Peter Diener versei kapcsán

A nevét akár Diener Péternek is írhatnám, ahogy ezt magyar nyelvű levelezésében ő maga is teszi. De hát, mint magyar szülők gyermekeként Párizsban született és franciául író poéta, legutóbbi verseskötetét, az Archéologie d’Amour-t (vagyis a Szerelmi … Tovább »

Scheiber Sándor magyar zsidó sajtóbibliográfiája elé

Vannak tudósok, akiknek életműve évekkel, évtizedekkel haláluk után is gyarapodik. Korábban megjelent munkáik újabb kiadásai, idegen nyelvű fordításai, elszórtan megjelent írásaik gyűjteményei mellett gyarapodik kéziratban … Tovább »

Közismert, hogy egyre többen érdeklődnek újra hagyományaink, a zsidó vallás iránt. Immár három zsidó iskolában tanítják a legifjabbakat a tradíció értékeire. Ugyanakkor nincs olyan imakönyvünk, amelyben irodalmi és mai magyar nyelvű fordításban olvashatnák a régi, szép (olykor … Tovább »

Egyes közgazdászok aggódnak amiatt, hogy az izraeli fellendülés a válság felé tart. De a legtöbb szakértő a jövőt a küszöbönálló béke fényében rózsaszínűnek látja.

A Nesz Cionában székelő Indigo nevű, csúcstechnológiai cég már hónapok óta hirdet a héber és a helyi … Tovább »

Del Medico Imre: Könyvespolc
Török Petra: Izraeliek, zsidók, katonák emberek…
Götz Eszter: Mindhalálig humor
Sabbatai Cví: A titkos muzulmán zsidók még mindig várják messiásukat
Fazekas M. László: Alef és Alef
Yehuda Elberg: Az öröm ereje
(szécsi): Etióp étrend
Újabb elmélet … Tovább »

Koltai Róberttel beszélget Götz Eszter

Az utóbbi évek talán legnagyobb magyar mozisikere Koltai Róbertnak ez év elején bemutatott filmje, a Sose halunk meg. A történet alapja a színészből lett rendező „privát” sztorija a vándor vállfaárus nagybácsiról, az élet elviseléséről … Tovább »

Kerekasztal-beszélgetés a kóser élelmiszer gyártásról és kereskedelemről

Miután a magyarországi kóser ellátás nem mondható hiánytalannak, a Szombat szerkesztősége úgy látta, itt az ideje a siránkozás helyett valamiféle megoldást találni. Tudtuk, hogy sokan sokfélével próbálkoztak … Tovább »

A Klauzál téren szó szerint értik a régi mondást, miszerint jó bornak nem kell cégér. Mert a bor itt valóban jó (tudják ezt a környéken lakó nem zsidó borivók is), a cégér pedig? Található ugyan egy kopott tábla a bejárat mellett, ám betűit talán már évekkel korábban kiégette … Tovább »

„Izraelben, Amerikában vagy Nyugat-Európában a kóser háztartás csupán elhatározás, legfeljebb többletkiadás kérdése, Magyarországon azonban sokaknak komoly megpróbáltatást jelenthet… Reméljük, hogy ha a kasrutra Isten segítségével egyre növekvő igény mutatkozik, az a hitközségeket, … Tovább »

Novák Attila: „Cionisták, kommunisták, „imperialisták”…
Mándy Stefánia: Az Ellopott Történelem
Várai Emil: Szabad akaratomból…
Leo Perutz: Ázáél, az angyal
Szabolcsi Lajos: Nagygyűlés a Vigadó ruhatárában
Vidor Pálné: „A bizonyítás és a bizonyság könyve…”
Mándy … Tovább »

Meir Weiss (Weiss Pál) Budapesten született, 1908. december 18-án. Egyetemi tanulmányait ugyancsak Budapesten végezte, a Pázmány Péter (ma: Eötvös Loránd) Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, 1929 és 1932 között. Doktori értekezését ugyanitt védte meg, 1932-ben. Az agáda … Tovább »

A két világháború közötti Magyarország zsidó szellemi életének nagyjai közül Patai Józsefről szándékozom beszélni;* természetesen nem róla magáról, de nem is irodalmi, kulturális tevékenységéről mint olyanról, hanem arról, amiben ő mindennek célját látta: az ő közéleti … Tovább »

Zsidó műsorok a francia tévében

Franciaország, vasárnap reggel 9 óra. A kettes csatornán már megy a műsor. A muzulmánok, majd az „izraeliták” műsorát a reformátusoké és a katolikusoké követi, azután felcsendül a görögkeleti templom kórusa. A zsidó adás közismert producer-rendezőjével, … Tovább »

Április 25-én a Debreceni Hitközség kultúrtermében hatvan ember gyűlt össze, hogy a Szombat Szalon keretében folyóiratunk fiatal szerzőit meghallgassa. Seleanu Magdaléna haszid történeteket válogatott és fordított az alkalomra különös tekintettel a debreceni vonatkozásokra, s keletkezésük … Tovább »

(Székely Magda: Összegyűjtött versek. Belvárosi Könyvkiadó, 1992, 156 oldal, ár nélkül.)

„Zuhanás, miben szállni kell

sebesség és égtájak nélkül.”

(Pilinszky János)

Minden párhuzam erőszakolt, ezért néha csak érintem Székely Magda és Pilinszky János távoli, … Tovább »

Fritz Zsuzsa: Eszti és Beni oldala
Ács Gábor: Kézikönyv ismerkedőknek, kívülállóknak
F. M. L.: Ajándék
Novák Attila: Zsidóság a Habsburg Birodalomban 1670-1918
Magén István: Dokumentumrajzok
Bata Imre: In memoriam Láng György
Láng György: Te szőke gyerek
Fazekas M. László: Varázskör
Kémkedés … Tovább »

Egy olyan szép szál göndör-fekete kreol bőrű, egyenes orrú férfi lép be, mint a filmeken az arab sejk, csak a humusza, meg a fejborítója hiányzik. Szemben velem ül le, rám villantja nagy, sötét szemét: itt leesik valami, ez is egy „kedves vendég”. Egy üveg sört küld oda. Jó … Tovább »

Gonda László könyve,* mely tavaly, az őszi ünnepek előtt jelent meg, a napi sajtóban kedvező fogadtatásra talált. Közölt róla ismertetést folyóiratunk is (Domán István, Szombat no. 9, 1992. nov., p. 43). Annak idején, a könyv megjelenésekor, a sajtótájékoztató bevezetéseként … Tovább »

Miért szeretik a nők a zsidó férfiakat

A fehér nőkről s különösen a szőkékről újabban sok rosszat összehordtak az Arena hasábjain. Volt, aki „lógó mellű, festett sörényű tenyészkancák”-nak jellemezte őket. Ha hihetünk a látszatnak, nagyhangúak, karrieristák, és főleg, … Tovább »

Pészah az oviban

…Ehád: áni jodéá… Ehád: Elohénu! Vagyis: Egy: Ki tudja, mi az? Én tudom… Egy: ő a mi Istenünk!… És folytatódik még a tizenhárom kérdés, és ugyanannyi felelet.

Szédert tanulunk a Ben Jehuda Zsidó Nevelési és Oktatási Alapítvány óvodájában. Ki is … Tovább »