Ezt a címet viseli egy kisebb írás, amely része a Profil című Németországban megjelend, magyar nyelvű magazin 1992. évi 1. száma, több részből álló beszámolójának, amely a németországi zsidó élettel foglalkozik.

Idézünk a cikkből:

„Heinrich Böll (1917-1985), a háború … Tovább »

A kormányszóvivő irodájának nyilatkozata szerint az orosz kormány által visszaszolgáltatandó magyar műkincsek többsége zsidó magángyűjteményekből származik, amelyeket a náci megszállók elkoboztak és Németországba vittek.

A háború vége után ezek az alkotások, köztük El … Tovább »

November 7-én este zsúfolásig megtelt a MAZSIKE klubhelyisége. Nem mintha a szombat esti összejövetelek nem lettek volna eddig látogatottak, de az utóbbi időben a tévében s a rádióban sokat szereplő Ungvári Tamás, a neves irodalomtörténész-esztéta látogatása igazi csemegének ígérkezett.

Már … Tovább »

Kisebb utcai csődületet okozva nyílt meg november 3-án, a Wesselényi utca 13. alatt a Makkabi Kiadó KFT „Művészeti galériája, judaika és ajándékboltja”. Egy, az úttest közepén felejtett autó okozta forgalmi dugó miatt, még tán a több száz méterre eső Körúton is a megnyitóról … Tovább »

Szemeim mögött vizek gyűlnek,

Amit ki kell sírnom.

Mindig föl szeretnék szállni,

Amerre a madarak vonulnak;

Tarkán lélegezni a szelekkel

A határtalan levegőben.

Ó én olyan szomorú vagyok –

A Holdban lakozó arc tudja.

Ezért a sok bársonyos imádság

A közeledő … Tovább »

Sorsok és korok

Alma Mahler-Werfel: Férjeim, szerelmeim. Fordította Kőszegi Imre és K. Vadász Lili. Gondolat Kiadó, Budapest, 1991. 435 oldal (298 Ft.)

Ne számítson túlontúl könnyű olvasmányra, aki egyszer kezébe veszi Alma Mahler-Werfel visszaemlékezéseit, naplószerű feljegyzéseit. … Tovább »

Izraeli modem kerámiakiállítás látható a Vigadó Galériában október 27-től november 8-ig. A kiállítás német városokat járt be, látható volt többek között Gerában és Odera Frankfurtban.

Alec Mishory, izraeli művészettörténész két jellegzetes csoportra osztja a modem izraeli … Tovább »

Michele Zackheim 1985-ben elkészítette a Találkozás Sátrát, amit New Yorkban a St. John-katedrálisban mutattak be először, majd végigvitték Amerikán. A lenyűgöző óriási vászonépítmény Mózes sátrára utal, a keresztény, a mohamedán és a zsidó vallás szimbólumait helyezi a … Tovább »

Dunajszky Gábor Kanadában élő fotós képei között jelentős szerep jut a zsidó témának. Látványosan groteszk, botránkoztatóan blaszfém, vagy torokszorítóan empatikus felvételeket produkál. Elléphetünk tán mosoly nélkül a kaftános, ősöreg haszid és Donald kacsa duettje előtt? … Tovább »

A múlt század végén több mint ötmillió zsidó élt az orosz birodalom nyugat-dél-nyugati részein, Ukrajnában, Belorussziában, Litvániában, alig- alig átjárható, zárt telepeken, a társadalmi hierarchia legalján, megfosztva a legelemibb emberi jogoktól, fejlődési- és munkalehetőségektől, … Tovább »

A pétervári utcákon a fűszálak annak az őserdőnek első sarjai, amelyek majdan elborítják a modem városok helyét. Bámulatos üdeségű ez a fényes, zsenge-zöld színfolt – egy új, átszellemített természet része. Valójában Pétervár a világ legélenjáróbb városa. Nem a világvárosias … Tovább »

Vannak korok, melyek azt hirdetik, hogy nincs közük az emberhez, hogy az embert úgy kell felhasználni, mint téglát vagy cementet, hogy belőle kell építeni, és nem érte. A társadalmi architektúrát a benne élő ember mértéke határozza meg. Néha ez a berendezkedés az ember ellenségévé … Tovább »

Mindig jó előre tudni lehetett, hogy mely napokon lesz diáklázadás a Kazányi székesegyháznál. Minden jobb családnak megvolt a maga egyetemista informátora. Így aztán óriási közönség jött össze, hogy – igaz tisztes távolból – megtekintse a lázadást: voltak ott kisgyermekek a dadussal, … Tovább »

Oszip Mandelstam (1891, Varsó -1938, Kolima-láger) a totalitárius szovjet rendszer legzseniálisabb költő-áldozata. Drámai és jelképes a két József (Oszip és Joszip) párharcának végigkövetése. De izgalmas Mandelstam és a szovjet rendszer kapcsolatát már az 1917-es novemberi forradalomtól … Tovább »

Zeldá – 1924-ben született Oroszországban. Jeruzsálemben nevelkedett, ortodox zsidó iskolába járt. Verseskötetei: Idő (1967) és Ne légy távol (1975). 1984-ben hunyt el.

A sápadt szobafestő a mészbe halvány rózsaszínt kevert,

amilyen az almavirág szirmai, az újszülött mosolya. … Tovább »

Hebrion partjait öt tenger mosta. Az éjvörös, a hajnalsárga, a délfehér, az alkonynarancs és az estszürke. Sok baja volt a zsidóknak a tengerekkel. Szépségesek voltak, de nem telt el úgy esztendő”, hogy békén hagyták volna a szigetet. Hol kiáradtak, és olyankor az emberek a zsinagóga … Tovább »

Claus Stephani beszélgetése Joszéf Burggal

„Keserű fának a gyümölcse is keserű.” Joszéf Burg jiddis írónak, aki 1992-ben ünnepelte 80. születésnapját, elbeszéléseiben az ősi siralmak visszhangzanak. Ő nem Jób: ő nem bír beletörődni a szenvedésbe, a maga keleti zsidó népének … Tovább »

Tarbay Ede

Peremlét

Billeg. Járását botladozva

kíséri hattyúszárnyú botja.

Metszett tollán kopott a fény.

Szeme csak volt két diadém.

Tartása belső tűztől ég.

Haján még látni: oly sötét

lehetett, mint az éjszaka.

Benne, belőle méz szaga.

Csipkés … Tovább »

„A múltnak megvan a maga…”

„A múltnak megvan a maga igaza. ”

Kürt hangja szól, megtérésre hív,

közelednek a pergamen-arcú, törékeny

ünnepek. Felszikrázik bennem a hiány;

a városok, a csodával határosak, miket

bejártam, a kegytárgyak s a túlvilági emberek,

– … Tovább »

(Orbán Ferenc: Magyarország zsidó emlékei, nevezetességei. Medicina Könyvkiadó Vállalat, 1991.155. oldal + 30 színes fotóoldal, 220 Ft)

Ugye azt hinnéd kedves Olvasó, hogy e kis magyar gettóban minden zugot, követ, kapualjat ismersz? Nos hát végy magadhoz egy budapesti kombinált bérletet, … Tovább »