Összesen 1,301 találat (81 - 100) : Ma.
Frank Zsigmond budapesti ügynök első levele szerint 1944 tavaszán a csendőrség jelentős mennyiségű ingóságot kobozott el tőle, többek közt ezüst étkészleteket, író- és számológépeket, valamint élelmiszereket, amit a levélhez csatolt jegyzékekkel igazolt. Frank amellett, hogy … Tovább »
A tegnap elhunyt Itamár Jáoz-Keszt, magyarországi születésű izraeli költő három versét olvashatják az alábbiakban.
Van, aki útra kel, és van, aki itt marad
„Jövőre, ilyenkor”
de ki a megmondhatója…
A kávéház teraszán zápor dönti fel … Tovább »
1925-be megyünk vissza, amikor Ilkovits Izidor nevű kocsmáros két fiával közös megnyitotta a később a Rákosi-rendszer egyik legzavarosabb zárványát, az úgynevezett Ilkovics büfét.
Az alapító-vállalkozó a Nyugati pályaudvarhoz való közelségét a sűrű fillér és a ritka … Tovább »
“A hivatalos irodalompolitika (milyen dermesztő kifejezés!) számára, a végtelen leegyszerűsítésnek köszönhetően, és a homályosan körvonalazott hazafias nevelés ködképe okozta fókusztorzulás hatására – az egyetemes magyar irodalom határon túli kínálata és kánonja is még inkább … Tovább »
Biró Tamás Zsidó egyház? című vitaindító írásában azt a kérdést járja körül, hogy ha a Mazsihisz egyházként van nyilvántartva a mai magyar jogrendszerben, szükségszerű-e az, hogy a „papság” irányítása alatt álljon. Schweitzer Gábor válaszában (Zsidó hitközség vagy … Tovább »
Nem akármilyen dolog híres kalózok szakácsának lenni.
Nora Glickmannak
Olyan kalózokénak, akik megjárták majdnem az összes tengert, mindig sikert arattak, temérdek zsákmányt szereztek, és még a szárazföldön is érvényesülni tudtak. Volt merszük hozzá, hogy kémek, nagyhatalmú … Tovább »
Napjaink zsidó közéleti vitáiban gyakran merül fel az a kérdés, hogy ha a Mazsihisz egy egyház, akkor miért nem „papság”, azaz a rabbik irányítása alatt áll. Erre a kérdésre kíván az alábbiakban választ adni Biró Tamás, nyelvész-hebraista, az Országos Rabbiképző – Zsidó … Tovább »
“Idén az országhatárokat nem tisztelő koronavírus-járvány miatt mégsem lesznek olyan nagyszabású Trianon-megemlékezések, mint amire számíthattunk volna. De pontosan ez a járvány figyelmeztethet minket arra, hogy nem lehet visszafelé menekülni, csak előre.”
A trianoni döntés … Tovább »
„Minden megoldás érdekel – A XX. század Magyarországa apróhirdetések tükrében” – ezzel a címmel jelent meg a Kossuth kiadónál Vince Mátyásnak, a HVG alapító főszerkesztőjének, az MTI volt elnökének a könyve. A Szombat arra kérte a több mint 4000 apróhirdetést felvonultató … Tovább »
Fischmann Sámuel és neje kitoloncolása
„Én 1894 év óta lakom Magyarország területén. 1915-ben Sátoraljaújhelyből bevonultam katonának, végigküzdöttem a világháborút, 1918-ban kerültem haza betegen és minkét fülemre megsiketülve. Feleségem időközben leköltözött Kisbáriba … Tovább »
Minden éjjel egymást kerestük Cambridge bárjaiban és kávézóiban, együtt ücsörögtünk, és nagyjából egy órán keresztül franciául beszélgettünk Franciaországról, amit mind a ketten szerettünk és elveszítettünk. Ő azért volt Cambridge-ben, mert az adósságai elől menekült, … Tovább »
Erdélyi Ágnesnek, Radnóti Miklós féltestvérének saját jogon is értékelhető életműve a nagyközönség számára jobbára ismeretlen – a Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész szerkesztette Arckép szavakból című, a Jaffa kiadó gondozásában megjelenő kötetben először válnak … Tovább »
Klein Ervinről szeretnék megemlékezni, aki egykori munkatársam, igaz barátom, és egy jó ideig lelki társam is volt. Betegsége és halála nagyon megrázott, de azt hiszem mindenki hasonlóan érez, aki valaha közel volt hozzá.
1982-ben a Goldmark kórusban találkoztam … Tovább »
Szomorúan értesültünk arról, hogy 101 éves korában elhunyt Joshua Blau
(1919-2020) professzor, a jeruzsálemi Héber Egyetem nyugalmazott
professzora, az Izraeli Tudományos Akadémia tagja, a Héber Nyelvi Akadémia
egykori elnöke, számos egyéb elismerése mellett az 1999. évi Bacher Vilmos
Emlékérem … Tovább »
Rafael tizenöt éves volt, amikor meghalt az anyja, aki így végre megszabadult a szenvedéseitől.
A temetés napján esett az eső, és az egybegyűltek esernyők alatt szorongtak a kibuc apró temetőjében. Tuvja, Rafael apja keservesen sírt. Évekig odaadóan ápolta a feleségét, és … Tovább »
Jom kippur napján a hagyomány szerint önvizsgálatot tartunk.
Kilépünk a mindennapokból, és megpróbáljuk értékelni önmagunkat, döntéseinket, emberi kapcsolatainkat, cselekedeteinket. Vajon milyen emberek vagyunk és milyenek szeretnénk lenni? Hogyan látjuk önmagunkat és miként … Tovább »
Az emlékeknek van egy különös dimenziója, amikor mások emlékét elképzeljük, és ennek a reprodukcióját őrizzük saját emlékezetünkben. Régen, tán harminc évvel ezelőtt mesélte Sas József az apjáról, Sas Imréről: „Három és fél éves lehettem – mondta –, a Klauzál téren … Tovább »
A plágium megítélése időben és kultúránként változik. A 21. században a nyugati világban jóval súlyosabb a megítélése, mint máskor és máshol, és ezt minden modern egyetem vezetőjének, oktatójának, hallgatójának tudomásul kell vennie.
1.
Az elmúlt két évtizedben … Tovább »
„Újév napján lesz megírva és Jom Kipur böjt napján lesz megpecsételve. Hányan múlnak ki és hányan születnek meg. Ki marad életben és ki fog meghalni. Ki a maga idejében és ki idő előtt. Ki vízben és ki tűzben. Ki kard által és ki ragadozók által. Ki éhségben és ki szomjúságban. … Tovább »
A hangszórón felváltva hallatszott a Himnusz, az Elvtárs a csákányt… és az Apu, mondd, hogy megy be az a nagy elefánt…
Sigurdnak
Amikor Sturovóból Szobra érkezett a nemzetközi gyors, az utolsó pillanatban sikerült a Himnuszra kapcsolni, így az utasok nemcsak a peronon sort álló … Tovább »