Mindhárom gyermekem meg van keresztelve, s első áldozók is voltak – szögezi le a képviselő, majd kijelenti: bízik benne, hogy Csurka István is.
 

“…a zsidó művészet eszménye Noétól eredeztethető. Noé három fia testesíti
meg azt a három különféle jelleget, melyekből és az egymással való
kölcsönhatásukból megszületik a Tóra szépségeszméje. Ha Noé (héb.:
Noáh) nevének betűit felcseréljük, a hen szót kapjuk, mely kellemet és
szépséget jelent. A hen szó maga pedig akroníma a hochmat nistar-ra,
mely rejtett bölcsességet jelöl. A szó helyes értelmezése tehát:
belső szépség.”

„Te szemét állat! Átkozott legyen az írmagod is!” „Te gázkamraszökevény! Takarodj Izraelbe!” „Büdös zsidó! Hát így kell a gazdanép gyermekeivel viselkedni?!” Ilyen és hasonló hangvételű e-maileket kap már napok óta az egyik zuglói iskola igazgatója. Egészen pontosan azóta, amióta Terrorizálja a nemzeti érzelmű diákokat a zsidó iskolaigazgató címmel megjelent a kurucinfón egy levél.

Vámos György (szerk.): Üvegsziget – Carl Lutz és a budapesti cionisták mentőakciói 1944-ben – Történelmi antológia, Makkabi Kiadó, 2009. Szekeres Csaba: Üvegház, dokumentumfilm, 72 perc – bemutató előtti vetítés

Ros Hasana, a zsidó újév előtt, a hagyomány szerint szokás felkeresni a zsidó temetőkben a szülők és közeli rokonok sírját, lelkükért imádkozni, s hogy az Örökkévaló az eltávozottak érdemei miatt az utódokra is jót hozzon. Temetőjárás közben ma már sokan nem tudják elolvasni a héber sírfeliratokat, nem értik a nyelvet, a rövidítéseket, a veretes szövegek fordulatait. 

Eötvös József életműve, annak ellenére, hogy látszólag szilárd helyet foglal el a magyar közgondolkodásban, az újabb időkben egyre inkább háttérbe szorul. Valljuk be, kevesen olvassák, aminek oka ez esetben nem pusztán az általános műveltség oly sokat emlegetett hanyatlásában keresendő. Külön-külön is vaskos műveinek erősen retorizált stílusa, nehézkes, túlságosan is tudatos nyelvhasználata ma kevésbé élő, mint legtöbb hozzá mérhető kortársáé. 

A szélsőjobb dühöngött, a rendőrség garázdaságért eljárást indított: egy brit képzőművész és magyar kurátora egy budapesti szobrot műanyag emberi végtaggal egészítettek ki. Közben a szobor már nem is állhatna ott, ahol áll. A XII. kerületi turulról van szó. De kell-e törődnie művésznek és kurátornak a közeggel, a heves reakciókkal, ha hozzányúlnak egy ilyen szoborhoz?

Boldoggá avatja a költő halott költőtársát. Az 1944 novemberében meggyilkolt Radnóti Miklósra emlékezik az egykori barát, Vas István. A ’40-es évek végén született írást Radnóti tudós monográfusa, Ferencz Győző közli nyomtatásban először a Holmi legfrissebb számában.

Neológia a kezdet dinamizmusának és a jelen merevségének feszültségében (1)    A “Frankel” (Fotó: Shäffer László) Közösségünk jubileuma, a „Frankel” egykori avatásának „járcájtja” egybeesik Elul havának kezdetével. E hónap hagyományosan a számvetés … Tovább »

„a zsidó az a zsidó, aki zsidó”, másképpen szólva; több közös van, egy, a XVI. századi Fezből származó zsidóban és krakkói kortársában, mint egy nem zsidóban, aki szintén Fezből származik. Bizonyosan van abban némi igazság, hogy a zsidóság egysége a zsidók közös természetében rejlik. Lelki-szellemi egységünk azon alapszik, hogy identitásunkat ugyanazokra a szövegekre, mítoszokra, reményekre építjük.  

