Összesen 3,074 találat (2561 - 2580) a(z) Kultúra-Művészetek rovatban.
(Kardos G. György: Ez is én vagyok. Ab Ovo, 1996, 238 oldal, 600 forint)
Évtizedek óta próbálom ellesni a titkát.
Miért lesz egy újság legérdekesebb, legolvasmányosabb írása az ő bármiféle szöszmösze, amit akármiről, az utolsó pillanatban lekörmöl, traumatikus megrázkódtatást … Tovább »
(1936-1996)
Nem mondtuk meg neki életében – mert az ember szemérmes is és tele görcsökkel, dicsérni sem tud igazán -, hogy ha a sors nem az Újlipótvárosba ülteti, a világ egyik legnagyobb grafikusa lehetett volna. Bocsánat, nem lehetett volna, volt is. A valaha volt grafikusok egyik … Tovább »
Varsó, 1996. május 10.
Varsóban Második János Pál útját
a Mordechai Anielewicz utca keresztezi.
János Pál a posztsztálinista lakótelepek
végtelenjébe vész;
Mordechai Anielewicz
a zsidótemető
magas kőfalánál végződik.
A fal körül senki se jár.
Csak a … Tovább »
Regényrészlet
És ment Mózes vissza a palotához, ahol az őrállók durva röhejjel fogadták. És Mózes kérdezte, min mulatnak olyan jól? És az őrök hahotáztak, és ujjal mutogattak rá, és egymást hátba verdesték jókedvükben. És végül mondták Mózesnek, rajta nevetnek, hogy … Tovább »
(Ron B. Kitaj: Szétszórva a világban. Akadémiai Kiadó, 1994)
A Londonban élő s világhírű amerikai zsidó festő magyarul megjelent könyvének alcíme pontosan megjelöli, miről szól a könyv: „Egy zsidó festő vallomása az életről, a művészéből. A diaszporizmus első kiáltványa.”
Kitaj … Tovább »
Ben Turán: Idefigyelj, folyadék! (Múlt és Jövő Kiadó, 1996)
„Miért íratott velem az Admiralitás egy megvalósíthatatlansági tanulmányt?”
(Rosenfeld matróz)
Sajátos nemzeti sorsanalízist nyújt Ben Turán drámája. A főszereplő egy Magyar Királyi Európalattjáró, vagyis … Tovább »
Dmitrij Sosztakovics, századunk egyik legnagyobb zeneszerzője élete utolsó éveiben tollba mondta emlékezéseit Solomon Volkov zenetörténésznek, azzal a kívánsággal, hogy e vallomások csakis halála után és csakis külföldön, a Szovjetunió határain túl láthatnak napvilágot. Sosztakovics … Tovább »
Antalffy Mária – Antalfi Mária grafikái
„Különböző mesterektől és az Iparművészeti Főiskolán tanultam kerámiát és szobrászatot. 21 éves korom óta veszek részt kiállításokon – az ötvenes évek kivételével, amikor bábkészítéssel foglalkoztam. Mintegy négy éve grafikákat … Tovább »
Itamár Jáoz-Keszt fáradhatatlan fordítói munkájának legújabb eredményeként látott napvilágot Kassák Lajos verseinek héber kötete. Az Eked kiadó gyűjteménye Kassák egyik legismertebb versének címét viseli: A ló meghal, a madarak kirepülnek.
A nemrég Magyarországon járt … Tovább »
Meghökkentem, amikor feltették nekem a kérdést, hogy ma, amikor hiányzik „a katasztrófa tapasztalata” és megszűnt „a fenyegetettség-érzés”, a vallásos tradíció pedig letűnőben van, összefűzheti-e egyáltalán valami a közép-európai zsidó kultúra képviselőit?
Én … Tovább »
1.
Hannah Arendt Rosa Luxemburgról készült tanulmányában a következőt írja: „Míg az asszimiláns zsidók önbecsapása abban nyilvánul meg, hogy azt mondják magukról, ők ugyanolyan németek vagy franciák, mint az igazi németek és franciák, addig az értelmiségi zsidók … Tovább »
1
Sok évvel ezelőtt történt – nyolc vagy kilencéves lehettem ekkortájt, és a világ még ígéretekkel telinek tűnt -, hogy egyik tanárom, akit meglehetősen zavarba ejtett vezetéknevem, mely a szerb nevekkel ellentétben nem „ic”-re végződött, megkérdezte, ki is vagyok én. Felálltam, … Tovább »
„Ha megfeledkeznél arról, hogy zsidó vagy, egy keresztény majd emlékeztet rá.” A háború utáni, illetve a holocaust utáni szlovákiai zsidó kultúráról – amelyben igen jelentékeny volt és ma is meghatározó jelenség az asszimiláció – valószínűleg nem gondolkodhatunk anélkül, … Tovább »
Történelmet írni
Valahányszor egy német író meg akarja tudni tőlem, vajon miért csak zsidókról írok, ahelyett, hogy válaszolnék, visszakérdezek; no és az ő könyvei miért szólnak kizárólag németekről. Mit felel erre? Nem sokat, vagy hogy pontos legyek, az égvilágon semmit. … Tovább »
A telefonáló általában meglehetősen zavarban volt. – Ön nem ismer engem – hebegte az illető -, a telefonszámát ettől és ettől kaptam, és ő azt mondta, ön tudna nekem segíteni. Tudja – és újra a hezitáló hang -, én zsidó származású vagyok, és nem tudom, kihez fordulhatnék…
Zsidónak … Tovább »
A Közép-európai Egyetem szervezésében, folyóiratunk, a Szombat közreműködésével kétnapos rendezvényre került sor idén júniusban, amely a zsidóságnak e térség demokratikus átalakulása utáni helyzetével, önképével, a zsidó értelmiség dilemmáival foglalkozott. Számos magyarországi … Tovább »
(Zsolt Béla: Gerson és neje. Magvető Könyvkiadó, 1994, 229 oldal, 520 forint)
Hogyan lehetséges, hogy az ember töprengve, fontolgatva választ nyakkendőt, mártást, filmet a moziműsorból – csak élettársat ritkán. A házasság inkább megtörténik vele. Csak azt ne higgyétek, … Tovább »
“Apám imakönyvét másoltam.”
Ország Lili Ungváron született, zsidó nagypolgári családban. Apja vallási műveltségéről ugyanolyan híres volt, mint arról, hogy kiválóan értett a szőlészethez, borászathoz. Ország Lili első rajzait a nagyanyjához járó szegény zsidókról … Tovább »
könnyű a vers égtájak naprendszerek
keresztútjánál
hol nemet mondtak és csatabárd volt
a válasz
hol fegyverek árnyékot vetettek
emberek Napot reméltek és vérben ázó
éjszakát kaptak időtlen sikoltást
romba dőlt házak elképzelt falánál
könnyű a vers
vannak … Tovább »
Az alábbi írás szerzője Ungvárról az USÁ-ba elszármazott magyar-zsidó szülők gyermeke. Három évtizeden át végzett közösségépítő munkát a Union of Orthodox Congregations kötelékében, majd a Yeshiva University oktatója volt. Pályája izgalmas epizódja, amikor a híres íróval … Tovább »