Összesen 969 találat (681 - 700) a(z) Irodalom rovatban.
Anti utópiák, katasztrófa-forgatókönyvek a mai izraeli irodalomban
A polgárháborút katonai diktatúra követi Izraelben, melyben a baloldalt fölszámolják, csupán egyetlen kibuc, En Harod marad meg hírmondónak – ki tudja miért – és a regény főhőse ide igyekszik, útja során megismerkedve … Tovább »
„…a zsidó szellem kétezer év óta sok nyelven nyilatkozott meg és létrehozott egy soknyelvű irodalmat, amelyet azonban a soknyelvűség miatt a zsidó irodalom egységes megjelölésétől megfosztani nem szabad.”
(Bacher Vilmos, 1911)
A magyar-zsidó irodalom létformái című konferencia … Tovább »
Nádas Péter Emlékiratok könyvének zsidó olvasata
Az ismert amerikai irodalomtörténész és kritikus: Robert Alter egy nemrég megjelent esszéjében1 három különböző típusú zsidó irodalmi kifejezésmódot mutat be, háromféle zsidó hangot emel ki: a bábeli, a kafkai és a Philip … Tovább »
Volt persze izgalom és harag, sértődés és indulat is. A konferencia azonban komoly szakmai és érezhető közönségsikert hozott. Jelentős irodalomtudósok és írók foglaltak helyet a színpadon, szintúgy a hallgatóság soraiban, és nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező rangos … Tovább »
Összefoglaló a Szombat és a Yahalom Zsidó Szabadegyetem által szervezett konferenciáról
Az előadások bevezetői szinte kivétel nélkül a következő három alapkérdésre próbáltak választ adni:
Ki a zsidó író? Milyen ismérveket vegyünk figyelembe? Egyáltalán maga az alkotó … Tovább »
Az a legfontosabb, amit éppen csinál. Aki nem csinál semmit, annak
minden csak fontos vagy nem fontos. Ami nem lég, az tehát
semmilyen. Ami semmilyen, azt nem csinálják, de azért még van.
Amit csinálnak, az lehet, hogy még nincs, de esetleg már
valamilyen. Amit nem csinálnak, … Tovább »
(. Szdár Calem Kol Szdar Nyomda, Izrael, 1994, 365 oldal, ár nélkül)
1944. március 19-én, Magyarország német megszállásának napján indul az emlékezés: két héttel esküvője előtt a huszadik születésnapját ünnepli családja körében a szerzőnő. Mit éreznek a náci bevonulás … Tovább »
(Marek Halter: Ábrahám emlékezete. Fordította Bognár Róbert, Sík Kiadó, 1995, 611 oldal, 1390 forint)
Nyolcvan nemzedék életidején ível át e könyv, a második Jeruzsálemi Szentély lerombolásától a varsói gettófelkelésig. Ábrahám, a pusztuló városból menekülő írnok … Tovább »
Joszif Burg a jiddis irodalomról és Bukovináról
Talán a kelleténél egy kicsivel több kajánsággal a hangomban tettem fel az agg mesternek az első kérdésemet, nevezetesen, hogy milyen érzés az utolsó közép- és kelet-európai jiddis nyelvű írónak lenni. Az arca pirosra váltott, … Tovább »
Napló
Egy sűrű hét Budapesten
Londonból újabban kora reggeli repülőjárat indul Budapestre. Sajnos fél ötkor kell kelni, hogy elérje az ember. Fél hatkor előáll a taxi (pakisztáni sofőrrel, mert a szokott taxisunk, Mister Gold vallási okokból nem vállal szombati fuvart), … Tovább »
(Földes Judit: Chagall hegedűse. Győr, 1993, 56 oldal, ár nélkül)
(néhány szó egy fotóról) Kinyitva a magánkiadású, igénytelen külsejű, fűzött verseskötetet (inkább versesfüzetet) először a költőnő portréja – írhatnám – néz ránk, de a szép, fiatal zsidó nő nem néz … Tovább »
Szokás szerint a hánukkágyertyákat otthon gyújtottuk meg, nem a zsinagógában vagy a tanházban, de ez a bizonyos tanház Bilgorajban kivételnek számított. Az öreg reb Beris voltaképpen ott lakott. Imádkozott, a Misnát búvárolta, eddegélt, néha még aludt is a kemence melletti pádon. … Tovább »
A „gálut” nemcsak „száműzetést” jelent. A héber szónak van egy második jelentése is: a „rejtett felfedése”. Görög szóval: „apokalipszis”. (Tábor Béla)
szádból szó kiűzetése
a rejtett rád-tárulása
szakadék test-ruhája
te kitakart tekercs
főnév … Tovább »
A leghatározottabban tiltakoznék Hernádi Miklósnak a könyvemről írott (Egy fénykép Berlinből), a Szombat novemberi számában megjelent kritikájában felsorolt gyanúsítgatásai, előítéletekkel és személyeskedésekkel átszőtt feltételezései ellen – tiltakoznék, mondom, … Tovább »
(Röhrig Géza: Hamvasztókönyv. Múlt és Jövő Lap- és Könyvkiadó, 1995, 100 oldal, 320 Ft)
Lehet-e még érvényesen beszélni a vészkorszakról? Lehet-e újat, új módon mondani, ahogy – mert irodalomról szólunk – ezt minden valódi műalkotástól elvárjuk. Szükséges-e újra … Tovább »
Szagoska kövér kutyája ha lenne
ha meglehetne még
Csak ahogy tiszta-fehér ing még az egyszer
Borocska mellől szöszmés délutánon
Mint foghíjas fésű
Roskatag fotelből ha nézvén
Ahogy ha mellé nyit is a könyvben
Azért jót motyog
Vagy mikor ferde foghíjas … Tovább »
(Primo Levi: Ember ez? Fegyvernyugvás, Európa Kiadó, 1994, 476 oldal, ára 498 Ft)
Van, aki Auschwitz után elhallgat, mint aki némasági fogadalmat tett. Van, aki kiírja magából, emlékezik, és emlékeztetni akar, regénybe, memoárba önti az elmondhatatlant – azt tartják, ez a legjobb … Tovább »
* 1908-1909: Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története. Az Izraelita Irodalmi Társulat pályázatára érkezett mű i. e. 300-tól körülbelül 1900-ig dolgozza fel azokat a műveket, amelyeket zsidó szerzők Írtak bármilyen vallási, világi vagy tudományos témában, bármely … Tovább »
(…) A héber irodalomtörténet és historiográfia jó alkalmat kínál arra, hogy megfigyeljük azokat az általános jellemzőket és szabályokat, melyek meghatározzák a nemzeti irodalmak kialakulását. A héber irodalom rendhagyó – vagy akár abnormális – története, újjászületése … Tovább »
Essünk túl a kínos megállapításon: számottevő jiddis és orosz nyelvű zsidó irodalom addig volt, amíg a 18. század végén az orosz birodalomhoz került zsidók lakta nyugati régiók – a hírhedt „letelepedési övezet” – lakosságát hivatalosan elnyomták, törvényekkel szabályozott … Tovább »