Összesen 117 találat (1 - 20) : Szalai Pál.
Izraelben lép fel a Sabbathsong Klezmer Band – Ramat Gan, színház, 2024. március 25. 19.00 óra.
Masa Tamás zenekar vezetővel beszélgettünk.
Mikor és hogyan alakult az együttes?
Annak idején héber nyelvoktatásra jártam. Volt egy kis évzáró ünnepség, ahol pár dalt elénekeltünk … Tovább »
„Azt hiszem – írta apám –, végig azon igyekeztem, hogy valamennyire össze tudjam szedni a saját dolgaimat, a fejemet, hogy egyáltalában mi is van, mert teljesen fantasztikus, teljesen képtelen dolog, ami az emberrel történt, teljesen feje tetejére állított világ. Sokkolt és kétségbeejtő … Tovább »
– Az Izrael-ellenesség az antiszemitizmus új formáját jelenti, ezért időszerű és szükséges az antiszemitizmussal, Izrael Állammal és a zsidósággal kapcsolatos iskolai tananyagok felülvizsgálata az európai oktatás rendszerében – jelentette ki Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti … Tovább »
A több tízezer magyar zsidó életét megmentő Raoul Wallenberget a szovjetek 1945 elején elrabolták, bebörtönözték majd később meggyilkolták. Az óriási svéd cégbirodalmat irányító Wallenberg-klan tagjai – közeli rokonait kivéve – semmit nem tettek érte. (1944-ben golyóscsapágy-gyáruk, … Tovább »
Budapest-külvárosi gyerekként született-élt Rákoskerten. A zsidóság talán csak annyiban volt jelen az életükben, hogy nagyszüleinek testvérei látogatóba jöttek Izraelből. A kilencvenes évek elején, a középiskolát befejezve nem igazán tudott mit kezdeni magával, ezért tizennyolc … Tovább »
Vázlatos áttekintés
A magyar irodalom zsidó témái iránt érdeklődő kutatóknak vagy olvasóknak a népmesék szerencsét próbáló hőseihez hasonlóan számos akadályt kell leküzdeniük, mindig újabb kásahegyeken, megnyugtató válasz nélkül maradt kérdéseken kell átrágniuk … Tovább »
Petícióban tiltakozik a Magyar Tudományos Akadémia 67 tagja Orbán Viktor miniszterelnök tusványosi beszéde ellen.
“Az alábbi nyilatkozatot a Magyar Tudományos Akadémia tagjai teszik közzé. Várjuk az Akadémia további tagjainak, valamint köztestületi tagjainak és minden, … Tovább »
“Arra nagyon ügyelnek, hogy a radikális jobboldali ideológiai paletta elemei ne tűnjenek el – ám úgy, hogy ennek egyik fontos elemét, a ’zsidó’ szót ne ejtsék ki a szájukon.”
Óriási győzelmet aratott a kormányzó párt. Egy korszak kezd kialakulni sajátos jegyekkel, utódaink … Tovább »
A Szombat 2021/7. számában Szalai Anna adatgazdag, elgondolkodtató és szívszorító tanulmányt közölt A magyarországi alija, 1949-1953 címmel annak az egyfelől emberkereskedelmi, másfelől embermentési alkunak a részleteiről, amely Magyarország és a környező államok, illetve Izrael … Tovább »
Ha magyar szót hallok, mélyen megérint. Amikor véletlenül meghallom az anyanyelvemet a buszon – általában egy Izraelben dolgozó magyar beszél a mobilján –, hegyezem a fülem, és próbálok ismerős szavakat elkapni. A szavak, az akcentus, a hangsúly, a hanglejtés varázspálcaként visz … Tovább »
Marton Ernő izraeli korszakának maradandó alkotása az Új Kelet napilap újraindítása.
Marton már megérkezése után (1946) egy magyar nyelvű újság alapítását tervezte. 1947-ben került Erecbe barátja és szerkesztőtársa, Schön Dezső, aki hasonló terveket dédelgetett. Schön … Tovább »
Vázlatos áttekintés
A második világháború véget ért, de az európai átmeneti és a ciprusi táborokból csak kevesek nyertek bebocsátást Erecbe. Izrael Állam alapítása után megnyílt az ország az alijázók előtt.
1949 februárjától 1953 novemberéig követem a magyarországi … Tovább »
Részletek Patai József 1927-ben megjelent írásából.
A zsidó nép tragikumához tartozott, hogy nyelve az élet nyelvéből [a] „szentség nyelve” lett. De egyben szerencséje is, hogy így átmentődött határokon és időkön át. És nem aszott el, mint a latin meg [az] ógörög, … Tovább »
A Magyar Házak, ahogy a negyedet hívják, több szakaszban épült, és lakói is több szakaszban érkeztek. Az elsők a jeruzsálemi óvárosból települtek át, később a különböző alijákkal jöttek magyar nyelvterületről az első és különösen a második világháború után.
Az alábbiakban a mártírhalált halt Szenes Hanna levelét közöljük, melyet fivéréhez, Szenes Györgyhöz írt 1943 végén. A szöveget a magyarországi küldetését megelőző ejtőernyős kiképzés kezdetekor vetette papírra.
Szenes Hanna – a népszerű humorista és színpadi … Tovább »
Hosszan tartó tapssal jutalmazta a szerdai esti díszbemutatón Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét a 74. cannes-i filmfesztivál közönsége.
A cannes-i Fesztiválpalota 2300 férőhelyes Lumiere nagytermében telt ház előtt mutatták be a hivatalos versenyprogram magyar … Tovább »
Ha valaki az 1900-as években a Lipótvárosról beszélt vagy írt, beszélgetőtársa vagy olvasója a kontextusból automatikusan kiértette, vajon az illető a főváros V. kerületére gondolt, vagy a fővárosi zsidó nagypolgárságra, amelynek e kerületnév évtizedek óta metaforájává vált.
Elkészült az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezője, Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története előzetese.
A szenvedély labirintusába invitáló fordulatos, sodró tempójú film férfi főszereplője Gijs Naber holland színész, női főszereplője … Tovább »
Ma hozták nyilvánosságra, hogy a 74. Cannes-i Filmfesztivál versenyprogramjába válogatták az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezője, Enyedi Ildikó új filmjét, A feleségem története című alkotást. A film férfi főszereplője Gijs Naber holland színész, … Tovább »
“Nem Magyarországot, és főleg nem Európát védték ezek a „hősök”, hanem a náci Németországot, és azt az eszmeiséget, amely felel a világháborúért és felel a Holokausztért.”
„… azt a jogot senki nem veheti el tőlünk, hogy emlékezzünk és hősként emlékezzünk … Tovább »