Közép-Kelet Európa országai már rég túljutottak hosszú évtizedek utáni első szabad választásukon, amikor a MIOK és a BIH (immár Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, illetve Budapesti Zsidó Hitközség) még csak készült a demokratikus megújulásra. A lapunkban korábban … Tovább »

Akik kicsit is részesei voltak az elmúlt évek ma­gyarországi zsidó közéletének, legalábbis sejthetik, hogy az Országos Rabbiképző Intézet könyvtára nem kapja meg a közösségtől a méltó érdeklődést, az il­letékesektől a pénzügyi támogatást, egyáltalán, azt a figyelmet, … Tovább »

Az 1990. július 8-i MIOK képviselőtestületi ülés a rabbikar javaslatára nyolcfős társadalmi bizottságot választott a zsidó szervezetek köréből. Feladata az volt, hogy az átmeneti időben „vigye tovább az ügyeket”, készítse elő a hitközség átalakulását, s a valamennyi zsidó … Tovább »

Az „izraelita” kifejezést legkoráb­ban a keresztény Tórafordítások használták, innen vették át s alkalmazták önmagukra a zsidók. Más­részt a múlt századtól kezdve a hi­vatalos magyar okiratok szövegé­ben, s a vallási alapon álló szerve­zetek önmeghatározásában találja … Tovább »

A RENDSZERVÁLTÁS a Magyar Televízióban életre bábáskodta a Vallási Szerkesztőséget, ahol – ha­vi negyedórában meghatározva a rá eső időt – a „magyarországi zsidó­ság műsora” is megszületett. Ismét belegyömöszöltettünk a vallás Prokrusztész ágyába, jóllehet a műsor … Tovább »

Memoár magunknak
HATÉVES LEHETTEM, amikor szüleim mélyen a szemembe néztek, s azt mondták: zsidó vagy, zsidók az őseid, nagyapáidat ezért ölték meg, ha bárki bántana emiatt, üss vissza, ne hagyd magad!
Ezzel nagyjából véget is ért „von Haus aus” judaisztikai neveltetésem.
* … Tovább »

A KOMMUNISTA DIKTATÚRA végét jelző szabad, s a politikai erőknek egyenlő esélyt biztosító parlamenti választás a magyaror­szági zsidóság új formájú és tartal­mú érdekképviseletének lehetőségét is megteremti. Formájában új, mert nem a sztálinista egyházpolitika je­gyében … Tovább »

(A Bodrogi-dosszié) I. rész