A haladó/neológ rabbiság útkeresése a 19-20. század fordulóján.

Az 1917-ben a cári Ororszország összeomlását követő káoszban fegyveres puccsal hatalomra jutott Lenin messze hangzó első szava a béke volt. Amikor Breszt-Litovszkban vállalta a vesztes békét, azt tette, amire mindenki vágyott Közép-Európában és Magyarországon is: rövid úton kivezette … Tovább »

Darvas István főrabbival, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem főtitkárával beszélgettem, akit fiatal korom óta ismerek. Határozottan állítom, nagy szerepe van identitástudatom kialakulásában, és abban, hogy ma az egyetem padjait koptatom. Édesapámmal (ז”ל) – aki a székesfehérvári … Tovább »

Löw Immánuel (1854–1944) korának egyik legnagyobb tudósa volt: nemzetközi hírű orientalista, művelődéstörténeti író, vallástudós és botanikus. Életpályája egybeesett a magyar zsidóság felemelkedésével, virágzásával és tragédiájával. Kéziratos hagyatéka máig jórészt feldolgozatlan.

Az 1919-es proletárdiktatúra mítoszokon innen és túl.

Az 1917-ben a cári Ororszország összeomlását követő káoszban fegyveres puccsal hatalomra jutott Lenin messze hangzó első szava a béke volt. Amikor Breszt-Litovszkban vállalta a vesztes békét, azt tette, amire mindenki vágyott … Tovább »

Hosszas kutató és írói munka végére született meg negyvenharmadik könyvem, Ida és Gyula – dédszüleim története című családregényem.

Dédanyám, a tekintélyes szegedi zsidó családba született Seifmann Ida, s férje, dédapám, Vaniss Gyula, egy Arad megyei katolikus középnemesi … Tovább »

Az elmúlt évtizedekben a budapesti köztudatban elterjedt tévhit szerint a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga a status quo ante irányzathoz tartozott, és eszerint a három belső-erzsébetvárosi nagy zsinagóga által alkotott háromszög csúcsai egyben a 19–20. század fordulóján kialakult … Tovább »

Nem Nagy Imre működését kell itt vizsgálni, hanem azokét, akik az áthelyezésről döntöttek. Az ő nemzeti önképük változása a meghatározó, nem Nagy Imre érdemei és bűnei. Az önreflexiónak hátat fordító és attól folyamatosan távolodók szemüvegén keresztül nézve egyre irritálóbbá … Tovább »

1918. október 31-én a „vértől és boldogságtól sáros” pesti utcát egyszerre vette át a mámor és a felfordulás. Kassák Lajos úgy emlékezett, hogy „az emberek, akárha hirtelen pénzhez jutottak volna, jókedvvel vásároltak, a katonák kiszabadultak a vasfegyelem alól, a munkásság … Tovább »

Az idei könyvhéttel kapcsolatban valaki azt írta, hogy Spiró György a legsokoldalúbb magyar író. Ezzel csak egyetérteni lehet: Írt verset, novellát, drámát, regényt, esszét, noha az utóbbiról nagyon kevés szó esik.  

Egyik esszéjében az identitás problémáját, mibenlétének, … Tovább »

Elindult az elhagyatott zsidó temetők hosszabb távra tervezett rekonstrukciós programja a magyar állam támogatásával. Első körben 400 millió forintot oszthatott szét a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány 50 pályázónak, akik közül időközben 5 visszalépett. A többiek … Tovább »

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 2018-ban is átadta hagyományos hanukai díjait. December 5-én, 18.00-kor a Budapesti Olasz Kultúrintézetben került sor az ünnepi eseményre.

“Az idei hanuka igazi különlegesség a MAZSIKE számára. Duplán ünneplünk. Nem csak a hanuka csodájáról … Tovább »

Dokumentumközlés

 Hősi idők voltak, sokat írtunk róla. Többnyire az alapítók, a vezetők és a tagság szemszögéből. Most valami mást mutatunk.

Az elmúlt évtizedekben, a Mazsike alapításának kerek évfordulóin, időről-időre visszatekintettünk, mérlegeltük az egykori célokat, … Tovább »

A Mazsihisz folyamatosan frissülő ajánlójából megtudhatják, hogy idén hol és mikor lesznek a különböző hanukai rendezvények. Ami mindenütt közös: a gyertyagyújtás, a fánk és a buli!

A Hanuka idén december 3-tól december 10-ig (a zsidó naptár szerint kiszlév 25-től tévét … Tovább »

Elindult az elhagyatott zsidó temetők hosszabb távra tervezett rekonstrukciós programja a magyar állam támogatásával. Első körben 400 millió forintot oszthatott szét a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány 50 pályázónak, akik közül időközben 5 visszalépett. A többiek … Tovább »

Az elmúlt 70 évben  Európa és benne a legutóbbi 30 évben Magyarország, a Holokausztra való emlékezés egyik központja lett. Ennek következtében a többségi társadalmakban a diaszpóra zsidóságról kialakult egy olyan kép, amely szerint ők egy szomorú, halottaikra fájdalmasan emlékező, … Tovább »

A fenti címmel rendez kétnapos művészeti és tudományos programot a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület (MISZJE), melyre minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Rejtő Jenő tragikus halálának (Szovjetunió, munkaszolgálat, 1943) 75. évfordulója szolgáltatott
apropót … Tovább »

Röhrig Gézával beszélget új kötetéről Szántó T. Gábor

Hajléktalanokról szóló új versesköteted, az angyalvakond, pont azokban a napokban jelenik majd meg, amikor a kormány Magyarország Alaptörvényének módosításával teszi büntethetővé a közterületen történő, életvitelszerű … Tovább »

 A trójai faló, 1944. március 19.
„Minden értünk vérző magyar a mi véráldozatunkat csökkenti…”
Dr. Edmund Veesenmayer, 1943. december 10.[1]

A német megszállás előzményei

Olaszország kiválása a háborúból és a keleti fronton zajló, nem éppen szerencsésen … Tovább »

Halála után fél évszázaddal végre magyarul is olvashatók a huszadik századi brazil irodalom legnagyobb újítójának (mára klasszikusának) összes elbeszélései, amelyek meghatározó részét képezik egy világirodalmi mércével is roppant jelentőségű életműnek.

Clarice Lispector … Tovább »