Közel három évtized után újra magyar filmet jelölt a Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szövetsége a Golden Globe-díjra. Nemes Jeles László Saul fia című alkotása a legjobb külföldi film kategóriában esélyes az Oscar-díj főpróbájaként emlegetett Golden Globe-on. A Filmalap támogatásával már megkezdődtek Nemes Jeles László nagy érdeklődéssel várt következő filmjének, a Sunset-nek az előkészületei.

Immár 25 éve vezeti a Szombat szerkesztőségét Szántó T. Gábor, akivel a lapról, a szuverén vélemények fontosságáról és áráról is beszélgettünk.

2015. december 9. és 13. között, Budapesten 4 helyszínen (Jurányi Inkubátorház, Auróra, Kőleves, Dumaszínház) a Hanuka 4. és 8. gyertyagyújtása között.

Bár Magyarországon a terrorcselekmények elkövetésének nincs hagyománya, és a szűkebb értelemben vett terrorszervezet ritkaságszámba megy, a társadalomban meglehetősen erős az erőszakos potenciál, illetve a terror mint politikai eszköz elfogadottsága is. A terrorizmusra a hazai válaszadók 12 százaléka gondol úgy, mint a politikai véleménykifejezés egyik lehetséges eszközére.

Idén 18. alkalommal rendezi meg a Nyugati téren a hanukai gyertyagyújtást az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség. A fény ünnepe, a szabadságharcos Makkabeusokra emlékezés időszaka, akik i.e. 165-ben győzelmet arattak a szír-görög megszállók felett.

Hazánkban immáron tizennyolcadik alkalommal ünnepelhetjük a Hanukát nyilvánosan.

Klezmer-Hanuka-Jótékonyság – Mert segíteni jó!

György Péter esztéta két, Magyar Narancsban közzétett vitacikke után egy újabbat írt az Élet és Irodalom november 27-i számában (Lehetséges egy beszélgetés). Míg korábbi két írásában Köves Slomóval, az EMIH vezető rabbijával vitatkozott, ezúttal Komoróczy Gézával, az asszíriológia és hebraisztika professor emeritusával. György Péter az utóbbi időben számos írásában tesz a zsidóság, a zsidó identitás mibenlétére, vagy az abból fakadó, általa elvárt magatartásmintára vonatkozó, nemegyszer normatívnak tűnő, netán annak is szánt kijelentéseket. Kinek van joga képviselnie a zsidóságot, mit kell képviselnie a zsidósággal kapcsolatban, hogyan kell ma a zsidóknak gondolkodniuk menekültügyről, zsidóként említhetők-e a vészkorszakban zsidóként megöltek és meghurcoltak, ha ők esetleg nem tekintették magukat annak, valamint ezzel összefüggésben miért nem kell/szabad héber feliratot vésni az ELTE egykori növendékei között zsidók és rabbik emlékét is megörökítő második világháborús és vészkorszak-emlékművére.

A múlt heti EU-Törökország-csúcstalálkozót értékelve Orbán Viktor azt mondta: az európai nagyhatalmak azért akartak megállapodni Ankarával, mert a törököket akarják rávenni arra, hogy védjék meg az érdekeiket és Európát. A kormányfő ma reggeli rádiós interjújában sem felejtette el megemlíteni Soros Györgyöt: Azt is mondta, hogy “Soros Györgyék, az általuk fenntartott alapítványok és azok aktivistái, az eurobürokraták tekintélyes része Brüsszelben”, balliberális európai vezetők azt gondolják, a nemzetek rossz dolgok. Magyarország szerint viszont “nemzetek nélkül nincs Európa” – fogalmazott.
Magyarország szerint ez hibás logika. Magyarország támogatja a megállapodást Törökországgal, de annak az az előfeltétele, hogy Európa saját erejéből is képes legyen megvédeni a határait, “nem koldulhatunk biztonságot” – fejtette ki. Megjegyezte ugyanakkor, nem látta volna bölcs dolognak, ha Magyarország megvétózza az EU-Törökország-megállapodást az európai nagyhatalmakkal szemben.

A zsidó közösség hagyományaihoz híven, idén A decemberi ünnepi időszakban nagyszabású közös adománygyűjtést szervez – Mert segíteni kell, Mert segíteni jó!

PollyFlow, azaz Polnauer Flóra számos hazai formáció énekeseként, rappereként ismert, az azonban kevésbé köztudott róla, hogy egy Budapest-Berlin-Párizs-New York között ingázó zsidó kántornő is, aki 2015-ben kezdett dolgozni az Anima Sound System és a Hippikiller vezetőivel, azaz Prieger Zsolttal és Bihari Balázzsal egy szólóanyagon.

A Negyed7Negyed8 Fesztivál 2015 hanukai kiadásának vallási, ünnepi programjai (dec. 6-14.)

Ma már nem nagyon tartják számon, de Kellér Dezső, a magyar kabaré feledhetetlen alakja, a nótaszerző és „a konferanszié” ifjabb korában néha-néha a költészettel is megpróbálkozott. Voltak egészen „komoly” versei, melyekben az élet nagy kérdéseit boncolgatta, ám legtöbbször pesti életképeket örökített meg – röviden, szellemesen, hibátlan ritmusban, s ha magáról beszélt, legtöbbször finom öniróniával.

Huszár Gábor, Szentgotthárd fideszes polgármestere hétfőn közleményben kért elnézést “egy bizottsági ülésen nem a nyilvánosságnak szánt, a vita hevében szerencsétlenül megfogalmazott, kellőképpen át nem gondolt” mondata miatt.

A holokauszt utáni magyar történelemben a zsidóság mintha tabu lenne. Az volt a Rákosi-rendszerben, aztán a Kádár-rendszerben, de erről a témáról a rendszerváltás után is alig esett szó. Talán azt gondolják sokan, hogy az ’56-os forradalmat gyalázná meg, ha bizonyos negatív eseményekről is beszélnénk, mások esetleg a zsidók és a kommunista hatalom viszonyának boncolgatásától tartanak. A tabusítás okairól és hatásáról beszélgettünk Standeisky Éva történésszel, akinek Demokrácia negyvenötben címmel jelent meg nemrég könyve arról a történelmi pillanatról, amikor az egész folyamat más irányt vehetett volna.

Tudományos konferencia 2015. december 7-én a Goldmark teremben (1075 Budapest, Wesselényi u. 7.)

Huszár Gábor, Szentgotthárd polgármestere szerint „bizonyos üzleti körök” és a zsidó állam állhat a párizsi terrortámadások mögött. A fideszes városvezető erről az önkormányzat november 16-i bizottsági ülésén beszélt a többi képviselő előtt. Az ülésről készült hangfelvétel felkerült az internetre – hozta nyilvánosságra a Nyugat.hu.

MAZSIHISZ közlemény

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége visszautasítja mindazon vádakat, amelyeket a Népszabadság 2015. november 23-ai számában megjelent „ Eladták a nagyapjuk sírhelyét, nagy botrány lett belőle” című írás tartalmaz, különösen Oberlander Baruch … Tovább »

Hogyan tudott egy cionista házaspár Eichmann közvetlen elődjének, egy nácinak segíteni Németországban? Arnon Goldfinger, izraeli rendező 2011-es alkotása, a Lakás az emlékezés és az elhallgatott történetek filmje.