Összesen 144 találat (121 - 140) : anna.
Férfiidők lányregénye – talányos, a figyelmet felkeltő és mégis egyértelmű cím. Az olvasónak azt adja, amit ígér; pontos önmeghatározás: lányregény, de olyan időkben játszódó történet, amelyekről nem szokás lányregényt írni.
A manapság talán kevésbé divatos hagyományos … Tovább »
Koós Anna
A nem kívánt hagyaték
Közel harminc évet itt, Budapesten éltem, majd újabb huszonöt évet New Yorkban. Budapesten nőttem fel, és New Yorkban neveltem fel a gyerekeimet. Gondolkodásomra rányomta bélyegét a kívülállás. 1969-től kezdve társalapítóként vettem részt … Tovább »
A KÉPLET EGYSZERŰ
Engedjék meg, hogy egy magyar gój meglátását leírjam a zsidó-palesztin problémával kapcsolatban.
Véleményem szerint a viszály eredete és mind a mai napig tartó melegen tartása nyugati államok olajszükségletéből fakad.
A képlet egyszerű és világos: … Tovább »
BÉKÉS VERA ANNA
A holokausztszindróma
A HOLOKAUSZTSZINDRÓMA EGYIK LEGVITATOTTABB KÉRDÉSE AZ, HOGY EGYÁLTALÁN LÉTEZIK-E. PONTOSABBAN AZ, HOGY JÓL KÖRÜLHATÁROLHATÓ, EGYSÉGES, MÁSFAJTA TRAUMÁK HATÁSAITÓL ELTÉRŐ, SAJÁTOS TÜNETCSOPORTNAK TEKINTHETŐ-E A HOLOKAUSZT ALATTI ÜLDÖZTETÉST … Tovább »
„A trauma okozta seb gyógyítható”Beszámoló a KÚT konferenciájáról
1990-ben Virág Teréz szervezte meg a magyar holokauszt-túlélők első beszélgetőcsoportját. A KÚT-nak elnevezett csoport, bár természetesen változó résztvevőkkel és vezetéssel, azóta is működik. … Tovább »
„A jó cselekedetek gyakorlása terén nekünk, nőknek is sok tennivalónk lehet”
Jótékonysági bált rendezett a WIZO
2003. május 11-én tartotta első jótékonysági bálját a magyarországi WIZO. A bál bevételéből a BZSH Benjámin Zsidó Óvodáját, valamint a WIZO Izraelben … Tovább »
Kun Anna
Hazatérés
Kun Anna 1920-ban született, vidéki kispolgári családban. Volt kozmetikus, nevelőnő, szövőnő, bőripari munkás. 1944-ben a szegedi téglagyárból vitték el 4 hónapos gyerekével együtt Ausztriába, ahol fél évig hadiüzemben dolgozott, majd Bergen-Belsenbe került, … Tovább »
Hangulatos nők, női hangulatok
A Zsidó Múzeumban a napokban nyílt kiállítás a zsidó nőkről. A kiállítás kurátorával – Esztertársunkkal Toronyi Zsuzsával – még a kiállítás előkészítése során beszélgettünk.
Miért éppen most, és miért éppen ez a kiállítás … Tovább »
Rotter Lillián (1896-1981)
A pszichoanalízis első követői között számos zsidó analitikust, ezen belül sok zsidó nőt is találunk itthon és külföldön egyaránt – Anna Freudtól Lou Andreas-Salomén át Melanie Kleinig, vagy Kovács Vilmától Mahler Margitig. (A konzervatív tudományos … Tovább »
Menyasszonyláda akció
1866-ban alakult meg a Pesti Izraelita Nőegylet, melynek alapító okirata két alapvető célt fogalmazott meg: „támogatásra méltó szégyenlős szegények, főképp beteg vagy keresetképtelen özvegy nők és árvák segélyezése, és árva leánykák nevelésére … Tovább »
Régi zsidó nőintézmények
A Magyar Zsidó Levéltár anyagai közül válogatva a következő leány-, asszony-, és anyaintézmények bemutatását tervezi az Esztertáska:
Ararát Évkönyvek – Félárvák menhelye – Leányárvaház – Leányotthon – Menyasszonyláda akció – MINOSZ Női … Tovább »
Huc, Lilit!
A középkori zsidó legendák szerint Lilit Ádám első felesége, aki nem akart Ádámnak engedelmeskedni, ezért elmenekült tőle, Szamáellel, az ördöggel adta magát össze, s frigyükből gonosz szellemek születtek. Lilit démonokból álló kíséretével vonul, hogy … Tovább »
„Arra születtem, hogy megpróbáljak otthont teremteni”
Szeszler Anna, a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola igazgatója
– A megújuló pedagógia egyik meghatározó személyisége, és egy nemzetközi hírű zsidó iskola vezetője vagy. Többé- kevésbé még ma is furcsállják … Tovább »
Filmről, színházról, olvasmányaimról
Sokunk dilemmája: szóljunk-e, mikor és hogyan a magyar közéletben hol lappangó, hol fellobbanó, statisztikailag nyilván nem meghatározó mértékű, de tagadhatatlanul létező antiszemitizmusról? Valahányszor belém hasít, felzaklat a szélsőjobbról … Tovább »
80 éve nyílt meg a Magyar Zsidó Múzeum
1896-ban, a millenniumi országos általános kiállításon az egyházak is részt vettek, az izraelita felekezet 90 műtárggyal mutatkozott be. Az ország egész területéről hitközségektől, magánszemélyektől és felekezeti intézményektől … Tovább »
Vasárnap este sétáltam a Révay utcában, amikor megláttam egy hosszú, kígyózó sort. Amikor közelebb értem, alig mertem elhinni, hogy az emberek nem a Vidám Színpadhoz és nem is fagyiért, hanem a Bálint-házhoz állnak sorba” – mesélte Israel Sela, az amerikai Joint magyarországi … Tovább »
Északkelet-Magyarország
A Soros Alapítvány és a Memorial Foundation for Jewish Culture támogatásával 1987-88-ban és 1989-ben, 92-ben régi épületeket kerestem Északkelet-Magyarországon, hogy ezzel a gyűjtő-dokumentáló munkával megőrizzem valami csekély töredékét annak a pusztulásra … Tovább »
Ludwig Förster műve, a Dohány-templom
A németországi reformmozgalom (haszkala), amelynek elindítása Moses Mendelssohn (1729-1786) nevéhez fűződik, a zsidó életet két módon igyekezett a zsidóság változó jogállásából fakadó életmódbeli változások követelményeihez … Tovább »
Sós Endre a második világháború előtt, már fiatal korától a magyar zsidóságnak élt. Mindig volt szerepe a magyar zsidó életben, például fiatal korában a Budai Zsidó Hitközség titkára volt. Állandóan zsidó kultúresteket rendezett, és nyíltan harcolt a fasizmus ellen. Könyvei … Tovább »
Gershom Scholem és Hanna Arendt levélváltása*
Kedves Hanna! Jeruzsálem, 1963. június 23.
Elmúlt hat hét azóta, hogy megkaptam az Eichmann-perről szóló könyvét; s ha késve írok, ennek az az oka, hogy csak most tudok időt szentelni a könyv alapos tanulmányozására. Az Ön által … Tovább »