Egyike azoknak a ritka televíziós személyiségeknek, akire többéves kihagyás után is kíváncsiak a nézők, mert valami olyat tud, ami a mai világban ritkaság: a leginkább megosztó témákat is megértő, minden szempontot figyelembe vevő alapossággal taglalja. Az idén hatvanéves riporterrel új műsoráról, és ennek kapcsán a miénktől eltérő nézetek elfogadásáról, megértéséről beszélgettünk. 

A kötet az állambiztonság 1956-1990 közti működésének eddigi legteljesebb összefoglalóját adja. Az “ügynök-központúságon” túllépve bemutatja az ügyek valós irányítóit és felelőseit is.

 Interjú Korányi Lászlóval, Magyarország Tel Aviv-i Nagykövetségének tudományos és technikai attaséjával A magyar gazdasági életből, illetve a zsidó közéletből került magyar külügyi szolgálatba, ráadásul Izraelbe. Okozott-e ez utóbbi feszültségeket vagy éppen segíti … Tovább »

Nemcsak Arthur Koestler barátnője, hanem a kommunizmusból való kiábrándulás alapműve, a Sötétség délben múzsája is volt a múlt héten egy budapesti szimpóziumon bemutatott világhírű keramikus, Eva Zeisel.

Sem az 1929-33-as nagy gazdasági válság, sem pedig az első világháború kitörését követő elmélyülő Krach, a hátország fokozatos összeomlása és radikalizálódása nem állítható mechanikusan párhuzamba mindazzal, amit most és itt átélünk.

November 16-án a megalakult a Mazsihisz által életre hívott Magyar Zsidó Kongresszus. A körülbelül öt órás alakuló ülést Feldmájer Péter vezette. Néhány kritikus megjegyzést és hozzászólást leszámítva komolyabb viták nem voltak: a Kongresszus saját működési szabályzatának megalkotásával volt elfoglalva. Határoztak a különböző bizottságokról és megválasztották a Kongresszus elnökségét.

A „Sára élete” című fejezetben vajmi kevés szó esik Sára életéről. A családi sírbarlang megvásárlása, és Sára temetése után megtudjuk, hogyan gondoskodik az idős Ábrahám, Izsák feleségről.

A november 16-án tartott Magyar Zsidó Kongresszus új helyzetet teremtett: kirajzolódtak az új erőviszonyok a honi zsidóság térképén. A Mazsihisz magához szippantotta a zsidó civil szervezetek túlnyomó részét; a Chabad/EMIH, mint másik nagy játékos, egyedül lépett a színre; míg a kongresszust bíráló másik három vallási közösség (Bét Orim, Marom, Szim Salom) hangját az országos médiában meg sem hallották.
 

A Megértés és a Tolerancia díjával tüntették ki a hét végén Berlinben Kertész Imrét. Közben “néhány házzal arrébb” Nádas Péter tartott felolvasást a német fővárosban, majd nyilatkozott a távirati irodának. Nádas szerint a két esemény egybeesése a véletlen műve volt, de szavaiból kitűnt, hogy a véletlennek voltak előzményei.

Az Egyesült Államok és Izrael szövetségesek, de – mutat rá Gérard Claude francia történész a Revue historique des armées legfrissebb számában – ez nem volt mindig így. A két ország közeledését a nemzetközi környezet fejleményei, a hidegháború, az enyhülés, a közel-keleti válságok tették lehetővé.

“A könyv az ember sűrítménye, külön lélek, a könyv és az ember itt egyre megy. A füstbe szálltak, a talajjal elkeveredők előtt a hiány felmutatásával tiszteleghetünk.Hiányozni fogsz, mondjuk egymásnak búcsúzóul, és ez kinél igaz, kinél nem. Saját hiányunkat pedig nem egyszerű elképzelnünk.”

Egykori pártjával ellentétben az új polgármester elutasítja Jeruzsálem felosztását. Nir Barkat világi beállítottságú üzletember lett Jeruzsálem új polgármestere. A keddi önkormányzati választásokat szakértők a jövő februári parlamenti választások főpróbájának tartják.

A Mazsihisz, mint előző számunkban hírt adtunk róla, 2008. november 16-ra hívta össze a Magyar Zsidó Kongresszust, melyen „részt vehet minden olyan önálló jogi személyiségű, vagy jogi személyiség nélküli csoport, amely magát magyar zsidóként határozza meg.” 

„A Kaláka együttes elegáns, más muzsikusokkal össze nem téveszthető zenei tálcán nyújtja a verset a hallgatóknak. Nem ráerőszakolják a maguk szerzeményeit, hanem kimuzsikálják a Gutenberg óta könyvekbe száműzött, »szív-némaságra« született s ítélt versekből a maguk olvasata szerinti »eredeti« dallamot”. 

Bernstein miséjét 1971. szeptember 8-án, a washingtoni Kennedy Center felavatásakor mutatták be. A mű John Kennedy iránti tiszteletből és szeretetből, özvegye felkérésére született.

A Nyugat nemcsak a kortárs irodalom fóruma volt, hanem rendszeresen teret adott művészeti, zenei írásoknak is. Munkatársai, a legjobb magyar írók, kritikusok és szakírók figyelemmel kísérték a modern zenei élet jelenségeit. 

Németországban heves vita folyik a pénzintézeti és vállalati menedzserek felelősségéről. Az 1929-es gazdasági világválságban a zsidók voltak a bűnbakok, a mai globális pénzügyi krízisért a felelősséget a menedzserek és a bankárok nyakába varrják. 

Hiába telt el négy évtized, az 1968-as események még manapság is kiváló ürügyet szolgáltatnak mindenféle ideológiai csatározások megvívásához. Nem fölösleges tehát föltenni a kérdést, hogy mondhatunk-e egyáltalán olyat, hogy ’68, vagy inkább több ’68-ról kellene beszélnünk? Többek között erről kérdeztük Kovács András szociológust.

Meghívó KönyvESték sorozat 3. beszélgetésére a Holokauszt Emlékközpontban 

Egy homályos képpel indul, és egy éles képpel ér véget a Türelem című kisjátékfilm. Mindkettőn erdőt látni. Az első képből kiválik egy nőalak, pedánsan nyakig gombolt, világos blúzban, és belép egy épületbe. Semmi mást nem látunk, csak őt. Sejtéseink sem igen lehetnek, hol dolgozik és mi a munkája.