Összesen 8,164 találat (6261 - 6280) : r.
Orbán Viktor úgy bánna a Magyar Gárdával, mint Horthy a nyilasokkal – idézte az Index a minap forrásaira hivatkozva a Fidesz elnökének hasonlatát. A tudósítás szerint azt mondta, „ha kormányra kerül (…) kioszt nekik két pofont, és hazazavarja őket.” Egy politikai háttérbeszélgetésen fogalmazta meg történelmi párhuzamát a Magyar Köztársaság volt, és a pillanatnyi esélyek szerint minden bizonnyal következő miniszterelnöke.
Iskolaigazgató lehet-e a wiw-en – azóta eltávolított fotón “Jószívű SS-tiszt” aláírással – náci egyenruhában pózoló történelemtanárból, aki „Magyarok a Waffen-SS kötelékében” című könyvében állított emléket a 2. világháború idején e testületben szolgált nagyapjának, s akinek emiatt meg kellett válnia a budakeszi Prohászka Ottokár Gimnázium igazgatóhelyettesi tisztjétől, s magától az iskolától.
Bár a szimpóziumra meghívott vendégek között komoly nézetkülönbségek voltak, a Mazsihisz – melynek képviselői nem fogadták el a meghívást – szinte mindenkitől megkapta a magáét. A zsidó érdekképviseletről szóló, lapunk által szervezett eszmecserére május 11-én vasárnap került sor a Bálint Házban.
Fiala János tizenhárom évesen, teljesen véletlenül szerzett tudomást önnön zsidóságáról. Az ismert műsorvezető-szerkesztő a társadalom jövőjét illetően nem optimista. Magáról azt állítja: „Én vagyok az egyik legjobb műsorkészítő, ha nem a legjobb.”
Tisztelt Szerkesztőség! Érdekes összeállítást közölt a Szombat januári számában Gadó János „1+1% zsidó szemmel” címmel a felajánlásokról és ehhez kapcsolódóan a magyarországi zsidóság adakozó kedvéről. A magyarországi zsidóság a rendszerváltás után szembesült azzal a ténnyel, hogy elvileg saját magát kellene eltartania.
A Szombat Yeshayahu Leibowitz (1903-1994) izraeli ortodox zsidó vallásfilozófusnak a zsidó–keresztény párbeszéd lehetetlenségéről szóló provokatív írásával szeretne teret adni épp e párbeszédnek. A Leibowitzét kísérő szöveg Vári György irodalomtörténész (a szöveg egyik fordítója) megjegyzéseit tartalmazza.
Akad olyan elemző is – Báthori Csaba –, aki lamedvovnyiknak, a harminchat igaz ember egyikének tekinti Joseph Rothot, ezt a tarhás alkoholistát, ezt a hontalan, leharcolt slemilt. De nem arra tanítanak-e minket az álruhás királyok és a haszid mesterek, amit – az igazak legendáját elemző tanulmányában – Gershom Scholem mond, vagyis hogy „ne mondjunk senkiről erkölcsi ítéletet”, mert „ezek az emberek többé-kevésbé paradox módon rejtve, álcázva gyakorolják az erényeket”?
A „Civilizációk összecsapása” című összeurópai koprodukciós sorozat újabb részéhez érkeztünk Geert Wilders Fitna című kisfilmjével.
Zárójelben jegyzem meg, hogy az elhíresült „clash of the civilizations” kifejezés egyébként nem Samuel P. Huntingtontól, hanem … Tovább »
Fekete Kéz
Olykor egy-egy testrész függetleníti magát a személyiség jogán.
Eltorzul felugrik vagy megremeg. Ilyen testrész
egy zongoristának a keze, egy fojtogatóé
és ez a testrész Fekete Kéz. Engedd egy bizonyos testrésznek, hogy képviseljen téged vagy felelõs lehessen,
te … Tovább »
Magyarországon az erőszakos antiglobalizációs mozgalmak eddig még nem jelentek meg, de maga az eszme már ismert.
