A Művészetet Kedvelők délutánján ez alkalommal 20. század egyik legnagyobb fotográfusának munkáiból nyílt kiállítást tekintjük meg a Ludwig Múzeumban. 

Ezen a koncerten a közép-európai zsidó és a máramarosi ruszin zene találkozik. A New York-i születésű Bob Cohen vezette Di Naye Kapelye (magyarul: „Az új zenekar”) a régi idők jiddis dalait eleveníti fel, méghozzá úgy, ahogyan azt idős zsidó és cigány zenészektől tanulták el. 

Minden kultúra rendelkezik mítoszokkal. A mítoszok mondják el számunkra, kik és milyenek vagyunk, milyen és miért olyan a világ amilyen. A mítosz a valóságról szól, a szakralitás, egy igaz történet vagy egy népszerű film nyelvén. A mítoszok ugyanolyan sokszínűek, mint kultúráink, mint mi vagyunk. 

Az áprilisi Könyvfesztiválon mutatta be a Magvető Könyvkiadó Jonathan Littell: Jóakaratúak című könyvét, amely a holokausztról szól – az elkövetők nézőpontjából elmesélve. Az eredetileg a Gallimard-nál megjelentetett könyv fikció: egy volt SS-tiszt önéletrajz-szerű története.

Kőszeg Ferenc: K. történetei. Budapest, 2009, Magvető Könyvkiadó, 380 oldal, 2990 Ft
 

Szenvedélyes emlékirat-olvasóként egyik legnagyobb hiányérzetem, hogy manapság alig születnek a legközelebbi múltunkról szóló, jelenünkbe nyúló naplók, memoárok, feljegyzések. Meglehet, … Tovább »

Molnár Ferenc: Andor, Ulpius-ház Könyvkiadó, Budapest, 2008, 670 oldal, 3999 Ft.

Molnár Ferenc regényének főhőse jómódú, elkényeztetett fiú, aki próbálja megtalálni a helyét a békeidők kényelmes világában. A világháborúk előtt vagyunk. Az identitás kérdéseit … Tovább »

Azt hazudják: hóhérkodtam,

hogy Rettegett Iván voltam.

Azt is mondják, hogy gyilkoltam,

csecsemőket tűzbe dobtam.

Csak ha fázott a fülük,

akkor fűtöttem velük.

Nem volt ottan semmi kérem,

még hogy tömeggyilkosság!

Rágalom ez, és kikérem,

szemenszedett … Tovább »

Meg kell próbálnom érzelemmentesen. Szinte közönyösen. Mintha nem a tulajdon szüleimről… Más dolgot nem említve, nem oldva, nem kötve. Csak a temető. Semmi egyéb. Az ítélet másnál. Nekem nem jutott egyéb, csak a beszámolás joga. Ezzel próbálok élni, a jó ízléshez fohászkodva, … Tovább »

jaj nekünk ha kövekhez kötjük sorsunk
részünk csupán megszentelt földben lehet
a házakat lebontják a lakókat elűzik
helyükbe újakat telepítenek

jaj nekünk ha kövekhez kötjük sorsunk
nem lehet más otthonunk mint a szó
a házakat lebontják nyomuk se marad
de minden szöveg … Tovább »

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében a tizedik alkalommal megrendezendő Európai Zsidó Kultúra Napján 

Szombat Szalon, a folyóirat Budapest-számának bemutatója a Mumus kertben, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Szombat folyóirat szervezésében az Európai Zsidó Kultúra Napján
 

Előadás a filmről, a legismertebb terezini (Theresienstadt) cseh zeneszerzőkről és a magyar zeneszerző-zongorista Weisz Ferencről, aki – Franz Weisz néven – Hollandiából került Terezinbe. 

A zsidó zenét gyakran azonosítják a klarinéttal, a jiddis nyelvvel és a klezmer muzsikával, vagyis a közép-európai zsidóság kultúrájával. Célunk, hogy bemutassuk a az arab, balkáni, spanyol és indiai hatások által gazdagított, változatos hangzásvilágú zsidó zenét, hiszen a zsidóság évszázadokon keresztül, a világ minden táján szétszóródtatott.

Évek óta kedvenc lemezeim Ruth Yaakov szefárd albumai, a Shaatnez, és a Ziara. Ruth Yaakov sok dalát Berta (Bienvenida) Aguadotól, egy Törökországban élő, majd Izraelbe költöző kiváló énekes asszonytól tanulta, aki ennek a dalkincsnek és a török énekstílusnak nagyon jó ismerője. A tőle gyűjtött dalokat, az ő egyszál-hangját tartalmazó albumot pedig egy óriási lemezboltban „véletlenül“ emeltem le a polcról, sokezer lemez közül.

Egy súlyos, krónikus betegségben szenvedő 17 éves fiú és gyermekét egyedül nevelő, beteg édesanyja megsegítésére ad jótékonysági koncertet Fellegi Ádám zongoraművész a Bálint Házban szeptember 14-én, hétfőn este 7 órakor.

Könyvheti újdonság Lengyel András képzőművész felhős albuma. A „hordozható múzeumként” elképzelt könyv kép- és versanyagát kiállítás formájában is láthatjuk a KönyvEStén, a kertben.
 

A több mint 30 éves múltra visszatekintő angol Rock Against Racism (RAR) mozgalom megkeresésére a Sziget szervezői a RAR-el valamint a Love Music Hate Racismmel és a Brit Nagykövetséggel közösen monstre koncertsorozatot szerveznek a Sziget nulladik napján, azaz augusztus 11-én, ZENE A RASSZIZMUS ELLEN címmel.

A pesti slemil klasszikus figuráját hívják Fekete Péternek. Akinek minden balul üt ki, bármibe fog. Róla szól a híres nóta: “kinek a jobb keze bal, jót sose hall, él, mint a parton a hal…” Suszterinasok fütyülik. Illetve fütyülték. Mert hol vannak ma már suszterinasok? De a dal él. Fülről fülre terjed. S amíg pesti polgár lesz a Földön, ez már így marad.

Zenéjük a különböző kelet-európai hagyományok – román, magyar,cigány, balkáni zenék – sajátos újraértelmezése. Az alapötlet szinte mindig valamilyen eredeti dallam, amelyet saját egyéni intuíció alapján teremtenek ebből az alapból igazi városi szubkultúrát. A zenekar neve azt jelenti: üld meg az utat, utalva a zenészek dinamikus természetére. 

„A festészet mindig is az élvezet és a kreativitás forrása volt a számomra, de csak az utóbbi években lett időm, hogy teljesen az alkotás felé tudjak fordulni”