Előző számunkban olvashatták munkatársunk útinaplójának az ortodoxia világát bemutató első részét. A második – befejező – részben a politika és a vallásos cionizmus közegébe nyerhetünk bepillantást.
„Simon Peresz, nem szégyelled magad? Azokból a fegyverekből, amit te … Tovább »
Ezt a feladatkört 1995-ben hozta létre a lengyel kormány, tudatára ébredve, milyen hátrányokkal jár számára nemzetközi téren a két nép viszonyában fennálló és számos forrásból táplálkozó feszültség.
E gócok közül néhány: az auschwitzi karmelita kolostor és az ennek … Tovább »
Cubatáóban, Brazília (és talán a világ) legszennyezettebb iparvárosában az érdeklődők fölkereshetik azt a kis temetőt, ahol 64 zsidó prostituált és 14 kitartott férfi sírja pusztul gyors ütemben a mindent szétmaró ipari gőzökben. A temető a zsidó történelem egyik nem … Tovább »
A több mint tízmillió lakosú Sao Paolóban, Brazília legnagyobb városában 80 ezer zsidó él. Többségük – mint szerte a világon – a középosztályhoz tartozik, ami említést sem érdemel Párizsban vagy Londonban, de figyelemre méltó a hatalmas kiterjedésű nyomornegyedekkel, ennek … Tovább »
Identitásváltás Észtországban
Észtország háromezer főnyi szervezett zsidóságának 65 százaléka orosz ajkú. Többségük a hetvenes években költözött a legészakibb balti köztársaságba, amelynek erős polgári hagyományait még a több évtizedes brutális szovjet uralom … Tovább »
MONTREAL A Szombat októberi számában közöltünk tudósítást Québec, az elszakadni vágyó kanadai francia tartomány Kanada-hű angolajkú zsidóságáról. A zsidóságból azóta új bajnoka támadt az angol nyelvnek: a 45 éves Howard Galganov, orosz zsidó bevándorlók sikeres vállalkozóvá … Tovább »
Adolf Hitler egyik legnagyobb szenvedélye a műkincsek gyűjtése volt. A hajdani festő rögeszmésen törekedett arra, hogy műtárgyakat szerezzen saját maga és a Harmadik Birodalom számára. Személyesen irányította a németek nagyméretű műkincsrablási hadműveletét. A töméntelen … Tovább »
Meghökkentem, amikor feltették nekem a kérdést, hogy ma, amikor hiányzik „a katasztrófa tapasztalata” és megszűnt „a fenyegetettség-érzés”, a vallásos tradíció pedig letűnőben van, összefűzheti-e egyáltalán valami a közép-európai zsidó kultúra képviselőit?
Én … Tovább »
1.
Hannah Arendt Rosa Luxemburgról készült tanulmányában a következőt írja: „Míg az asszimiláns zsidók önbecsapása abban nyilvánul meg, hogy azt mondják magukról, ők ugyanolyan németek vagy franciák, mint az igazi németek és franciák, addig az értelmiségi zsidók … Tovább »
1
Sok évvel ezelőtt történt – nyolc vagy kilencéves lehettem ekkortájt, és a világ még ígéretekkel telinek tűnt -, hogy egyik tanárom, akit meglehetősen zavarba ejtett vezetéknevem, mely a szerb nevekkel ellentétben nem „ic”-re végződött, megkérdezte, ki is vagyok én. Felálltam, … Tovább »
„Ha megfeledkeznél arról, hogy zsidó vagy, egy keresztény majd emlékeztet rá.” A háború utáni, illetve a holocaust utáni szlovákiai zsidó kultúráról – amelyben igen jelentékeny volt és ma is meghatározó jelenség az asszimiláció – valószínűleg nem gondolkodhatunk anélkül, … Tovább »
Történelmet írni
Valahányszor egy német író meg akarja tudni tőlem, vajon miért csak zsidókról írok, ahelyett, hogy válaszolnék, visszakérdezek; no és az ő könyvei miért szólnak kizárólag németekről. Mit felel erre? Nem sokat, vagy hogy pontos legyek, az égvilágon semmit. … Tovább »
A telefonáló általában meglehetősen zavarban volt. – Ön nem ismer engem – hebegte az illető -, a telefonszámát ettől és ettől kaptam, és ő azt mondta, ön tudna nekem segíteni. Tudja – és újra a hezitáló hang -, én zsidó származású vagyok, és nem tudom, kihez fordulhatnék…
Zsidónak … Tovább »
A Közép-európai Egyetem szervezésében, folyóiratunk, a Szombat közreműködésével kétnapos rendezvényre került sor idén júniusban, amely a zsidóságnak e térség demokratikus átalakulása utáni helyzetével, önképével, a zsidó értelmiség dilemmáival foglalkozott. Számos magyarországi … Tovább »
Vasárnap este sétáltam a Révay utcában, amikor megláttam egy hosszú, kígyózó sort. Amikor közelebb értem, alig mertem elhinni, hogy az emberek nem a Vidám Színpadhoz és nem is fagyiért, hanem a Bálint-házhoz állnak sorba” – mesélte Israel Sela, az amerikai Joint magyarországi … Tovább »
Az Anna Frank iskola építési tervének pályáztatása
Nagyon sokan vettük örömmel a hírt, hogy a kormány az 1950-ben államosított Zsidó Gimnázium épületének kárpótlásaként egymilliárd-ötszázhuszonhétmillió forintot juttat a hitközségnek. Ebből az összegből már telhet … Tovább »
Március óta jelennek meg Világ rovatunkban beszámolók a svájci bankok különös betétjeiről. Kezdetben azokról az elárvult kontókról írtunk, amelyeknek gazdái a holocaustban elpusztultak, örököseik nincsenek, vagy nem tudják tulajdonjogukat bizonyítani, majd közzétettük vezető … Tovább »
Ez év november 15-án ismét összeültek a jóvátétel ügyében a szokásjog által szavazati joggal felruházott zsidó szervezetek képviselői. (A szervezetek neve alábbi listánkon olvasható.) napirendjükön a korábbi alkalmaktól eltérően döntéshozatal is szerepelt: a jóvátételként … Tovább »
Novák Attila itt következő írásának előzményei szeptemberi számunkig nyúlnak vissza. Kartal Zsuzsa ott megjelent kisebbségvédő írását (Vizsga) bírálta szerzőnk a Szombat októberi számában egy olvasói levél formájában (Pótvizsga). Szalai Pál felháborodott reakciója … Tovább »
Végre egy őszinte hang, amely szokatlanul markáns, és ebből fakadóan talán egyeseknek elfogadhatatlan.
Nyilvánvalóan kivívja hivatásos kisebbségvédőink azon agresszív csoportjának haragját, akik a különböző társadalmi problémákat kizárólag a „befogadók anyatejjel … Tovább »