PORUBSZKY ISTVÁN, vagy közismertebb nevén „Potyka bácsi” magyar szabadságharcos volt 12 napon át az 1956-os forradalom idején… fél évszázaddal később élt hívei azt is hozzátették, hogy a „kispesti nemzeti ellenállás vezéralakja”.

Levelet kaptunk Malfatti Esterházy Alice-tól, Esterházy János Olaszországban élő lányától. Örömmel eleget teszünk a közlést kérő levelének, de meg kívánjuk jegyezni, hogy lapunkban nem Yehuda Lahav cikkével kezdődött az Esterházy János zsidómentő tevékenységét elemző vita, hanem Németh Zsoltnak, a magyar parlament külügyi bizottsága elnökének Esterházy érdemeit méltató írásával, erre következett Lahav válasza…

 Zsidóság és kereszténységa két örök számlap,a mindenkor megújuló időhét- és évmutatója mögött.  (Franz Rosenzweig) Számomra úgy tűnik a Buber által 1933-ban megrajzoltakhoz képest mind a judaizmus, mind pedig a kereszténység ma nem kis mértékben másnak mutatkozik. … Tovább »

Az MSZP szerint le kellene mondania megyei és helyi önkormányzati képviselői mandátumáról annak a kiskunfélegyházi iskolaigazgatónak, aki az interneten található képek szerint hagyta, hogy egy diákját Adolf Hitler viaszmásával fényképezzék le egy londoni kiránduláson (a Madame Tussaud múzeumban – a szerk.) – mondta Garai István Levente szocialista országgyűlési képviselő szombati sajtótájékoztatóján. 

Németh Zsolt a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke cikket közölt a Szombatban Esterházy János második világháborús zsidómentő tevékenysége kapcsán. Yehuda Lahav izraeli magyar újságíró vitába szállt Németh Zsolt álláspontjával, majd az Esterházy János Emlékbizottság reagált Lahav írására. Yehuda Lahav viszontválaszát közöljük az alábbiakban, s várjuk a további hozzászólásokat. (A szerk.)

Teljesen kívül érzik magukat a jelenlegi demokratikus intézményrendszeren a radikális jobboldal tagjai, és erre úgy válaszolnak, hogy fizikai támadást intéznek ezek ellen az intézmények ellen – mondja a lapunknak adott interjúban Kriza Bori, a Romantikus Erőszak nevű együttesről szóló Dübörög a Nemzeti Rock című dokumentumfilm rendezője, aki szociológusként is a szélsőjobboldallal foglalkozik.

A fenti gondolat egy ukrajnai rabbi száján szaladt ki egy helyi televíziós műsorban, egy Muhammad Asadról szóló beszélgetésben. Kijelentésének alanya Leopold Weiss néven látta meg a napvilágot az Osztrák-Magyar Monarchiában, majd a zsidó hitet elhagyva az iszlám 20. századi történelmének egyik jelentős alakjává vált. Az életéről szóló film megtekinthető a héten kezdődő Verzió fesztiválon. 

Izraelben egyre többször vetődik fel a kérdés, hogy kit kell zsidónak tekinteni, és mennyiben kell az államnak a vallási hagyományok betartását számon kérnie állampolgárain. Griff White, a The Washington Post kolumnistája egy nemrégiben történt eset kapcsán vizsgálja, hogy milyen súlyos jogi problémákat okoz az állampolgárság és a vallás összefonódása.

Ismét a ’30-as, ’40-es évek náci Németországát idéző publicisztikát közölt a Magyar Hírlap – elemezte lapunknak Gábor György, vallásfilozófus Bayer Zsolt, a lap vezető publicistájának A lepke szárnya című cikkét. 

A holokauszt zsidó, egyetemes és magyar tragédia. Megtörténtét tagadni és az áldozatok tudományosan megállapított számát politikai vagy ideológiai okokból kisebbíteni morálisan és történelmileg elfogadhatatlan” – szögezik le a Kommentár folyóirat idei 3. számában, Tizenkét állítás a Soáról címmel megjelent tézisek.