„az életben maradt Anna Frank”
„Kisszínházi” estek ismert és kevésbé ismert írónők regényeiből. Nem csak hölgyeknek, élőzenével és gasztronómiával
Összesen 8,209 találat (5681 - 5700) : jég.
„Kisszínházi” estek ismert és kevésbé ismert írónők regényeiből. Nem csak hölgyeknek, élőzenével és gasztronómiával
Háromnapos programsorozatot szentel a Trafó a rasszizmus kérdésének március 8. és 10. között: a neves kortárs író, Elfriede Jelinek darabjai mellett a programban szerepel drámapedagógiai foglalkozás, beszélgetés, előadás a “kedélyes zsidózásról”. A programok egy része ingyenes.
Töredékek egy meg nem írt önéletrajzból
2010. március 8. / Gadó János
Dó-ré-mi-fá-szó-lá-ti-dó,
Sza-lon-nát-e-szik-a-zsi-dó!
Emlékeim szerint ez a nóta volt első találkozásom a zsidókérdéssel. Hét vagy nyolc éves lehettem, amikor egyik osztálytársam … Tovább »
Amikor Gyurcsány Ferenc 2004 őszén átvette a szocialista párt és az ország irányítását, azzal a nem titkolt szándékkal kezdett munkához, hogy új időszakot nyisson a hazai baloldal történetében. Terve finoman fogalmazva is kudarcot vallott. Ha a nevével fémjelzett időszak mérlegét … Tovább »
A 35 éves filmes kijelentéseit Limor Livnat kulturális miniszter elítélte, mivel szerinte szomorú, hogy a filmes, aki elfogadta munkájához az állam anyagi támogatását, most kritizálja hazáját.
Május 20-án Tel Avivban lép fel a Metallica, pedig pár nappal ezelőttig még úgy állt a helyzet, hogy a koncert vagy elmarad, vagy félházas lesz – az öntudatos izraeli metálosok ugyanis beintettek a 159 dolláros jegyárakra. A zenekar turnéit szervező Live Nation cég árképzése tehát nemcsak nálunk veri ki a biztosítékot, pedig mi megússzuk a bulit max. 19 900 forintból (a legolcsóbb jegyek 9 900 forintba kerültek).
Az izraeli hadsereg lefújta egyik műveletét palesztin területen, miután egy katona feltette a Facebook közösségi portálra a tervezett akció időpontját és helyszínét – jelentette az izraeli katonai rádió.
Nagy népszerűségnek örvend Izraelben a titkosszolgálat, a (külföldön) félelmetes és (otthon is) titokzatos Moszad. Az egyik lapban megjelent cikk szerint a tanárok arról panaszkodnak, hogy a középiskolásokkal csak a dubai akcióról, Mahmud al-Mabhuh a Hamasz egyik magas rangú katonai vezetőjének „likvidálásáról” lehet beszélni. A diákok naphosszat nézik az internetre feltöltött anyagokat és közben ők is ügynöki karrierről álmodoznak.
Régen az emberek nem voltak ennyire magányosak és árvák. Minden nemzedék egy láncszem volt az ősök láncolatában, amelyik Ádámmal és Évával kezdődött, és amelyiknek majd a hatodik évezredben lesz vége… És ha egy nemzedék bajba került, akkor az egész lánc beleremegett, minden tagja felriadt, az ősapák, Ráhel anyánk és mind a többiek…
Az elmúlt bő másfél évtized során a szélsőjobb, a mérsékelt, önmagát néha konzervatívnak nevező jobboldali erők olykor nyílt, olykor burkolt támogatásával megszállta, kisajátította magának köztereink, utcáink jó részét. A penetránsan antiszemita Prohászka Ottokár püspökről még Balogh Zoltán képviselő (Fidesz) is azt hiszi, hogy csak azért szerepel képe a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont állandó kiállításán, mert mi, a kiállítás tartalmáért felelős történészek nem folytattunk kellő mélységű történeti kutatómunkát.
Egy elegáns, fiatalos, hatvanas olasz orvosnő meséli ezt a történetet, mely közben úgy érezzük, mintha egy Ozpetek film kezdene forogni. Anna Maria Hábermann az elhunyt apa fiókjából előkerült sárga iratcsomóról mesél, ami gyökeresen megváltoztatta az életét.
Kedd reggel megtámadták az Országos Választási Iroda weboldalát, Jobbikot éltető és a Fideszt, illetve az MSZP-t szidó feliratokat helyeztek el az aloldalakon.
Sokadik nekifutásra a parlament utolsó ülésén megszavazták a holokauszttagadás büntethetőségét. Mesterházy Attila javaslatát az MSZP és az SZDSZ támogatta.
Erőszakba születünk, abban nevelkedünk, nem kell meglepődni, ha egész társadalmunkat az erőszak működteti, állítja Michael Haneke A fehér szalag című Aranypálma-díjas filmjében, és vitatkozni sem lehet vele. Haneke mesét mond az első világháború előtti időkről, hogy magyarázatot adjon a 20. századra.
Milyen módon viszonyuljanak a Jobbikhoz a rádiók és a televíziók a médiatörvénynek a rasszista beszédet tiltó rendelkezéseiből kiindulva? Mikortól lehet azt mondani, hogy szócsövet nyújtanak a Jobbiknak? Mit tartanak követendő példának? Melyek azok a témák, amelyekkel kapcsolatban meg lehet a Jobbikot szólaltatni? Másképpen kell viszonyulnia egy újságírónak a Jobbikhoz, amikor a „cigánybűnözésről” és „zsidó nagytőkéről”, a választási programjáról és szakpolitikai kérdésekről, vagy olyan témákról beszél, amelyekben a Jobbik „a média szövetségese”, például a pártfinanszírozás kérdése? Kötelezi a médiumokat bármire az, hogy mandátumokat szereztek az EP-ben?
Drancy, Franciaország. – A 38 éves Hassen Chalghoumi Nicolas Sarkozy elnök álmainak imámja. Támogatja az arcot teljesen elfedő fátyol, a burka betiltását; ellenzi a vallási radikalizmust, és pártol egy Franciaországra összpontosító „republikánus iszlámot”; ökumenikus személyiség; és párbeszédet szorgalmaz a franciaországi zsidókkal.
Kié Kafka? A Szombat folyóirat februári számának címe igen találó, hiszen nem csak a hagyaték körül kialakult, valóban kafkai perre utal, de arra is, hogy Kafka milyen sokféle hagyomány és elbeszélés metszetében tudta és nem tudta meghatározni saját identitását is. A lapszámbemutatón ott jártunk.
Február 11-én a teljes magyar médián végigfutott a hír: 95 Holokauszt-túlélő (illetve hozzátartozóik) keresetet nyújtottak be egy chicagói bíróságon, s ebben a Magyar Államvasutakat perlik milliárdokra, amiért az közreműködött az 1944-es deportálásokban. Másnap már magyar történészek, jogi szakértők, a Holokauszt Dokumentációs és Kutatóközpont munkatársai is megszólaltak az ügyben, tollat ragadtak az ismert antiszemita publicisták…
A kereset formailag ugyan 1 milliárd 240 millió dollárra pereli a MÁV-ot, de a nem vagyoni kártérítési rész – 240 millió dollár – felfelé igazítását kéri az 1944-es szintről, mégpedig az indoklásban harminchármas szorzót említve.