Rákócza Richárd: Tel-Aviv és környéke felhőkarcolói

A Sálom-torony (ami a nevét nem a békéről, hanem az építtetőiről kapta) a zsidó állam büszkesége volt 1965-ben, a maga 34 emeletével és 142 méterével. Ma már csak a nyolcadik a listán, és egyáltalán nem számít látványosságnak. Randa irodaépület, ami leginkább arról nevezetes, hogy valahol alatta van a nem létező tel-avivi metró egyetlen megépült állomása. Bezzeg a többi torony. Nézzük meg őket sorjában – lentről felfelé haladva.



 

Szeretem a felhőkarcolókat. Pedig a magasépületeket mindig is ellenséges légkör vette körül. Elsőként a Biblia tudósít az eget ostromló bábeliek kudarcáról, akik olyanok akartak lenni, mint Isten – vagyis nem alázattal építették a maguk tornyát. Tűzbiztonságilag is kérdésesnek tartották a felhőkarcolókat; emlékszem gimnazista korom nagy filmélményére, a Pokoli toronyra, amelyben a tűzoltóparancsnokot játszó Steve McQueen azzal baltázza le a főépítészt, hogy csak nyolc emeletig tudnak biztonságosan oltani, „maguk mégis ilyen tornyokat építenek”. S aztán jött szeptember 11… Mégis szeretem a felhőkarcolókat. Végtelenül megnyugtatónak tartom, ha az árnyékukban járhatok, odafenn pedig szabadon szárnyal a szellem.

1989-ben kereken száz méter magasra építették a – később Sáron Judit cukrászdájáról elhíresült Gán HáIrt. (Igen, ez az a cukrászda, ahol egy időben minden új olé dolgozott hosszabb-rövidebb ideig.) Az elnevezés – Városkert – kissé anakronisztikus ma, amikor fű nem terem a környéken. Itt van a Városháza rendkívül szocreál épülete, előtte pedig, a téren a még borzalmasabb Tomárkin-alkotás (egy fejtetőre állított piramis), amely úgymond a Holokauszt áldozatainak állít emléket. A teret korábban Kikár Málkéi Jiszráélnek, Izrael királyai terének nevezték el, ma Rabin nevét viseli: a Gán HáIr árnyékában lőtték agyon a mártír miniszterelnököt.

Két métert vert rá Givátáim városában a lakásokat tartalmazó Gán HáIrra, a Vered torony, ami 2001-ben épült fel, irodaháznak. Ugyancsak százkét méteresre sikeredett 1999-ben, a tel-avivi Bét Rubinstein. Százhat méter magasra nyúlt 1986-ban a híres Dizengoff ikertorony, amely a hasonnevű út és a King George sarkán épült, az aljában klasszikus plázával. Ennél csak egy méterrel lett nagyobb a Mátkál; ezt az irodaházat 2005-ben adták át.

1997-ben, a tengerparton foglalhatták el a lakók – szállóvendégek – az Isrotel szépséges épületét, ami a valamikori Gán Rina színház helyén magasodik. Sajnos a szálloda is, az apartmanok is elég drágák odabenn, legalábbis izraeli viszonylatban, de aki megengedheti magának, az próbálja ki belülről is. Én eddig csak az árnyékában heverésztem délelőtti strandolások alkalmával, nem egyszer fantáziálgatva azon, milyen baró akciófilmet lehetne forgatni az épület külsején, ahol az erkélyek elrendezésének köszönhetően pompás menekülési útvonalak kínálkoznak. Száznyolc méteren huszonkilenc emelet, huszonkilenc méteres átmérő, pompázatos karcsúság – ezek a legfőbb jellemzők. A szállodában kilencven lakosztály van, a felsőbb szinteken hatvankét apartman, a tetőn pedig uszoda.

2000-ben, a Ramat Gan-i Gyémánttőzsde negyedben adták át az ugyancsak huszonkilenc emeletes, de már száztizennégy méter magas Gibor Sports House-t, amit az Ámáv tervezett, ugyanaz a cég, ami a legmagasabb izraeli épületet, a nem messze lévő City Gate Towert is felhúzta. Hasonlít is a két épület egymásra, sokan mondják, hogy a Gibor semmi más, mint a City Gate-Mose Áviv lekicsinyített változata (balra).

Szintén a Gyémánttőzsde negyedben épült az azt uraló, masszív, lenyűgöző Gyémánt torony (jobbra). 1998-ban, amikor az Ország ötven éves volt, a benne lévő irodákban éjjelente úgy hagyták égve a villanyt, hogy a kivilágítás egy hatalmas ötvenes számot formázott. Száztizenöt méterre harminckét emelet jutott; 1989 és 2000 közt ez volt a legmagasabb ház Ramat Ganban, akkor a Sheraton City Tower rávert ötvenöt métert. Az első húsz emeleten csak gyémántcsiszolda van.

Bné Brák ortodox városa egyetlen magasépület-komplexummal iratkozott fel a listára, ez egy irodaház, a BSR 2. Neve is jelzi, hogy két toronyból álló épületegyüttesről van szó. A kisebbik torony 98 méter és 24 emelet, a nagyobbik 127 méter és 27 emelet; ez Bné Brák csúcstartója.

