Abbasz botránya Berlinben: “Izrael 50 holokausztot követett el a palesztinok ellen”

A Palesztin Hatóság elnökének, Mahmúd Abbásznak ismét sikerült a felháborodott nemzetközi közvéleményt maga ellen fordítania, amikor Olaf Scholz német kancellárral Berlinben tartott közös sajtótájékoztatón azzal vádolta Izraelt, hogy éveken át „50 holokausztot” követett el a palesztinok ellen”, miközben nem volt hajlandó bocsánatot kérni a müncheni mészárlás közelgő félévszázados évfordulója alkalmából.

A házigazda Németországban és az Egyesült Államokban megdöbbenést és felháborodást váltottak ki Abu Mázen [Abbász] a Soá borzalmait relativizáló, antiszemita kijelentései, és számos hivatalos nyilatkozatban keményebb válaszra szólították fel Németországot és vezetőjét is, akit azért marasztaltak el, mert szótlanul hallgatta végig Abbász kijelentéseit, és csak később fejezte ki nemtetszését – írja az ujkelet.live.

Jáir Lapid miniszterelnök Twitter bejegyzésben, angol nyelven ítélte el a Fatah vezetőjét.

„Mahmúd Abbász német földön állva azzal vádolja Izraelt, hogy ’50 holokausztot’ követett el, ami nemcsak erkölcsi szégyen, hanem szörnyű hazugság is.

A holokauszt során hatmillió zsidót gyilkoltak meg, köztük másfél millió zsidó gyereket.

A történelem soha nem bocsát meg neki.”

A Jad Vasem elnöke, Dani Dajan „aljasnak” és „borzasztónak” nevezte Abbász szavait.

„A német kormánynak megfelelően kell reagálnia erre a megbocsáthatatlan magatartásra, amelyet a szövetségi kancellárián belül követtek el” – tette közzé Dajan a közösségi médiában.

A botrányos nyilatkozat akkor hangzott el, amikor Abbászt egy riporter a fél évszázaddal ezelőtti müncheni mészárlás közelgő évfordulójával kapcsolatban kérdezte. Tizenegy izraeli sportoló és egy német rendőr életébe került, miután a Fekete Szeptember palesztin fegyveres terrorcsoport túszokat ejtet az olimpiai faluban 1972. szeptember 5-én. A támadás idején a terrorszervezet kapcsolatban állt Abbász Fatah pártjával.

Arra a kérdésre, hogy palesztin vezetőként tervez-e bocsánatot kérni Izraeltől és Németországtól a támadásért az 50. évforduló előtt, Abbász kitérve a válasz elől Izraelt vádolta meg ötven mészárlással, ötven holokauszttal, végig arabul beszélve, kivéve az utolsó szót, amelyet angolul ejtett ki.

A döbbent hallgatóság közepette Scholz szótlanul állt, holott korábban visszautasította Abbász Izrael – ellenes apartheid vádjait. A kancellár később valamelyest korrigált és miután szóvivője azt mondta, hogy a sajtótájékoztatót a tervek szerint az Abbászhoz intézett kérdéssel zárták, vagyis Scholznak nem volt lehetősége válaszolni, de felháborodott az elhangzottakon, később a BILD német lapnak adott nyilatkozatában Scholz azt nyilatkozta, „különösen nekünk, németeknek a holokauszt bármilyen relativizálása elviselhetetlen és elfogadhatatlan,” – utalva arra, hogy Németország elismeri, miszerint ezt a kifejezést kizárólag a nácik azon egyedülálló pusztításának leírására szabad használni, amely során hatmillió zsidót gyilkoltak meg a második világháború előtt és alatt.

Scholzot a német sajtó – a Der Spiegel, a Welt, a Junge Freiheit, egyhangúlag kritizálta hallgatásáért A BILD megdöbbenését fejezte ki amiatt, hogy „egyetlen szóval sem fejezte ki ellenvéleményét a holokauszt legrosszabb relativizálásával szemben, amelyet egy kormányfő valaha is kimondani engedett a kancellári hivatalban.”

A Bundestag ellenzéki képviselője, Friedrich Merz – a német kereszténydemokrata párt vezetője azt nyilatkozta, hogy Scholznak „minden kétséget kizáróan ellent kellett volna mondania a palesztin elnöknek, és fel kellett volna kérnie, hogy hagyja el a házat.”

Scholz irodája részéről, azonban még egy közleményre sem futotta a történtekkel kapcsolatban.

A legnagyobb nemzetközi felháborodást nyilvánvalóan Abbász viselkedése váltotta ki, amiért nem volt hajlandó bocsánatot kérni a müncheni mészárlás miatt. A palesztin elnök nem először relativizálta nyilvánosan a holokausztot, 1982-es doktori disszertációjában többek között azt fejtegette, hogy a holokauszt áldozatainak hatmilliós száma erősen eltúlzott, és a cionista vezetők együttműködtek a nácikkal, majd 2018-ban azt állította, hogy a zsidó „társadalmi viselkedés, és nem az antiszemitizmus volt az oka a náci Németország által az európai zsidók ellen elkövetett népirtásnak”, ez utóbbiért később bocsánatot kért.

Visszatérve a berlini nyilatkozatra, német politikusok és diplomaták rendre elhatárolódtak Abbász kijelentéseitől.

Steffen Seibert, Németország izraeli nagykövete „helytelennek és elfogadhatatlannak” nevezte Abbász megjegyzéseit.

„Németország soha nem fog kiállni a holokauszt bűneinek megtagadására irányuló kísérlet mellett” – írta Twitteren.

Armin Laschet volt kereszténydemokrata vezető azt írta, hogy Abbász kijelentése „a legundorítóbb beszéd, amelyet valaha is hallottak a német kancellárián.”

,,A Palesztin Hatóság vezetője szimpátiát nyert volna, ha bocsánatot kér az 1972-es müncheni olimpián történt izraeli sportolók elleni terrortámadásért” – tette hozzá.

Deborah Lipstadt, az amerikai külügyminisztérium antiszemitizmussal foglalkozó megfigyelője Abbász „elfogadhatatlan” megjegyzéseinek messzemenő következményeire figyelmeztetett.

„A holokauszt torzítása veszélyes következményekkel járhat, és szítja az antiszemitizmust.”

 

Kapcsolódó cikk:

Az EU elítélte Abbasz holokauszt-relativizálását – Abbasz “korrigál”