Összesen 155 találat (81 - 100) : anna.
A vászon két oldalról olvasható mű: festmény elmosódott kontúrokkal; emlékfoszlányok körvonalai. Valódi vagy képzelt talánykockák egy mozi vásznán. Az emlékezet kifestőkönyve. Irodalmi hasonlatként ott húzódik Oscar Wilde Dorian Gray arcképének vászna és a zsidó lét motívuma: a tálesz vászna.
Pier Marton filmrendezővel Szarka Zsuzsanna beszélget
A Síp utcai díszterem, mely a mai napig a hitközségi döntések helyszíne, mindig kifejezi azt az ideológiát, melyhez a közösség önként vagy kényszerből alkalmazkodik.
– Villányi András fotóiról
50 évet illusztrál 50 kép: válogatást láthatunk a Dohány utcai zsinagóga körzetének fél évszázadáról. Momentumokat, mikrotörténelmet. Az utolsó évtizedek lenyomatait. A sok új fotó között néhány régebbi: nem a koruk, a tematikájuk és … Tovább »
Változatlanul érvényben van a Mazsihisz közgyűlésének döntése: továbbra sem vesznek részt a Holokauszt Emlékév kormányrendezvényein…
…hiszen a Szabadság téri emlékmű és a Veritas Intézet vezetője ügyében a kabinet nem akceptálta kéréseiket – mondja Heisler … Tovább »
A Barcsay család náznánfalvi birtokán lakott a 18. századi Erdély második legnagyobb zsidó közössége. Zsinagógát fából építettek 1747–ben. A kívülről egyszerű, pajtaszerű zsinagóga belső falain gazdagon festett imaszövegek voltak.
Minden normális ember legalább egyszer volt már öngyilkos (vagy megpróbálta). Jó, ha adunk magunkra (illik).
Hajdú Eszter új dokumentumfilmjének cselekménye a romagyilkosságok tárgyalássorozatán keresztül bontakozik ki, nem nélkülözve játékfilmbe illő elemeket. A filmrendező és stábja hihetetlen kitartással a végtelenségig forgatott, emléket állítva ezzel az áldozatoknak. A nem túl mozgalmas, ám annál megrázóbb történet képkockái megvilágítják, hogy reflexként működnek a társadalomban azok az előítéletek, amelyek révén egy kisebbség emberi méltósága sérül.
Látni, láttatni, hallgatni majd elmesélni az emlékezés prizmáján átszüremlő eseményeket, mielőtt eltűnnének a „hallgatások és elhallgatások útvesztőjében”
A holokauszt emlékezete a harmadik generáció nézőpontjából
Józsa Márta könyve múltidéző esszéregény, amely nyelvezete miatt nehezen kategorizálható.
A napokban jelent meg a József Attila-díjas író új regénye, a Máglya. A kötetet máris több nyelvre fordítják, Amerikában és Brazíliában is megjelenik. A könyv kilenc évig készült, és arról is szól: szabaddá csak az válhat, aki szembenéz a múltjával, felmenői tetteivel, akár bűneivel is.
Dragomán György (fotó: Kovalovkszky Dániel, forrás: 168ora.hu)
Beszélgetés Sándor Annával, a Spinoza Színház igazgatójával a Spinoza Zsidó Fesztivál programjairól.
Interjú Dr. Vadas Verával, a Zsidó Nyári Fesztivál igazgatójával
A Zara ruházati áruház seriffcsillagnak szánta a csíkos gyermekpólóra varrt sárga csillagot, de ez sokakban inkább a náci koncentrációs táborok sárga csillagos rabruházatát idézte fel. Így a Twitteren megjelent tiltakozások miatt a Zara végül úgy döntött, hogy kivonja a pólót a forgalomból. Nem ez volt a cég első rossz húzása.
A dilemma A Közgazdász bukásában is az a sejtelem, hogy „most én vagyok az apám”.
A Klára virágos ruhája egy 14 éves korában koncentrációs táborba hurcolt, s ott a tábori bordélyba kényszerített fiatal lány története, aki évtizedek múltával, immáron szabad emberként, olykor még magára ölti egykori „munkaruháját”, hogy ezzel pénzt keressen. A könyv szerzőjével, Shiri Zsuzsával, az MTI izraeli tudósítójával beszélgettünk tragédiákról, újrakezdésről és jelenkori háborúkról.
” Az apában egy régi vágású humanista rejtőzködött egy doktriner sztálinista bőrében”
Beszélgetés Roskó Gáborral
A ’90-es években indult sorozata az ÉS-ben „Roskó Gábor állatkertje”címmel, ami 2001 körül lezárult, de állatos rajzai a mai napig születnek. Antropomorf, kosztümszerű ruhákba öltöztetett állatai valójában emberek és roppant talányosak. … Tovább »
„A történelem értékelése mindenkinek szíve-joga. Értékítélet kérdése, hogy tömeggyilkosoknak vagy nemzeti hősöknek tartjuk-e 1944 magyar politikai szereplőit. Mindenki jobban jár azonban, ha a történelmi értékelést se alkotmány, se más jogszabály nem írja elő…” – írja legújabb, ma megjelenő kötetének egyik tanulmányában Ungváry Krisztián történész. A Jaffa Kiadónál megjelent, krimiszerűen izgalmas könyvben a szerző az elmúlt száz év történelmi eseményei és figurái között vizsgálódva próbál válaszolni a címben feltett kérdésre.