Három darab mozgalmas külsejű, százhuszonhárom méteres óriás előzi a BSR 2-t, ezek Cámeret névre hallgatnak, az első kettőt 2002-ben, a harmadikat 2005-ben fejezték be. Mindegyik lakóház. A tervek szerint a harmadik magasabb lett volna, száznegyven méteres, és ugyanennyi lakás lett volna benne, de menet közben megváltoztatták a tervet. A kettes számú Cámeret arról nevezetes, hogy a legfelső három szinten találhatók a legdrágább izraeli kéglik; ezeket tízmillió dolláros rekordáron adták el. Összesen háromszázhatvan lakás van a három toronyban. Itt lakik Ehud Bárák volt miniszterelnök, védelmi miniszter is.

Az abszolút modern vonalvezetésű, elegáns Levinstein torony (balra) két egész méterrel sikeredett nagyobbra a Cámereteknél. 2000-ben adták át, százhuszonöt méteren harminchárom emelettel. A Cámeret 3-mal szemben ezt menet közben nagyobbították: eredetileg csak 17 emeletet számlált volna a hetvennégy méter, de evés közben megjött az étvágy: harmincnyolc emeletre bővítették az immár 145 méteres álmot. Ekkora házra azonban nem volt elég érdeklődés, így állapodtak meg a harminchárom emelet mellett.

A 2007-ben befejezett Yoo-ikertornyok (a bal oldali képen még építés közben), amelyek szintén a sikeres és gazdag izraeliek lakásszükségleteit voltak hivatva kielégíteni, száznegyvenkét és százhuszonnyolc méter magasba nyúlva Izrael kilencedik, illetve tizenkettedik legmagasabb házai lettek. Phillippe Starck francia építész, a New Design stílus legismertebb képviselője tervezte őket, és 145 millió dollárba kerültek. Noha a kéglik négyzetméterét 4-8 ezer dollárért vesztegették, azok háromnegyede már két évvel a befejezés előtt elkelt.

2007-re készültek el a híres Ázriéli-tornyok. Konkrétan három darab, rendkívül masszív toronyról van szó, amelyek aljában a világ ötödik legnagyobb bevásárló központja nyitotta meg kapuit. Harmincnégyzer-ötszáz négyzetméternyi iroda jött létre azon a telken, amelyen egykor a tel-avivi kukásautók parkoltak. A 350 millió dolláros beruházás alaposan megdobta a lepattant környéket. Az egyik torony három-, a másik négyszögletű, a középső kerek. Ez utóbbi a legmagasabb a maga száznyolcvanöt méterével, és ez volt Izraelben a csúcstartó – míg a Mose Áviv rá nem vert. A háromszögű torony százhatvankilenc, a négyszögű százötvennégy méter. Az irodák négyzetméterenkénti bérleti díjai átlagosan havi 25 dollárosak – ami nem is annyira vészes: egy ötven négyzetméteres irodához már akár 220 ezer forintnak megfelelő összegért is hozzájuthatunk. Tegyük hozzá: ezért az árért a világ legbiztonságosabb irodaházát kapjuk. Az Ázriéli állandó terrorfenyegetés célpontja lehet, így nagyon bevédik.

A Ramat Gan-i Gyémánttőzsde negyed kipróbált környezetében építették fel 2000-ben a Sheraton City Towert, százhetven méteresre. Ez volt Ramat Gan első ötcsillagos szállodája. A hotelszobák az alsóbb szinteken kaptak helyet, a felsőbb szinteken apartmanok bérelhetők. Láttunk már szebb szállodát is.

Első helyen áll – legalábbis e sorok írásakor – a magassági versenyben a Mose Áviv, amelyet eredetileg Városkapunak neveztek volna. Szintén Ramat Ganban alapozták. Az épületet bevallottan a híres frankfurti Westendstrasse 1. ihlette – a tervezők azonban szerencsére eltekintettek a merev európai vonalaktól, és álomszerűen karcsú házat követtek el, amely annyira légies, hogy épp csak fel nem száll. A Közel-Kelet nyolcadik legmagasabb épülete a Mose Áviv, amit 1998-tól 2003-ig építettek. Ez elképesztően rövid idő volt: havonta öt emeletet húztak fel, mindössze negyven munkással és egyetlen műszakban… A költség 130 millió dollárra rúgott, és alighanem elmondhatjuk, hogy az utolsó fillérig megérte. Hatvankilenc emelet a föld felett, öt a föld alatt, 63 ezer négyzetméter, ennek java iroda, a legfelső öt emelet azonban lakás. Befejezésekor ez volt a maga kétszáznegyvennégy méterével Izrael, a Közel-Kelet és Európa legmagasabb épülete, azóta viszont már rávertek néhányan. Az átadást nem érte meg az építő cég tulajdonosa, Mose Áviv: 2001. októberében lovasbalesetben elhunyt.

Ki tudja, meddig marad a Mose Áviv a legmagasabb a zsidó államban. A vele szemben épülő, Donald Trump-féle Elite tornyot városszépítészeti megfontolásokból pontosan ugyanakkorára tervezték a néhai Elite csokigyár helyére (a földszinten múzeummal). Trump csak a telket 44 millió dollárért vette meg – ez volt Izraelben az első beruházása. A hetven emeletes épület 300 millió dollárért épül meg. Egészen biztos azonban, hogy a Mose Áviv-Elite kettősnek hamarosan újabb kihívója lesz.

Tel-Aviv – és környéke – felhőkarcolói

Két métert vert rá Givátáim városában a lakásokat tartalmazó Gán HáIrra a Vered torony, ami 2001-ben épült fel, irodaháznak. Ugyancsak százkét méteresre sikeredett 1999-ben a tel-avivi Bét Rubinstein. Százhat méter magasra nyúlt 1986-ban a híres Dizengoff ikertorony, amely a hasonnevű út és a King George sarkán épült, az aljában klasszikus plázával.