Kár lett volna örökre titokban tartani, hogyan menekült meg1944. március 19-én egy Budapesten született zsidó csecsemő a biztos haláltól. A Holokauszt Emlékközpont (HDKE) gyűjteménygyarapító felhívására jelentkezett az a két tisztes korú hölgy, aki mindezt elmesélte.
 

Az átlag Jobbik-választó teljesen békés vasárnapi fasiszta vagy politikaundoros egyéjszakás szavazó. Gond a fanatikus és labilis B-közép drukkerhaddal lesz. Ők már nem a királyhoz ujjal sem nyúló, fegyelmezett párizsi nép. Hanem az 1792. szeptemberi mészárlások csőcseléke.
 

   I. B. Singer: Szerelmes történet – Egy poligámista regénye. Fordította: Dezsényi Katalin, Novella Kiadó 2008. 262 oldal Szóljanak azok a lengyel stetl-ek (zsidók lakta falvak) tóraolvasó kisembereiről, dibukokról, szellemekről, csodákról mesélő jiddise mamékről, … Tovább »

  „A nyugati filmek, az amerikai befolyás és a zsidó pénz ellen” lép fel a kétharmados Fidesz, mert új ellenség kell neki a baloldal legyőzése után – nyilatkozta a Süddeutsche Zeitungnak adott nagyinterjúban Kovalik Balázs, a budapesti Operaház kirúgott művészeti vezetője.
 

Az élettel szembeállított írásáról, hiszen Kafka, aki tébolyítóan aggályos kérdéseivel birtokolni akarja Felice környezetét, múltját és jelenét, az idejét, a jövőt illetően éppen azért bizonytalanodik el, mert az ő lényege az írás. Ez az akadálya a közös jövőnek, a mellettiségnek, annak, amibe belekényszeríteni igyekszik Felicét, hogy ugyanazzal a mondattal lebeszélje önmagáról, és aláássa az idillt.

Felmentését kérte a Nemzeti Kulturális Alap elnöke, Harsányi László, aki a hírt maga erősítette meg. A vezető közös megegyezéssel távozna, de egyelőre nem kapott választ az illetékes minisztériumtól.
 

A békési fürdővárosban tartott minapi kerekasztal-beszélgetés nyomán újra indult a vita: legyen-e emlékszobája az itt élt zsidóságnak? Az erről szóló párbeszéd a rendszerváltás után indult meg, de azóta többször elakadt. Az egykori gyulai zsidóság részéről az ügyet felkaroló Diósi Lajos egyetemi tanár hangsúlyozta: Gyulán él ugyan néhány zsidó ember, de zsidó közösség nincs.
 

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Kidma Zsidó Diákszervezet szervezésében

Április 18-án, vasárnap zajlott – immár nyolcadszor – a budapesti Élet Menete. Ugyanezen a napon a fővárosi Terror Háza Múzeum előtt is tartottak megemlékezést. E két rendezvényen bal- és jobboldali szónokok beszéltek a holokauszt emlékezetéről, megidézvén azokat az időket, amikor a nyilasok zsidókat gyilkoltak meg vagy deportáltak Magyarországról. 

Az Amerikai alapítványi Iskola sok szeretettel meghív minden kedves barátját és az érdeklődőket a 2010.május 12-én (szerda) 16 órakor kezdődő Jeruzsálem napi rendezvényére.
 

Magyarország azért lett Izrael célországa, mert „kellemes a klímája, amely önfenntartó tud lenni, amely jó helyen fekszik, stratégiai helyen fekszik, amelynek a népe kellően birka ahhoz, hogy önmaga vesse a nyaktiló alá a fejét. S akkor vannak olyan politikai szereplők, akik egy ilyen úgynevezett honfoglalást hajlandóak jó pénzért levezényelni.”

Amikor egy izraeli felébred egy sötét reggelen, első dolga, hogy megnyomja a Schaltert (villanykapcsoló), majd reggeli gyanánt egy Biss (falat) pirítóst leöblítsen egy Schluck (korty) kávéval. A héber nyelven beszélők több száz német jövevényszót használnak nap mint nap.
 

A Mazsihisz elnöke kiemelte, hogy a magyar állam a nem vagyoni károk terén a világon egyedülálló módon “a zsidó emberek meggyilkolásával okozott károk bizonyos részével szembenézett”, és a meggyilkoltak testvéreinek vagy leszármazottainak “hajlandó volt, ha nem is egy túl nagy összegű, de egy mindenképpen számottevő összegű kártalanítást fizetni”.
 

Csurka Istánt ősz vitézeivel együtt gyakorlatilag betemette a hó. Talán már Jávor Benedekről is többen hallottak, mint a MIÉP elnökéről. A zsidó bolsevizmus titkosszolgálati tevékenységének elemzésére a Magyar Fórum előfizetőin kívül már senki sem gerjed, a gyűlöletcentrumokban már rég a réti négerezés a menő. Nyugodtan kijelenthetjük tehát, hogy a Pistabácsizmustól nagyjából és egészében elfordult hőn szeretett nemzete. 

A bukaresti, Giurgiului úti zsidó temetőben emlékeztek tegnap a fővárosi zsidóknak az 1941. január 21–23. közötti vasgárdista lázadás idején történt lemészárlására. Az áldozatok emlékére állított emlékmű előtt tartott gyászszertartáson Oren David, Izrael bukaresti nagykövete is részt vet.

A demokratikus jobboldal felnevelte és dédelgette azokat a szalonképtelen figurákat, akik most látványosan a fejére nőttek. Nem tett különbséget antiszemitizmussal, rasszizmussal joggal és jogtalanul, okkal és ok nélkül vádoltak között. A demokratikus baloldal pedig nem volt képes belátni: attól, hogy egy problémát általánosító, uszító hangon tálalnak, az még nagyon is létezik.
 

Tisztelt Közönség! Szeretettel és érdeklődésükben reménykedve meghívom Önöket egy lecsúszóban lévő vén ripacs kétségbeesett és nevetséges, ám valószínűleg nem utolsó próbálkozására, amelyben a rockzenét ezúttal a cirkusszal szeretné összehozni.

Az Alma utcai Orthodox Zsidó Szeretetház alapítása az 1870-es években lehetett. A Városmajor utca megnövekedett forgalma és zaja miatt nem a legideálisabb ez a korábban világvégi hely. De aki a kertet egyszer is látta, az nem felejti el: egy kis Édenkert a zúgó város közepén, sokan … Tovább »

Az izraeli és a palesztin fél eltérő mértékben, de üdvözölte az uniós külügyminiszterek keddi állásfoglalását arról, hogy a közel-keleti tartós béke érdekében Jeruzsálem legyen a zsidó állam és a jövőbeni palesztin állam fővárosa.
 

Noha a léleknek így elsősorban hangja van, és biztos vagyok benne, hogy ennek a hangnak léteznek regiszterei, amelyeket csak bizonyos emberek hallanak (meg persze olyan árnyalatai is, melyeket nem hallhatunk, akkor sem, ha hallani véljük – amennyiben mégis, az a művészet csodája); noha folyamatosan üldöz ez a „zsidó hang”, talán éppen azért, mert egyszer üldözőbe vettem…