Összesen 250 találat (41 - 60) : Szántó T. Gábor.
Nagyszabású szociológiai kutatás vette kezdetét ezekben a hetekben a magyarországi zsidóság identitásáról. Ennek kapcsán kérdeztük a kutatás vezetőjét, Kovács András szociológusprofesszort, a Közép-európai Egyetem Zsidó Tudományok Programjának vezetőjét.
A zsidó nyilvánosság résztvevői évről évre érdeklődve figyelik, mivel rukkolnak elő adónk 1%-áért kampányolva a zsidó hitközségek.
Van szerencsénk bejelenteni, hogy a Magyar Művészeti Akadémia által elfoglalt Nemzeti Kulturális Alap (NKA) – évtizedes hagyományt megszakítva – más rangos folyóiratok mellett, idén először nem támogatta a Szombat, zsidó politikai és kulturális folyóirat és honlapja, a szombat.org pályázatát sem.
A Varsóban 2014 októberében megnyílt Polint, a Lengyel Zsidók Történeti Múzeumát (melyről korábban itt írtunk részletesen) választották a 2016-os év európai múzeumának. Az Európai Múzeumi Fórum (EMF) zsűrije április 9-én, szombat este jelentette be döntését az észak-spanyolországi … Tovább »
Életének 87. évében hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Kertész Imre. Vele készült interjúnkkal emlékezünk rá.
A Mazsihisz elnökével történt levélváltás nyomán, a debreceni polgármester felülvizsgálta álláspontját, és mégis mód nyílik a botlatókövek letételére.
A korábbi álláspont szerint a cívisvárosban sem az önkormányzat, sem a helyi zsidó hitközség nem támogatta az Auschwitzba … Tovább »
Tisztelt Kormány, kedves Fidesz és KDNP! Nem elég nem fasisztának lenni, annak is kellene látszani.
Ehud Olmert volt izraeli miniszterelnök hétfőn megkezdte a korrupcióért és az igazságszolgáltatás akadályozásáért rá kiszabott 19 hónapos börtönbüntetését.
A terjedelmi korlát nagyúr. A zsidó Salinger című esszémben (Élet és Irodalom, 2016. január 22.) közöltek mellett már nem érinthettem a Catcher in the Rye új magyar fordítása címadásának kérdését, mely azonban témámhoz, Salinger identitásproblémájához is kapcsolódik.
György Péter esztéta két, Magyar Narancsban közzétett vitacikke után egy újabbat írt az Élet és Irodalom november 27-i számában (Lehetséges egy beszélgetés). Míg korábbi két írásában Köves Slomóval, az EMIH vezető rabbijával vitatkozott, ezúttal Komoróczy Gézával, az asszíriológia és hebraisztika professor emeritusával. György Péter az utóbbi időben számos írásában tesz a zsidóság, a zsidó identitás mibenlétére, vagy az abból fakadó, általa elvárt magatartásmintára vonatkozó, nemegyszer normatívnak tűnő, netán annak is szánt kijelentéseket. Kinek van joga képviselnie a zsidóságot, mit kell képviselnie a zsidósággal kapcsolatban, hogyan kell ma a zsidóknak gondolkodniuk menekültügyről, zsidóként említhetők-e a vészkorszakban zsidóként megöltek és meghurcoltak, ha ők esetleg nem tekintették magukat annak, valamint ezzel összefüggésben miért nem kell/szabad héber feliratot vésni az ELTE egykori növendékei között zsidók és rabbik emlékét is megörökítő második világháborús és vészkorszak-emlékművére.
Az iszlám fundamentalizmus sajnos nem elszigetelt őrültek műve. Ezért a bevándorlással is óvatosan kell bánni.
Rokonaim közül sokan estek áldozatul üldöztetésnek. Más családtagjaimnak menekülniük, bujkálniuk kellett. Érzékeny vagyok a menekültek sorsára, de anélkül, hogy ideologikus alapon szemlélném a bevándorlás, a migráció kihívásait. Konkrét világhelyzetről kell ma gondolkodnunk, … Tovább »
Sok zsidó szervezet és magánszemély is dolgozik a menekültek megsegítésén.
Három miniszter és egy államtitkár ellenzése után vajon mit tesznek a „civilek”?
1952. augusztus 12-ről 13-ra virradó éjszaka jiddis írókat és költőket végeztetett ki Sztálin a moszkvai Lubjanka börtönben. Egyikük, Perec Markis verseit közöljük az alábbiakban.
Az eső volt a legjobb, a kiadós nyári zápor, amikor be kellett húzódni a hullámpala alá, a büfé elé, vagy hátul a csónakházba. A Tisza-part ilyenkor elnéptelenedett, nem mintha olyan nagy forgalom lett volna a rakparton, de ebbe a szövegbe kell a Tisza-part, el kell magyarázni, mi az úszóház, mert a jelenséget azokon kívül, akik oda jártak, ott élték nyári életüket gyakran évtizedeken át, kevesen ismerik.
Egy avatás előtt álló rabbinövendék vonzódni kezd a női ruhákhoz…
Budapesten nincs szükség újabb holokausztközpontra, de az együttélés derűsebb emlékeinek felidézésére igen.
Nemes Jeles Lászlóval beszélget Szántó T. Gábor
Évtizedekig romos állapotban, használaton kívül állt. Eladták, felújították, parlagon hagyták, ismét a romlás fenyegette. Viszályok és alkuk tárgya volt. Ma úgy tűnik, ismét van remény a felújításra. Mi lenne, ha eredeti céljaira, közösen használnák?