Heisler András Mazsihisz elnök a vegyes házasságról
„A magyar zsidók többségének a házastársa nem zsidó, és majdnem kétharmaduk úgy gondolja, hogy ezzel a világon semmi baj nincsen. A fiatalabb generációk még inkább így gondolják.
A magyar zsidók döntő többségének … Tovább »
Két részlet Kovács András, Barna Ildikó (szerk.): Zsidók és zsidóság Magyarországon 2017-ben. Egy szociológiai kutatás eredményei c. tanulmánykötetéből.
4.1. Vallási-származási homogenitás
A háború előtt, illetve a háború utáni 5–6 évben születetteknek még több … Tovább »
1930 táján a zsidók nagyobb része (mintegy 65%-a) olyan országokban élt, ahol a házasulandók kevesebb 5%-a lépett ki a közösségéből. Ezen belül is a zsidók egynegyede ott élt, ahol a vegyes házasság aránya egy százalék sem volt. Ilyen volt Kelet-Európa nagy zsidó közösségeinek … Tovább »
A modernkori magyar társadalomtörténet egyik legsajátosabb, Európában mindenesetre egyedülálló jellemzője az az etnikai és felekezeti megosztottság, mely szerint a feudalizmus utáni nemzetépítés korában az országban nem volt sem többségi nemzetiség (a magyar anyanyelvűek számaránya … Tovább »
A Szombat folyóirat körkérdése
Közel két évtizede kérdeztünk fiatal írókat a zsidóságról, zsidó témához való viszonyukról, és több esetben feszengésről, tapintatról, a vészkorszak emlékezete miatt a témával kapcsolatos társadalmi kommunikációs nehézségekről vallottak … Tovább »
Az utóbbi hónapokban sok kritikát kaptam a gyerekkoromról szóló cikkem* miatt azoktól, akik szerint nem megfelelő hangnemben írtam anyai nagymamámról. Nemcsak az ő kedvükért, hanem azért is, mert érdeklődöm a gyökereim iránt, álljon itt a története. Azt mesélem el, amit szüleimtől, … Tovább »
“Csak én, tán átok-verten,
Tündér-úrnő, magam,
Az igazit sose leltem,
Kinek rokon szelleme van.”
/ Titánia panasza/
Test és szépségkultusz, rajongás a lósportért, Andrássy gróf titokzatos szereleme, a Magyarok királynéja, divatikon. Általában ezek jutnak eszünkbe … Tovább »
Rövid időn belül kétszer is végigolvastam Pető Andrea kötetét. Nem mintha könnyen felejthető lenne, sőt, nagyot üt az olvasón – mind témájával, mind azzal a magára mért tárgyilagossággal, amivel a szerző ezt a rendkívül érzékeny területet megközelíti. De muszáj volt újra … Tovább »
Elmentem ma ebéd után a Schweidel utca
20-hoz, ma Csukló utca 11. Ebéd után
mindegy is. Ahogy sétáltam, meg-megállva fel,
a Google jelezte, hogy vonatokat lehet ott
nézni. És ott volt egy régi kerítés. Micsoda
idő szakadt itt a mélybe, hányan zuhantak le.
Ezerkilencszáznegyvennégy. … Tovább »
A Szombat folyóirat körkérdése
Közel két évtizede kérdeztünk fiatal írókat a zsidóságról, zsidó témához való viszonyukról, és több esetben feszengésről, tapintatról, a vészkorszak emlékezete miatt a témával kapcsolatos társadalmi kommunikációs nehézségekről vallottak … Tovább »
„Már kisfiúként zenéltem, mindig zene vett körül. Játszottam gettóban, játszottam koncentrációs táborban is, amikor a krematóriumok teljes gőzzel dolgoztak, és amikor leszállt a füst, akkor egyedül maradtam, és azt mondtam magamban, hogy ennek a zenének élnie kell, és látják, … Tovább »
Ejnye, de sok is ez a harmincegynéhány év!
Mindhárom Hernádi-fiú enyhe tartózkodásban élt a zsidóságtól egészen a nyolcvanas évek végéig (tanúsítja ezt házasságuk is), mígnem e sorok írója egyszer csak a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület soraiban találta magát. Útja … Tovább »
A Szombat szerkesztősége az alábbi kérdést intézte a zsidó politika, közélet, kultúra képviselőihez.
30 éve volt a rendszerváltás, beköszöntött a szabadság az országban és a zsidó közösségben is. A Szombat kérdése ez alkalomból a következő: Honnan hová jutott el a magyar … Tovább »
június Mauthausen-Gunskirchen kórházbarakk
Június közepén az első, a némiképp megerősödöttnek tűnő foglyok elindulhattak Magyarország felé. Klein Jocó izgatottan készült az útra. Némi meglepetést okozott az elsőként hazatérőkben, hogy az amerikai táborparancsnokság … Tovább »
Bełżec*
Vége a nyárnak, de még nem kezdődik az ősz.
Milyen szép ez a nap, biztosan érik a szeder az erdőben
már fekete mint a szeretők ajka a némafilmben
És akkor látod meg Bełżecet
Csak salak maradt, meg szomorúság, meg a csönd
s az álmos helyi lakók, akik
még … Tovább »
Ejnye, de sok is ez a harmincegynéhány év!
Mindhárom Hernádi-fiú enyhe tartózkodásban élt a zsidóságtól egészen a nyolcvanas évek végéig (tanúsítja ezt házasságuk is), mígnem e sorok írója egyszer csak a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület soraiban találta magát. Útja … Tovább »
A Szombat szerkesztősége az alábbi kérdést intézte a zsidó politika, közélet, kultúra képviselőihez.
30 éve volt a rendszerváltás, beköszöntött a szabadság az országban és a zsidó közösségben is. A Szombat kérdése ez alkalomból a következő: Honnan hová jutott el a magyar … Tovább »
A Moment magazin 2019. június 18-i számában Arthur Waskow, a philadelphiai The Shalom Center rabbija, valamint Paul Driessen, a washingtoni székhelyű, környezeti témákkal foglalkozó Committee For A Constructive Tomorrow (CFACT) vezető tanácsadója adta meg eltérő válaszait a klímaváltozással … Tovább »
Igen! Felkiáltójellel a végén! Azzal kapcsolatban, hogy a klímaváltozás okán súlyos kihívásokkal kell szembenéznünk, a tudományos világ elsöprő többsége egyetért, a földdel kapcsolatos felelősségünk pedig a zsidó nép őstörténetéhez nyúlik vissza. A bibliai hagyományban … Tovább »
Mint arról már lapunk hasábjain értesültek, 22 év után, július 1-től Vajda Károly irodalomtörténész, hermeneuta, vallásfilozófus váltotta Schőner Alfrédot az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem rektori székében. A megbízott rektorral egyebek mellett az egyetemen bekövetkezett … Tovább »