Összesen 2,941 találat (2881 - 2900) : Rab László .
A zsidó kultúra napja a Marcibányi téren
Ki Tud Róluk?
Kozma Pál festőművész kiállítása
Rajk András: József
Héber dallamok
Fürth Éva: Fény az éjszakában
Gervai András: A könyv népe – filmen
Pelle János: A népi írók öröksége
Arcok a magyar zsidó irodalomból – Szép Ernő
Csak … Tovább »
Válasz évkönyv I-II.
Vagy egy éve rakosgatom a könyvespolcomon a Válasz 1989-ben kiadott kétkötetes évkönyvét. Régtől foglalkoztat a gondolat, hogy elmondom róla a véleményem, leteszem a garast a népi–urbánus-vitában, de mindeddig hiányoztak hozzá a politikai előfeltételek. … Tovább »
Interjú Randolph L. Braham professzorral
Az Egyesült Államok Holocaust Emlékbizottságának 1990. július 3-i memorandumában nagy érdeklődéssel olvastuk, hogy „július elején Randolph Braham professzor vezetésével öttagú csoport utazik a Szovjetunióba, hogy megszervezze a kijevi, a … Tovább »
Vámbéry Rusztem (1872-1950) Vámbéry Ármin fia, sokoldalú tudós, a radikalizmus nagy alakja. Jogtudós, szociológus, politikus, esszéíró és publicista volt egy személyben.
Itt közölt írása részlet a Századunk 1931. VI. évfolyam 1. számában megjelent tanulmányból. A jeles szerző … Tovább »
A mi nemzedékünknek talán legnagyobb feladata lenne, hogy megteremtsük a lehetőséget egy átfogó magyar zsidó történelem megíráséra, amely felölelné a Magyarországon letelepedett zsidóság történetét a kezdettől a huszadik század végéig. Ennek a történelmi munkának mindenképpen … Tovább »
A „Negyvenkedők Klubjának” közleményei
Olvasóink Írják
Vajda Róbert: Teccig tudni
Gergelyné Varga Edit: Nagyanyó receptjei
Magyar-izraeli sportkapcsolatok
Bihari Tibor: A Maccabi-VAC Sportegyesületről
Magén István: Esti beszélgetés Kádár Béla unokájával
L. Zs.: Klezmer-siker
Virág … Tovább »
T. Szerkesztőség!
Örömmel olvastam a Szombat 9. számában a Slachta Margit életút-méltatást, miként felfigyeltem arra is, hogy a Magyar Szocialista Párt Hívők Szocialista Fóruma november 24-én ugyanezt a témát tűzte napirendre. Vallom, hogy valamennyi mártír méltó az utókor … Tovább »
Egy szép film ürügyén
Nem vagyok filmkritikus, eddig nem írtam filmkritikát. Pszichológus vagyok. Ezért csak arra vállalkozom, hogy Deák Krisztina Eszter-könyv című filmjéhez mint pszichológus szakember szóljak hozzá. Hiteles-e, lélektanilag elfogadható-e Weisler Eszter alakjának … Tovább »
Édesapám, dr. Kulcsár István 1942-43-ban, két munkaszolgálata között írta a Zsidó gyónást, azzal, hogy a háború után megjelenteti. A kézirat néhány példányát biztonságba helyezte nem zsidó barátainál, s e példányok meg is maradtak.
A felszabadulás után, ha nagyon szorgalmazta … Tovább »
Kiszállt a Gestapo
Negyvennégy tavaszán a Sztójay-kormány amnesztiarendelete folytán megnyílt előttem a budapesti hírhedt toloncház kapuja, és én szabad lettem. Akik ezeket az időket velem együtt megélték, nem fogják cáfolni: éppoly rettegve gondoltunk szabadságunkra, mint fogságunkra. … Tovább »
A hitleristák pozsonyi lapja, a Grenzhote írta ezt 1942. május 19-én gróf Esterházy Jánosról, a szlovákiai magyarság vezetőjéről, azt követően, hogy a parlament egyetlen magyar nemzetiségű tagjaként, valamennyi képviselő közül egymaga szavazott az ország zsidó lakosságának deportálása … Tovább »
1944 tragikus esztendejében működött Budapesten, az Erzsébet körút 13. szám alatt egy nyomda, amelyről ma már kevés szó esik. Pedig a benne tevékenykedő keveseknek nagyon sokan nagyon sokat köszönhetnek. Ez a néhány helyiség az embermentés szolgálatában állt. Nem könyveket nyomtattak … Tovább »
A keresztény magyar értelmiség, a politizáló közvélemény egészen 1944 júniusáig képtelen volt számot vetni azzal a ténnyel, hogy a Németország szövetségeseként elvesztett háború következményei Magyarország számára összehasonlíthatatlanul súlyosabbak lesznek, mint az 1918-as … Tovább »
Előtanulmány-vázlat Vitézy Lászlónak egy talán soha el nem készülő filmjéhez
Az első világháború után (román) fegyveres segítséggel uralomra került ellenforradalmi rendszer önmaga ideológiáját „kereszténynemzeti-antibolsevista”-ként definiálta. Mint arra Szabó Miklós … Tovább »
5751 kiszlév 25-én (a polgári időszámítás szerint 1990. december 12-én) megalakult Budapesten a Magyarországi Zsidók Nemzeti Szövetsége. Mind a megalakulás időpontja, mind annak helyszíne szimbolikus vonatkozásokra utal. Kiszlév hó 25. napján köszöntjük a hánukkát, a fény ünnepét. … Tovább »
Mintha most is honvédtiszti egyenruha feszülne rajta, úgy állt ünnepélyes megilletődöttséggel a kanadai állampolgárságú egykori magyar honvédtiszt a MEASZ elnökségi szobájában. Almásy Tibor az illető, aki hivatásos tisztként a második világháború utolsó hónapjaiban … Tovább »
Hamburger Mihály és Várdy Péter beszélgetése Fejtő Ferenccel
– Téged, életed folyamán többször és huzamosabban foglalkoztatott a zsidókérdés: személyes ügyed is, tudományosan is vizsgáltad. Hogyan foglalnád össze mai véleményedet erről a kérdésről?
– Most tervezek … Tovább »
A dialógus igazi eredmény, hát még ha képesek vagyunk is szót érteni. A keresztény–zsidó párbeszéd örvendetes tényén túl az őszinte önfeltárás erényét hozhatja ki belőlünk, ami hozzásegít a tisztánlátáshoz, és egymás iránti megbecsülésünkhöz. A szótértők kerekasztal-beszélgetése … Tovább »
Schmidt Mária: Kollaboráció vagy kooperáció? A Budapesti Zsidó Tanács
Azt, hogy hatmillió európai – s közte több mint hatszázezer magyar – zsidó sátáni racionalitással megszervezett elpusztítása az európai szellem legsúlyosabb elfajulása volt, s a társadalmi-politikai fejlődés … Tovább »
Női rabbik
– i -I: A rabbi pénteken sokáig aludt
M. B. J.: …én vagyok az Úr, ha bosszúmat állom rajtok
Az iraki agresszió két vetülete
Baljós jelek Lettországban
A zsidókérdés a lengyel hatalmi küzdelemben
„Mi” és „ők”
László József: Emlékezés
Antal Gábor: Szabó Dezső … Tovább »