E mozgalmak működésének egyik fő magyarországi megjelenési helye a Sirály, a Marom székhelye, egy explicite zsidó alternatív klub és kávéház. Május 1-én … Tovább »
Másnap reggel ébredésem után Báruch nem volt a sátorban. Az ünnep miatt nem hagyhatott üzenetet, de valószínűleg amúgy sem szólt volna arról, hogy merre jár. Fél-kómában kóvályogtam a táborban, és lementem egyet fürödni a tengerbe, mire végre rájöttem, hogy biztos most tartja … Tovább »
A Sálom-torony (ami a nevét nem a békéről, hanem az építtetőiről kapta) a zsidó állam büszkesége volt 1965-ben, a maga 34 emeletével és 142 méterével. Ma már csak a nyolcadik a listán, és egyáltalán nem számít látványosságnak. Randa irodaépület, ami leginkább arról nevezetes, … Tovább »
Mani Lejb 1883-ban az ukrajnai Nizsinben született. A tehetséges és művelt cipész 1905-ben emigrált Amerikába, és cipőgyárakban dolgozott, míg a tuberkulózis nem kényszerítette rá, hogy könnyebb munkát keressen. A Di Junge művészcsoport vezéralakjaként az egyéni hangulatokat helyezte … Tovább »
Tetemeink itt fekszenek
Daninak és barátainak
Nézd, a tetemeink itt fekszenek hosszú-hosszú sorban.
Arcunk megváltozott, szemünkből a halál néz, nem lélegzünk.
Kihuny az utolsó fény, a hegyre éj zuhan.
Nézd, többé nem kelünk útra a távoli naplementék … Tovább »
Az ember egy idő után, ha már eleget ült háttal a másiknak támaszkodva, úgy érzi, összenőttek. Először csak a gerincük. Hosszan, a nyaktól a farkcsontig, keskeny vonalban. Ez attól is függ, egyforma magasak-e. Mivel Avi alacsonyabb volt Shaynál, összenövésük csupán hátközépig … Tovább »
Zsidó temető Leningrád mellett.
Dőlt kerítés korhadó lécekből.
A dőlt kerítés mögött ott fekszenek sorban
jogászok, boltosok, zenészek, forradalmárok.
Maguknak énekeltek.
Maguknak gyűjtögettek.
Másokért haltak meg.
De előbb befizették az adót,
tisztelték … Tovább »
Modern zsidó költőket bemutató, egy éves sorozatunkat Joszif Brodszkij versével indítjuk. Jövő hónaptól jiddis költők műveinek fordításait kínáljuk az Olvasónak, majd angol nyelven alkotó lírikusokból válogatunk, és rövid életrajzukat is közöljük.
Fordítói munkámat … Tovább »
A lakásom a 22. emeleten volt, magyar számítás szerint a huszadikon. Ugyanis Amerikában a földszint is emeletnek számít, továbbá sehol sincsen 13. emelet. A szállodákban sem. A 12. emelet után azonnal 14. emelet következik. Tipikus esete annak, ahogy az emberek becsapják magukat. Bár a 13. emeleten laknak, azt nem így hívják… Nem a tények, a nevek érdeklik őket. A dolog az, aminek nevezzük. Ha tizenharmadiknak neveznék a tizenharmadik emeletet, akkor senki sem venné meg az ottani lakásokat.
A kultúrtörténet az építészeti és városi együttesekben a harmóniát, az egységes emberi akarás kőben/téglában történő megvalósulását méltányolja, akár a céhmesterek által épített középkori bártfai főtérről legyen szó, akár pedig a modern vállalkozói világ pesti együtteseiről. Nem csoda, ha meggondoljuk, hogy a globalizálódó világban az összhang, a társadalmi és az építészeti egység azok a kivételek, melyek azt a reményt táplálják, hogy talán még van lehetőség egyensúlyi állapotra, harmóniára ember és ember, ember és a környezet között.
Az Amerikában élő feketék (píszí szóhasználattal: “afroamerikaiak”) túlnyomó része keresztény, 10-15 százalékuk moszlim (ez az arány számottevően növekszik) és – bármilyen meglepő – akadnak köztük zsidók is. Arányuk valószínűleg az amerikai feketék egy százalékát sem éri el, de azért szép számmal vannak közösségeik. Ezek egyike a Beth Shalom gyülekezet, amely a Dél-Chicagóban élő feketék közül verbuválja híveit. Rabbijuk, Capers Funnye, azzal tűnik ki, hogy aktívan részt vesz a zsidó közösségi életben.