A zentai zsidóság deportálásának 65. évfordulójára emlékeztek a vajdasági város zsidó temetőjében.
 

A regény a zsidó-magyar együttélés huszadik századi történetét jeleníti meg. Egy alföldi félárva parasztfiú és egy felvidéki, zsidó származású lány tragikus szerelme és a nagy, történelmi sorfordító események drámai pillanatai kapcsolódnak össze ebben filmszerű, remekül pergő kalandregényben.

Hét évvel ezelőtt a dél-afrikai Durban-ban rendezték meg az ENSZ Rasszizmus elleni Világkonferenciáját, amelynek deklarált célja a rabszolgaság és a gyarmatosítás bűncselekményként történő elítélése volt. A rendezvény azonban Izrael Állam elleni bírósággá és a legsötétebb diktatúrák szócsövévé változott. 

Lucie Szymanowská: 18–19. századi magyar irodalmat adsz elő egyetemi oktatóként. Ez az a korszak, melyben Debrecen környékén is léteztek haszid falvak. A haszidizmus iránti érdeklődés, melyet főleg a legújabb verseid árulnak el, e tényből is ered?

„Az önmagát a hígság és töménység dichotómiája mentén értelmező újneológia mindeközben csöppnyit sem büszke neológiájára, épp ellenkezőleg, azt tartja hígulása okának, kínos mosollyal jelzi: voltaképpen szégyelli, nem tehet róla, ezt örökölte, ez maradt rá, ha rajta múlt volna, ki sem alakul a neológia. Paradox módon saját önfölszámolásában érdekelt identitás ez.”

Szalay László a Magyar Hírlap hasábjain reflektált arra a kritikára, mellyel egy nem is oly régen megjelent írását az antiszemitizmus.hu honlapon illettük. Úgy ildomos, ha mind reflexióját, mind pedig a kritikánkat kiváltó írásának főbb gondolatait elemző olvasás tárgyává tesszük.

Az “Egy a tábor, egy a zászló!” elvének működőképtelen voltát már megannyian felemlítették számos fórumon, így mérvadó sajtóorgánumokban is, ám arról méltatlanul kevés szó esik, hogy Orbán Viktorék honnan merítettek, amikor ezt a pártstratégiát kiötlötték.

Zsidók és lengyelek történelme nagyon sok szálon kapcsolódik egymáshoz. Az együtt megélt történelem emlékei szinte minden lépésünknél ránk köszönnek Lengyelországban. Ezek gyakran fájdalmasak, de legtöbbünk szívéhez mégis nagyon közel állnak.

Jobboldali előrenyomulás címmel közölt cikket a Kurier osztrák lap pénteki számában a magyarországi radikális jobboldalról.

Angelo Gambatese pásztor, a magyar Szent István templom lelkésze nyilatkozatában kijelentette, hogy noha igyekeznek helyiségeiket közösségük tagjainak elérhetővé tenni, mindent megtesznek azért, hogy a templomot és híveiket megóvják a gyűlölet és az intolerancia hangjaitól. 

Leibowitz kiindulópontja rossz; Goethét idézi – akit gondolkodóként becsülök, költőként bálványozok, vallási kérdésekben viszont teljesen inkompetensnek tartok. Vajon melyik vallásra mondott igent Goethe? Aki úgy nyilatkozik, hogy „akinek tudománya és művészete van, annak már van vallása is, akinek viszont se tudománya, se művészete, annak legyen vallása”(1) – nos, az elárulta, hogy a vallás lényegéből semmit se értett meg!
 
 

Iskolaigazgató lehet-e a wiw-en – azóta eltávolított fotón “Jószívű SS-tiszt” aláírással – náci egyenruhában pózoló történelemtanárból, aki „Magyarok a Waffen-SS kötelékében” című könyvében állított emléket a 2. világháború idején e testületben szolgált nagyapjának, s akinek emiatt meg kellett válnia a budakeszi Prohászka Ottokár Gimnázium igazgatóhelyettesi tisztjétől, s magától az iskolától.
 
 

Kaposi Dávid
Egy elfeledett cionizmus
Ahad Ha-Am kulturális cionizmusa

150 éve született Ahad Ha-Am, ennek örülünk most.

A keleti-nyugati közéleti vagy politikai pilpulban aligha akad sok oly mérték­ben túlhasznált, ám aluldefiniált foga­lom, mint a cionizmus. Hallunk persze … Tovább »

Karl Abraham
Az Engesztelő­nap
Megjegyzések Reik Vallás­pszichológiai problémák című munkájához1
(Második rész)

Az Engesztelőnap az Ödipusz-komplexus ismertetőjegyeit viseli ma­gán. Reik elemzése ennek elfogadásá­hoz vezetett bennünket. A szerző fi­gyelmét azonban ismét … Tovább »

A hétköznapok fecsegése alatt tátongó szakadék
Nobel-díj a szikár nyelvezet és a hosszú hallgatás drámaírójának

Harold Pinter kitüntetésével ismét meglepetést keltett a stockholmi bírálóbizottság.
Mint oly gyakran a múltban – legutóbb egy éve Elfriede Jelinekkel – a … Tovább »

KARL ABRAHAM
Az Engesztelő­nap
Megjegyzések Reik Valláspszichológiai problémák című munkájához1

Folyóiratunk olvasói számára ismertek Reik ko­rábbi tanulmányai a „Couvadéról” [ 1914] és a „Pubertásrítusokról” [1915-16].2 Ezeket a szerző két to­vábbi, eddig … Tovább »

Egy író élete

Dvorah Telushkin könyve ugyanabba a mesevilág­ba kalauzolja el az olvasót, amelyben I. B. Singer a novelláit és regényeit írta, és amelyben – mint az olvasottakból ki­derül – ő maga élt. Történt ugyanis, még 1975-ben, hogy egy huszonéves csitri felajánlotta a nagy … Tovább »

Áldozat és engesztelés

Tudatosan vagy sem, ez a kiállítás része annak a nagy nemzetközi tudományos és mű­vészi munkának, amely célul tűzte ki, hogy az elveszett, mára már alig értett és emiatt halálra ítélt szimbólumokat visszaemelje az életbe.*
Miről van szó?
A szimbólum … Tovább »

„AZ EMBERNEK VAN ELÉG DOLGA – KI ÉR RÁ MÉG ROMANTIKÁZNI IS?”1

Társtalanok és társkeresők

„ Valahogy ez a világ túl laza lett, különösen amióta van internet, azóta az emberek úgy gondol jak, ha nem jön be nekik valaki, akkor majd ’lőnek’ másvalakit a neten… ”

… Tovább »

Maus
Art Spiegelman Maus című képregénye az a fajta fan­tasztikus sikertörténet, ami­re minden szerző vágyik, és amit csak kevesen hevernek ki.* A lengyelországi zsidó családból származó, stock­holmi születésű New York-i művész az amerikai alterna­tív képregény világából … Tovább »