Róna Aser írása, aki családjával 11 éve a Hamasz szomszédságában él.

Hogy ez az új generáció miként is fog viszonyulni Izraelhez és azokhoz a palesztinokhoz, akik a megegyezést keresik, álljon itt egy igen egyértelmű mondat: „Ha lenne tíz golyóm, egyet az ellenségre lőnék, kilencet pedig az árulókra.”

Könyveit sokan olvassák. Felnőttek, gyerekek egyaránt. Az író anyai és apai ágon is rendelkezik zsidó gyökerekkel, de erdélyi, sváb, sőt svéd felmenői is akadnak.

A Mazsihisz csütörtöki zárt közgyűlésén Kunos Péter volt bankárt választotta ügyvezető igazgatónak. Kunos is legfeljebb óvatos reformokra hajlandó, de láthatólag a küldöttekben sincs igazán igény a változásra.

A küldöttek bizonyára elővigyázatosak próbáltak … Tovább »

Megint kezdődik… vagy véget sem ért soha? Évek óta először ma este felsírtak a légiriadót jelző szirénák Tel Avivban. Két éve már átéltem egy háborút a Fehér Városban. Akkor fogalmazódott meg bennem: jobb, ha magam írom le, mi is történik velünk ahhelyett, hogy a nemzetközi hírcsatornák hiteles reakcióira várnék – arra ugyanis várhatok életem végéig…

A hét tragikus hírrel kezdődött: nem egyszerűen egy helyes kis erdélyi templomocska romja semmisült meg a „sehol” közepén. Bözödújfalu neve már léte alkonyán is egyet jelentett az értelmetlen romániai falurombolással.

A Budapesti Zsidó Hitközség a leginkább Zoltai Gusztávhoz köthető Schwezoff Dávidot választotta meg új ügyvezető igazgatójává.

Nem értem, hogy hónapok óta liberálisok/demokraták újra és újra indokolatlanul (is) támadják a MAZSIHISZ vezetőit, közülük nemegyszer kipécézve Heisler Andrást, a Szövetség jelenlegi elnökét.

Most ráerősítés érzékelhető, ugyanis egy magát általában antifasiszta aktivistának … Tovább »

Hetven éve kezdték deportálni a zsidókat Budapest környékéről, de részvételünk a népirtásban jóval korábban kezdődött. A deportálással kapcsolatos magyar felelősséget meghatározza az a tény, hogy mennyire tudtak a döntéshozók a zsidóság megsemmisítésének tervéről. Ungváry … Tovább »

Nicole Krauss örvénylő világától nehéz szabadulni.

Öt éhező zsidó nő 1944-ben a lichtenwörthi lágerben képzeletben ismét a családi tűzhelynél állt és főzött.

Június 21-én, szombaton lesz éppen 70 éve, hogy Budapest zsidónak nyilvánított lakóinak, azaz közel 200 ezer embernek néhány nap leforgása alatt 2000 kényszerlakhelyül kijelölt, kanárisárga-csillaggal megjelölt házba kellett költöznie. Az OSA Archívum több, mint száz egykori csillagos ház előtt szervez megemlékezéseket és városi sétákat. A szombati megemlékezés előtt a Gláser Jakab Emlékalapítvány sétáján vettünk részt, egy a zsidósággal kapcsolatban keveset emlegetett környéken, a Józsefvárosban. A rengeteg új információ mellett egy titkos zsinagógát is felfedeztünk.

Az újra-felfedezett írónő: Szenes Erzsi

„A történelem értékelése mindenkinek szíve-joga. Értékítélet kérdése, hogy tömeggyilkosoknak vagy nemzeti hősöknek tartjuk-e 1944 magyar politikai szereplőit. Mindenki jobban jár azonban, ha a történelmi értékelést se alkotmány, se más jogszabály nem írja elő…” – írja legújabb, ma megjelenő kötetének egyik tanulmányában Ungváry Krisztián történész. A Jaffa Kiadónál megjelent, krimiszerűen izgalmas könyvben a szerző az elmúlt száz év történelmi eseményei és figurái között vizsgálódva próbál válaszolni a címben feltett kérdésre.

A Herczeg család története[1]

Évről évre egyre több magyar filmest ünnepelhetünk a nemzetközi filmfesztiválokon, és úgy fest, a magyar film valóban feltámadóban van. Nem mintha ehhez az államnak minden esetben köze volna: sok díjazott alkotás valójában nemzetközi piacra készül, és gyakorta állami támogatások … Tovább »

Letartóztatása óta hallgatásba burkolózik az a francia állampolgárságú férfi, akit a brüsszeli zsidó múzeumnál elkövetett gyilkossággal gyanúsítanak a hatóságok. Közben a francia jobb- és szélsőjobb képviselői, illetve a francia zsidóság csúcsszervezetének vezetője azt szorgalmazzák, hogy a köztársasági értékeket nyilvánvalóan lábbal tipró iszlamistákat fosszák meg francia állampolgárságuktól.

A Jorge Maria Bergoglio (Ferenc pápa) és Abraham Skorka beszélgetéseiből összeállított kötetet június 3-án mutatták be a Hadik Kávéházban. A Magyar Kurír tudósítását olvashatják.

Nemcsak az összetételével, de már a puszta méretével is megrendít a Szabadság téren készülő német megszállási emlékműnek nevezett szoborzat ellen protestáló civilek emlékpontja.