Leporolt múlt

Írta: Szarka Zsuzsa - Rovat: Kultúra-Művészetek

Levéltár – Csipkerózsika álmából

Ez év júliusában a Magyar Zsidó Levéltár felébresztette Csipkerózsika álmából, és gördíthető polcokra és fiókokba helyezte ritka kincseit, dokumentumait.

Toronyi Zsuzsa, a levéltár igazgatója

A Látványraktár egy három pilléren álló levéltári-múzeumi projekt része. Célja a kollektív emlékezet őrzése, interaktív kutató-és látogatóbarát módon. Ennek egyik tartóeleme maga a megújult levéltár, ahová nyitvatartási időben bárki besétálhat kutatni. A Látványraktár másik része az „Itt lakott Rosenthal – Pesti történelmi zsidó városnegyed” kiállítás a Goldmark terem előtti helyiségben. Itt tíz térképen, húsz család hagyatékból megőrzött tárgyak köré rendezve – a monitorokon tehetünk virtuálisan sétát az 1785-2010 közötti időszakban, az egykori és mai zsidónegyed utcáin.

A levéltár látványtára nem más, mint egy modern raktárterem archaikus dokumentumokkal, tárgycsoportokkal. Ha kinyitjuk a tárgyakkal zsúfolt polcrendszert, kettős látvány fogad bennünket: felülnézetből – mintha egy néhai zsidó értelmiségi polgár könyvespolca állna előttünk – főleg német nyelvű, ma már ritkaságnak számító könyvrégiségekkel találkozunk, a polcok alsó szintjein lévő tárgyak, pecsétnyomók, regiszterek, oklevelek pedig a levéltár funkcióra emlékeztetnek.

De milyen tárgyakat láthatunk a Látványtárban? A teljesség igénye nélkül: Simon Dubnow Zsidó történelme németül, a Graetz-féle lexikon magyarul, a Fürst-féle illusztrált zsidó látvány-Biblia, a Bloch Mózes fordította Biblia, Kossuth Lajos titkárának, László Károlynak a héber nyelvtana jelölik dióhéjban azokat a már antikvár kézikönyveket, amelyeket egy művelt zsidó ember valaha forgatott. Egy másik polcon kiegészül ez még Meyers Világtörténelmével, és a szintén német nyelvű Brockhaus Lexikonnal. Szemmagasságban viszont a polcokon tipikus levéltári dokumentumokat találunk a zsidóság történetéből, mint például a csévi móhelkönyvet, vagy az irsai cedaka-nyilvántartást. Továbbá megszemlélhetjük a jánosházi, a pesti, a palotai, a bajai és a jánoshalmi, zalaegerszegi és hodászi Chevra Kadisa jegyzőkönyveket, a nagykanizsai Chevra könyvet az adományozók listájával, az esztergomi templomülés regisztert, a bajai adomány és ülésjegyzőkönyveket, egyetemi diplomák és ismeretlen eredetű regiszterek társaságában.
Külön unikum a jánoshalmi geniza, amely egy falból került elő. Izgalmas gyűjtemény Gerő Katalin – aki 1898-1927 között volt a Pesti Izraelita Nőegylet leányárvaházának igazgatója – levelezése, amit maga hagyományozott egykor a levéltárra. Rendkívül kalandos és kissé hányatott gyermekkora – korán megszökött otthonról és varrónőnek állt – sokakat megihletett, így róla írta Kiss József Mese a varrógépről elbeszélő költeményét, és Benedek Elek Katalin című regényét. Gerő Katalin összefoglaló művet írt: A szeretet munkásai, A Pesti Izraelita Nőegylet története 1866-1937 címen, amely több évtized áldozatos munkájának summázata. De ugyanígy nem hiányozhat a polcokról Kiss Józsefnek, a Hét szerkesztőjének verseskönyve sem.

