Mahmud Abbasz ötven holokausztja

A palesztinok a Holokauszt említésének hallatán dühbe jönnek – mi mást is tehetnének?

Mahmud Abbasztól, a Palesztin Hatóság elnökétől a német kancellár társaságában tartott sajtótájékoztatón megkérdezték, nem akar-e bocsánatot kérni a Fekete Szeptember fedőnevű terrorszervezet által elkövetett müncheni vérengzésért, melynek során palesztin terroristák 11 izraeli sportolót mészároltak le 1972-ben, az olimpiai faluban.

Egy ilyen kérdés európai szemmel teljesen jogos, ám a palesztinok világképét fejtetőre állítja, mert ebben ők az örökös áldozatok, az izraeliek pedig az örökös elnyomók. Az önérzetében sértett palesztin politikus az ilyen kérdésre nyilván ingerülten fog visszavágni, ötven holokausztot emlegetve. Egyben tanúságot téve arról, hogy a Holokausztnak a nyugati világban kialakult kultúráját nem egyszerűen semmibe veszi, hanem azt saját céljaira perverz módon kiforgatja.

A nyugati közfelfogásban a Holokauszt megkerülhetetlen üzenete az, hogy a zsidók áldozatok, akikkel szemben Európának súlyos adósságai vannak. A palesztin világképben viszont a zsidók (náluk a zsidó és az izraeli csereszabatos fogalmak) az ősbűn elkövetői, a palesztinok szüntelen szenvedésének ősforrásai.

A kétféle felfogás nyilván tűz és víz. A palesztinok a Holokauszt (és általában a zsidók áldozati mivolta) említésének hallatán dühbe jönnek – mit is tehetnének? Nekik azt tanították és ma is azt tanítják az iskolában, hogy ők a zsidók által elkövetett kozmikus méretű igazságtalanság áldozatai, de eljön majd a nagy igazságtétel (értsd: bosszúállás) napja. Az iskolákat pedig – az UNRWA nevű ENSZ szervezeten keresztül – nagyészt a nyugati országok finanszírozzák, amelyek saját archaikus zsidógyűlöletüket 1945 óta elfojtani kénytelenek, viszont sikeresen transzponálják azt a Közel-Keletre. Ennek letéteményeséül a palesztin nép bizonyult megfelelőnek. Az itt fortyogó nyílt gyűlöletet aztán a nyugati haladó világ újra importálja, immár szalonképes, progresszív formában. A középkori vérvádat, a rituális gyerekgyilkosság vádját terjeszteni ma a nyugati világban megvetésre méltó antiszemita cselekedet. Ugyanennek polkorrekt változata, a palesztin gyerekeket gyilkoló izraeli katona rémképe viszont a humanista nyugati média kedvenc témája, nagyon is szalonképes üzenet, amelyet nem győznek terjeszteni és díjazni.

A palesztin iskolákban tanított gyűlöletkultúráról az azt finanszírozó nyugati világ túlnyomó része hivatalból nem tud semmit. Holott a palesztin tankönyveket elemző részletes tanulmányok már jó pár éve hozzáférhetőek. Amikor aztán a gyűlöletkultúra egyes elmei véletlenül finomítatlan formában visszakerül a nyugati elit körökbe, a nyugati politikusok hivatalból elképednek és megbotránkoznak. Az asztalra került az, amit eddig sikerült az asztal alatt tartani.*

Amúgy a Palesztin Hatóság elnöke nem először hangoztat vaskos antiszemita hazugságokat a nyugati nyilvánosság előtt. 2016-ban Az Európa Parlament képviselői előtt a vérváddal hozakodott elő. A gyűlöletbeszéd elleni nemzetközi konferencián (!) tartott beszédében azt állította, hogy izraeli rabbik a palesztin ivóvíz megmérgezésére bíztatják híveiket. Mivel azonban ez egy hosszú, arabul tartott beszéd volt, az idézett kijelentés elsikkadt a sok egyéb kirohanás között, a jelenlévő EU képviselők hivatalból meg sem hallották és beszéde végén állva tapsoltak a palesztin vezetőnek. Abbasz mostani kijelentését az ötven holokausztról azonban nem lehetett nem meghallani.

Nem is az első hasonló zsánerű megszólalás volt ez palesztin részről. Három évvel korábban Rajoub Jibril, a Fatah Központi Bizottságának főtitkára jött hasonló módon indulatba, meghallván egy Lengyelországban tervezett Holokauszt megemlékezés hírét. „Az izraeliek minden palesztin városban Holokausztot követnek el” – vágott vissza dühösen. A nemzetközi felháborodás ekkor is elmaradt. (Csak a zsidók háborodtak fel.)

Mahmud Abbasz ötven Holokausztról szóló trágár és abszurd kiszólása csak azoknak érthetetlen és döbbenetes, akik nem akarják látni, hogy a palesztin iskolások zsidóellenes indoktrinációja hogyan zajlik nemzedékek óta – jelentős részben a nyugati demokráciák nagyvonalú támogatásának köszönhetően. Nemzedékek nőttek föl ebben a mérgező légkörben. És mivel a nyugati demokráciákban ezt nagyon nehezen akarják észrevenni, a megdöbbenés általános volt.

 

* Az UNRWA finanszírozását egy alkalommal már leállította az amerikai és a brit kormány, éppen a tankönyvek tartalmára hivatkozva, később azonban felújították a finanszírozást, amikor ENSZ hivatalnokok „humanitárius katasztrófával” fenyegettek. A gyűlöletkeltő tankönyveket elítélte az Európa Parlament is, az elvi határozatnak azonban konkrét következménye nem volt.