oberlander és Moshe Tuvia Weisberger is. Lazar rabbi Putyint támogató megnyilvánulásait több ukrajnai zsidó vezető felháborodottan visszautasította.

Berel Lazar az Oroszország által elfoglalt Krim-félszigeten részt vesz egy Holokauszt megemlékezésen, ahol ahol imaszíjat (tefilint) tesz egy 102 éves Holokauszt-túlélő fejére

Nemrég Jared Kushnert, Trump elnök vejét is kihallgatta egy amerikai vizsgálóbizottság, amelyik a tavalyi elnökválasztási kampány orosz szálait vizsgálja. Kushner jelentős adománnyal támogatta a Chabadot, és az a gyanú is felmerült, hogy Chabad aktivisták szerepet játszottak a feltételezett Trump-Putyin kapcsolat létrehozásában.

Miután az amerikai sajtó megszellőztette a Chabad Putyin-közeli kapcsolatait, többen „antiszemita támadásról” beszéltek. Ennek ellenére az amerikai törvényhozók tavaly november 14-én meghallgatták Glenn Simpsont, a Fusion GPS nevű cég társalapítóját, és megvizsgálták a szervezet „dossziéját”, amely szerint Putyin közeli kapcsolatokat ápol a Chabaddal (és más zsidó szervezetekkel) hogy rajtuk keresztül befolyást gyakoroljon az amerikai belpolitikára és Trump elnökre.

Vlagyimir Putyin és Berel Lazar a moszkvai zsidó múzeum megnyitóján

Több megfigyelő nevetséges „konspirációs elméleteknek” tartja mindezt, mondván, hogy az ultraortodox csoportok kizárólag vallási szervezetek, és megkérdőjelezik a Fusion GPS adatainak hitelességét. Ugyanakkor tény, hogy néhány rabbi politikai-üzleti ambíciókat is táplál, és azok ellentétesek lehetnek vallási irányzatuk vezetőinek elképzeléseivel. Például amikor 2013-ban az amerikai Chabad Világközpont sikeresen perelte Oroszországot egy amerikai bíróságon az ún. Schneerson-könyvtár visszaszolgáltatása ügyében, Putyin elnök megtagadta azt, majd az orosz Chabad, Berel Lazar vezetésével, „vonakodva” beleegyezett, hogy a könyvtár Oroszországban maradjon. A jogi vita a mai napig megoldatlan, és most már az amerikai Chabad, a könyvtár visszaszolgáltatása mellett további 82 millió dollár kártérítést is követel Moszkvától.

A Chabad és más ultraortodox zsidó irányzatok vallási vezetőinek döntő többsége nem foglalkozik politikával; a politikailag aktív rabbik csekély kisebbséget alkotnak.

Címkék:A "rebe hadserege", Berel Lazar, Chabad, Köves Slomó, politika, Putyin

[popup][/popup]