Mint temetéseken

Írta: JEHUDA AMIHÁJ - Rovat: Archívum, Irodalom

Ha bármit teszek, bármit csinálok, utána

léptek vonulnak, mint temetéseken:

a gyermek, aki évekkel ezelőtt voltam,

az elsőszerelmes kamasz, aki voltam,

a katona, aki voltam azokban a napokban

és az ősz férfi, aki pár órája voltam,

és még mások, idegenek is, akik voltam

és akiket elfelejtettem.

Közülük az egyik talán nő volt.

És együtt valamennyien mozgó és emlékező ajkakkal,

és együtt valamennyien nedvesen csillogó szemekkel

és mind gyászbeszédeket mondanak és vigasztalást.

És mindenkinek a maga dolga, a maga ideje jár a fejében.

Mint temetéseken.

És valaki azt mondja a másiknak: ״Napjainkban

az ipar fő feladata, hogy olyan anyagokat

állítson elő, amelyek nagyon szilárdak, de

legyenek könnyűek is.”

Ezeket mondta és sírt. És ment az útjára.

Mint temetéseken.

Jólesz László fordítása

 

Címkék:1993-03