A Szombat keresztény egyházi vezetőkhöz fordult a Jobbik képviselő Parlamentben elhangzott, a tiszaeszlári vérvádat felmelegítő, gyűlöletkeltő beszéde kapcsán. Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke közösen válaszolt kérdéseinkre.

Lehet-e és van-e Magyarországon zsidó lobbi? Az amerikai zsidó szervezetek érdekérvényesítő tevékenységéről 2011. októberi számunkban írtunk, most pedig arra vállalkoztunk, hogy kiderítsük, Magyarországon van-e zsidó lobbi, milyen feladatokat végez, illetve miket kellene ellátnia.

A 2×1 perces novellák című kiadványt a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Szombat folyóirat a Szombat Szalon keretében, 2012. április 17-én, kedden 18:00 órakor mutatja be a Klauzál13 Könyvesbolt és Galériában (Budapest VII. ker., Klauzál tér 13.), ahol a szerzők olvassák fel írásaikat. Belépődíj 800 forint, amely tartalmazza a kötet árát.

Halottakról nem jót kell írni, hanem jól, vagyis az igazat – tartja a közmondás, már ha pontosan fordítják. És bár Csurka István halálhírével vannak tele a lapok, mintha mégsem lenne teljes a kép. 
Visszafogottság, gyász, némi megilletődöttség érződik a sorok között, mintha … Tovább »

Az Amerikai Népszava adta hírül, hogy Kertész Ákos író Kanadába távozott, és a hatóságoktól menekültstátuszt kért. Az író közleménye szerint az ellene indított hecckampány során fizikai fenyegetés is érte, s „nem számíthatott arra, hogy Magyarországon védelemben részesül”.

Gyakran keseregtek régebben, akik kósert akartak enni Budapesten, mert kicsi volt a választék, s a minőség is elég ingadozó. A helyzet mára némileg megváltozott, bár vannak még meghódítandó csúcsok. Kósert tartani azonban mindig nehezebb és költségesebb, mint  tréflit enni. Vidéken, ahol legfeljebb egy-egy hitközségi konyha kínált meleg ételt, bizonyára még nehezebb lehetett a helyzet, felvágott talán csak a fővárosból érkezett.

A karmester az Új Színház új igazgatójának hivatalba lépése alkalmából szerette volna felhívni a figyelmet a kinevezéssel kapcsolatos problémákra.

Halottakról nem jót kell írni, hanem az igazat – tartja a
közmondás, már ha pontosan fordítják. A zsidó hagyomány szerint nem ünneplünk
ellenségeink halálakor, mert Isten teremtette lélek pusztult el. Nem ünneplünk
hát, de nem is felejtünk.
 

A neves berlini művészettörténész, Friedländer szerint, „…ha megírják a műgyűjtés történetét, abban Nemes Marcellt mindenképpen megkülönböztetett hely illeti meg”. A XX. század első felének legjelentősebb magyarországi gyűjteményét ő birtokolta. 1908-ban I. Ferenc József királyi tanácsossá nevezte ki, majd 1910-ben nemesi oklevelet adott neki. Nemes Marcell passzióból gyűjtött, kereskedett, de azt is tudta, hogy felelősséggel tartozik a köznek.

A neonáci Jobbik Magyarországért Mozgalom őszinte, következetes párt.
Megalakulásától kezdve törekszik „vitéz nagybányai Horthy Miklós
kormányzó úr őfőméltósága” (ahogy a nyilvánosság előtt emlegetik)
rehabilitálására.

Magyarországnak nincs szüksége embermentő intézkedésekre. Éberségre azonban igen. A napokban kaptam egy elektronikus levelet egy ilyen e-mail címről: “mindenzsidolognifog”. 

Míg a Budapesti Zsidó Hitközség közgyűlésén Heisler András, volt Mazsihisz-elnök és Radnóti Zoltán lágymányosi rabbi élesen bírálták a hitközségi vezetést a temetőben történt visszaélések miatt, a Mazsihisz küldöttgyűlésén a rabbikar tagjai tiltakoztak a vezetőség magatartása … Tovább »

Szántó T. Gábor: Az emlékezés arányai
Felmerül a kérdés, történelmileg arányos és méltányos-e, pedagógiailag pedig vajon célszerű e úgy emlékezni a megkülönböztetés, a kirekesztés és a tömeggyilkosságok történetére, hogy a kivételképpen megjelenő emberség példáit … Tovább »

Tóth – Balogh II, Laborcz, Kirádi, Szűcs Sándor, Balogh I, Suhai,
Szusza, Zsengellér, Sárdi, Várnai… Emlékszik még valaki erre a csapatra?
Ők hódították el az első helyet 1945-ben a “Budapest” bajnokságnak
nevezett vetélkedőn, majd az 1945-46-os országos ill. az 1946-47. évi
Nemzeti Bajnokságon.

Az 1990 utáni történetírásban is a Horthy-rendszer kapcsán a korszak
antidemokratikus, autoriter, félparlamentáris jellegét szokás döntően
hangsúlyozni. Mintha elfelejtődnék az, hogy a rezsim negyedszázada nem
csupán ezért nem tartozik a magyar história fényes lapjai közé, hanem
azért sem, mert rendkívüli társadalmi igazságtalanság…

Köves Slomó rabbi helyében mi nem hívtuk volna meg Tarlós István főpolgármestert az EMIH hanukai gyertyagyújtására, mert Csurka István visszaléptetése az Új Színház „intendánsi” tisztéből megkésett és felemás gesztus volt. Cikkünkre Köves rabbi válaszlehetőséget kért, és reflexióként, rövid bevezetővel a szerdai gyertyagyújtáson elhangzott beszédét küldte el, ahol Tarlós István volt a díszvendég.

Nyílt levélben fordult a szlovák államfőhöz dr. Lebovits Imre, miután
Ivan Gasparovic fasisztának nevezte Esterházy Jánost, felvidéki magyar
politikust, aki az ötvenes években egy morvaországi börtönben hunyt el.
Ivan Gasparovic szlovák államfő helytelenítette az Esterházy szobor
kassai felállítását, mert szerinte a politikus “a fasizmus híve volt”.

Az úgynevezett szubjektív értékelési szempontok alapján a Médiatanács
maximális pontszámmal értékelte a Klubrádió műsortervét, a rádió saját
objektív vállalásai viszont nem voltak elegendők arra, hogy elsőként
kerüljön ki a pályázati eljárásból – mondta szerdai sajtótájékoztatóján a
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának szóvivője.

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija körlevélben magyarázta meg, hogy a
dilemmák ellenére miért hívták meg Tarlós Istvánt hanukai
gyertyagyújtásra. Mi inkább az alábbi levelet küldtük volna el a
főpolgármesternek.

Tegnap éjjel több mint 5000 embernek küldtem ki meghívót a közelgő
hanukai programokra. Az események között a Nyugati tér-i gyertyagyújtást
is feltüntettük, az ünnepségen résztvevő vendégek névsorával együtt.