Összesen 758 találat (701 - 720) : Amos Elon.
(6) Vészkorszak, II.
Már május végén készen állt a német terv a budapesti zsidóság „koncentrálás”-ára. Eichmann egyetlen nap alatt akarta keresztülvinni, július közepén. Bizonyítékok nincsenek róla, de emlékezésekben többször felbukkannak a terv részletei. Elterjedt, … Tovább »
„Ha csak egyetlen fiúnak segíthetek, már tennem kell a dolgomat!”
A Honvédelmi Minisztérium Lelkipásztori Szolgálata zsidó résztvevőjének a rabbitanács az 1990-ben diplomázott Frőhlich Róbertet jelölte ki. Feladatáról és feladatára való felkészüléséről nyilatkozott … Tovább »
Szombat Szalon: kerekasztal-beszélgetés a mai magyarországi zsidóságról
Március 19-én, Magyarország német megszállása félévszázados évfordulója alkalmából a szimbolikus emlékezésen túl, a jelennel akartunk foglalkozni.
A résztvevők a zsidó társadalom és közélet … Tovább »
Kertész Imrével beszélget Szántó T. Gábor
– Ha azt mondom, „énregényeket” ír – akár egyes szám első, akár harmadik személyben akkor ezekből nem csak az életútja, de a filozófiája is kirajzolódik. S ha idézem, miszerint Önnél az írás „önterápia”, akkor már Kertész … Tovább »
Gershom Scholem és Hanna Arendt levélváltása*
Kedves Hanna! Jeruzsálem, 1963. június 23.
Elmúlt hat hét azóta, hogy megkaptam az Eichmann-perről szóló könyvét; s ha késve írok, ennek az az oka, hogy csak most tudok időt szentelni a könyv alapos tanulmányozására. Az Ön által … Tovább »
Szim Salom: budapesti reformzsidó csoport
Lesznek, akik lelkesednek értük, s bizonyára akadnak, akik elutasítják gondolkodásmódjukat. Az elfogulatlan szemlélőnek azonban figyelembe kell vennie: évtizedek után a Szim Salom Közösség az első olyan újonnan alakult zsidó szervezet, … Tovább »
A sopoti Társadalomkutató Központ közzétette egy – 1992 novemberében – végzett felmérés eredményeit. E szerint a megkérdezettek mintegy fele azon a véleményen volt, hogy a lengyelek nem szeretik a zsidókat, 30% úgy vélte, hogy a zsidók azok, akik nem kedvelik a lengyeleket. A válaszadók … Tovább »
A kultúrára manapság sokan legyintenek, szép dolog, de megélni belőle… úgy tűnik, Mezei András költőnek ez is sikerül. Amióta ugyanis főtitkárként jegyzi azt a tavaly év végén megalakult gazdasági társaságot, amelyről részletesebben is szólunk majd, azóta kevesebb problémája … Tovább »
1993. október utolsó napján tartott közgyűlésén újította meg tagsága a MAZSIKE megcsappant létszámú és elerőtlenedett vezetőségét. Néhány személy – közöttük olyanok, akik az 1989-es megalakításában meghatározó szerepet játszottak – eltérő okokból nem jelöltették magukat. … Tovább »
Összefoglaló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1993. október 31-i közgyűléséről
Székely Gábor („civilben” Budapest főpolgármester-helyettese) a közgyűlés levezető elnöke az üdvözlő szavak után azzal kezdte, hogy a hozzávetőleg 1500 főnyi tagságból a határozathozatalhoz … Tovább »
Peter Diener versei kapcsán
A nevét akár Diener Péternek is írhatnám, ahogy ezt magyar nyelvű levelezésében ő maga is teszi. De hát, mint magyar szülők gyermekeként Párizsban született és franciául író poéta, legutóbbi verseskötetét, az Archéologie d’Amour-t (vagyis a Szerelmi … Tovább »
(részletek)
Eszembe jutott ez a gyönyörű dal: „A közösség felé vezető út nem rövid, de nem is hosszú.” Ein-Harod, mellékesen, nem egy apró közösség, a maga idejében egységes, hatalmas kibuc, s most a valamikori kettéválás után, két önnálló kibuc. Számításaim szerint, … Tovább »
Kerekasztal-beszélgetés a kóser élelmiszer gyártásról és kereskedelemről
Miután a magyarországi kóser ellátás nem mondható hiánytalannak, a Szombat szerkesztősége úgy látta, itt az ideje a siránkozás helyett valamiféle megoldást találni. Tudtuk, hogy sokan sokfélével próbálkoztak … Tovább »
A következőkben leírjuk a kóser bor, tejtermékek, pékáruk és Izraelből származó ételek iránti sajátos követelményeket. Számos, kereskedelmileg előkészített termék is beletartozik a készétel kategóriába, s ezek sajátos, egyedi kasrut követelményeket támasztanak. Különösen … Tovább »
Fehér László festőművésszel beszélget Várai Emil
Valamikor az 1970-es évek végén rövid tudósítást olvastam az Új Életben a Tácon alkotó, elárvult zsidó temetőket festő Fehér Lászlóról. Képzeletben megjelent egy magányos öreg, aki elvesztett családját, valaha volt világát … Tovább »
Egy izraeli ismerősömmel, az ortodoxia jelentős személyiségével, aki hosszabb időt töltött Budapesten, elbeszélgettem a magyarországi zsidóságról. Három jesivabóherral együtt elkísértem miskolci útjára is, ahol mély hatást tett az ottani közösségre, ünnepi Talmud-tanításával … Tovább »
Idősebb hölgy szólított meg egy jeruzsálemi buszmegállóban: „Melyik országból származik?” – érdeklődött. ,,Eredetileg Amerikából, de most Izraelben lakom.” „És az édesapja?” „Ő is Amerikában született?” „És az ő szülei?” – makacskodott. Kicsit ingerült lettem, … Tovább »
Beszámoló a Budapesti Zsidó Hitközség és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 1993. május 2-i összevont Képviselőtestületi közgyűléséről
Raj Tamás nyitóimája után melyben a főrabbi a „Mélységből kiáltunk hozzád” kezdetű zsoltárt idézte Kéri Lajos, a … Tovább »
Egy olyan szép szál göndör-fekete kreol bőrű, egyenes orrú férfi lép be, mint a filmeken az arab sejk, csak a humusza, meg a fejborítója hiányzik. Szemben velem ül le, rám villantja nagy, sötét szemét: itt leesik valami, ez is egy „kedves vendég”. Egy üveg sört küld oda. Jó … Tovább »
Gonda László könyve,* mely tavaly, az őszi ünnepek előtt jelent meg, a napi sajtóban kedvező fogadtatásra talált. Közölt róla ismertetést folyóiratunk is (Domán István, Szombat no. 9, 1992. nov., p. 43). Annak idején, a könyv megjelenésekor, a sajtótájékoztató bevezetéseként … Tovább »