Találatok ‘sv’

Összesen 6,175 találat (2661 - 2680) : sv.

Isten veled, Mojse! – Dr. Stark András (1948-2017)

Írta: Erős Ferenc - Rovat: Kegyelet, Kultúra-Művészetek, Történelem

Stark Andrással az 1970-es évek végén ismerkedtem meg, Egerben, egy „pszichoterápiás hétvége” nevű rendezvényen. Vacsora után, borozgatás közben a zsidóságunkról kezdtünk beszélgetni. Kiderült, hogy mindketten ún. „másodgenerációsok” vagyunk, azaz merő véletlenségből életben maradt holokauszt-túlélők gyermekei.

„Scheiberdő”

Írta: Scheiber - Rovat: Közösség

Foglalkozás, amely egyúttal az állami erdészetek „Bevisszük az erdőt a suliba – Egy nap az erdészetekkel” oktatási program első állomása is.
Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára és Heisler András a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke … Tovább »

Az amerikai zsidó szervezetek arra kérik Szlovéniát, ne ismerje el egyoldalúan a Palesztin Államot

Írta: Kriják Krisztina/MTI - Rovat: Hírek - lapszemle

A Nagy Amerikai Zsidó Szervezetek Elnökeinek Konferenciája (CPMAJO) arra kéri Szlovéniát, hogy ne ismerje el a Palesztin Államot – közölte a szlovén közszolgálati televízió csütörtökön.

 

 

Stephen Greenberg, a félszáz amerikai zsidó szervezetet tömörítő … Tovább »

Feltehetően gyújtogatás következtében leégett egy kóser élelmiszerbolt Párizs közelében

Írta: Szántó T. Gábor - Rovat: Hírek - lapszemle, Külföld

Feltehetően gyújtogatás következtében leégett keddre virradó éjjel egy kóser élelmiszerbolt a Párizshoz közeli Créteil-ben. Az üzletre néhány nappal ezelőtt horogkereszteket festettek.

Az eset napra pontosan három évvel azután történt, hogy Párizs egyik keleti elővárosában, … Tovább »

A hallgatás poétikája

Írta: pilpul.net - Rovat: Kultúra-Művészetek, Történelem

Mire emlékszik egy nyolc és fél éves gyerek? Szinte semmire. De csodálatos módon évekig ebből a „szinte semmiből” táplálkoztam. Egyetlen nap sem múlt el, hogy ne gondoltam volna haza. Új hazámban, Izraelben harminc könyvet írtam, s közvetlenül vagy közvetve mindegyikhez gyermekkorom falujából merítettem, amelynek neve csak a helyi térképen található meg. Az a „szinte semmi” olyan forrás, amelyből csak merítettem, merítettem, és szemmel láthatóan kimeríthetetlen. […] Ki gondolta volna, hogy ebben a faluban egy szombati napon, a mi sábbátunk idején, hatvankét emberi lény, főleg nők és gyermekek esnek majd vasvillák és konyhakések áldozatául, és hogy nekem, mivel egy hátsó szobában voltam, sikerül majd kimenekülnöm a búzaföldre, és elbújnom.*