Egy másik polcon a Dohány utcai zsinagóga egykori ülésregiszterei találhatóak. Figyelemre méltó, hogy az üléshelyeket már előbb megvásárolták, mint ahogy az épület teljesen elkészült volna. Az 1928-as Pesti Izraeli Hitközség választási gratulációi mellett díszoklevelekkel találkozunk, köztük Friedmann Mór (1826-1891) pesti fő kántor, az Izraelita Tanítóegyesület alelnökének oklevelével.
De vannak itt különböző jelvények, katonai kitüntetések. Találunk Hirschler Ignácnak (1823-1891) szóló köszöntőt, aki 1859-től a Rókus kórház szemosztályát vezette, és Arany János szemorvosa volt hosszú ideig. Hirschler Ignác főrendiházi tagként és orvosként egyaránt a zsidó emancipáció élharcosa volt. E polcokon kap helyet az 1840-es bajai tűzvész emlékkönyve, a Magyar Izraelita Kézmű és Földművelési Egylet (MIKÉFE) díszoklevele, Tyroler József (1822-1854) rézmetsző engedélye, a Pesti Concordia Izraeli Jótékonysági Egylet fényképei, a 70 éves Deutsch Sámuel (1830-1916) – a Pesti Izraelita Hitközség alelnökének, a Siketnéma Intézet elnökének – portréja, a pesti és óbudai Chevra Kadisa jegyzőkönyveinek szomszédságában.

A Látványraktár fiókjaiból is különböző korú és műfajú dokumentumok kerülnek elő, itt találjuk a legrégebbi kötéstáblában fennmaradt vitatott korú pergament, amelyen egy archaikus kísérlet látható az emberábrázolás tilalmának a megkerülésére, továbbá egy jelentős mikrografiát, Azriel Brill (1778-1853) pesti rabbi és tanár országleírását egyetlen lapon. De ugyanígy e fiókokban rejtőznek a Dohány utcai zsinagóga tervrajzai, valamint dokumentumok a holokauszt idejéből, Auschwitzból („Waldsee”) írt képeslap, Wallenberg aláírásával ellátott menlevél, csillagos házak térképe a pesti gettóból, antiszemita darabként pedig egy ÉME plakát is.

A Látványraktár bejáratánál képrácsokon lévő emlékek szemléltetik az időt és a két-három generációt az emancipáció kezdeteitől a munkaszolgálatos évekig. Szemügyre vehetjük e rácsokon a Pesti Izraelita Hitközség tanítótestületének oklevelét, Goldziher Ignác (1850-1921) titkár, – egyébként az iszlám misztika jeles kutatója – aláírásával. Számtalan portré szerepel: például Münz Mózes (1750-1831) óbudai főrabbi, Juda Aszód (+1866) dunaszerdahelyi rabbi, a már említett Hirschler Ignác, Juda Lev Ábrahám, aki 1936-ban lágymányosi főkántor volt, Kiss József költő egy kéziratával együtt, valamint Bánóczy József (1849-1926) filozófiai és irodalomtörténeti író, a budapesti rabbiképző intézet tanára láthatóak. Arcok, generációk, képek, önképek. De van itt nemesítési címer, 1848-as emancipációs kérelem, Deák Ferenc portré, Max Simon Nordau (1849-1923) orvos, újságíró, és cionista alapító aláírásával ellátott igazolás, Perlmutter Izsák oklevele a világkiállításról, és első világháborús kitüntetés is. Az 1920-as évekből találunk egy Izrael térképet, meghatározhatatlan azonban a kora a bajai zsinagóga térképes templomülés regiszterének. Képeket láthatunk a nagykőrösi és gyöngyösi zsinagógáról, és sötét tónusként a riptineci munkaszolgálatosok saját kezűleg készített névsorát.

Színes és változatos a Látványraktár, annyi mindenbe lehetne belefelejtkezni.

A kiállított tárgyak, tárgycsoportok nemcsak a profi kutatókat inspirálhatják kutatásokra. Bárki érdeklődhet, aki érzékeny a témára. Gyakorlati tanács viszont, hogy a Látványraktárba is előzetes bejelentkezéssel érdemes érkezni. A 30-45 perces idegenvezetést kisebb csoportoknak és néhány személynek is tudják biztosítani a levéltár dolgozói, hiszen a komplex levéltári projekt célja abszolút emberléptékű, vagyis: a színes és gazdag zsidó kultúra megismertetése zsidók és nem zsidók számára egyaránt, illetve hogy ezzel együtt lefújják a levéltárakról alkotott hiedelmekről a port. Röviden: ez a nyitás koncepciója

Az új látványlevéltári műfaj minden korosztálynak szól, a közeljövőben ezért múzeumpedagógiai foglalkozásokat is terveznek a levéltárosok. Hiába, gondolatébresztő a hely.

És külön köszönet Dancz Verának az idegenvezetésért.

támogatás
Pop up banner1
[popup][/popup]