Ha valaki ma Budapesten kimondja azt az állandósult szókapcsolatot, hogy „a legpestibb utca”, a többség rögvest rávágja: Krúdy nevezte így a Király utcát. Azt azonban még senki nem kérdezte meg, rendben, de hol?

Mielőtt a kérdésre megadnám a választ, ne feledjük, ha valamit … Tovább »

 Ács Éva és Kohut László emlékének

Ács Éva nyolcvankét évesen osztotta meg élettörténetét a Centropa munkatársaival. Az interjúban egyetlen mondatban tett csak említést első szerelméről, Kohut Lászlóról. „Nekem volt egy szerelmem, aki a Donnál maradt.”

Éva egész … Tovább »

Neológ és ortodox zsidó iskolázottság Székesfehérváron (1880–1886)

Iskolázottsági szakadék zsidók és nem zsidók között

A zsidók úgy fényévnyivel iskolázottabbak voltak a nem zsidóknál az emancipáció (1867) utáni és a holokauszt előtti korszakban.[1] Ha szabad mondanom, … Tovább »

A németországi zsidók nagyszabású eseménysorozattal készülnek megemlékezni arról, hogy korai elődeik már legalább 1700 évvel ezelőtt jelen voltak az ország területén.

Azt, hogy mióta éltek zsidók a mai Németország területén, nem lehet tudni, de i.sz. 321-ben már bizonyosan. … Tovább »

Nem akármilyen dolog híres kalózok szakácsának lenni.

Nora Glickmannak
Olyan kalózokénak, akik megjárták majdnem az összes tengert, mindig sikert arattak, temérdek zsákmányt szereztek, és még a szárazföldön is érvényesülni tudtak. Volt merszük hozzá, hogy kémek, nagyhatalmú … Tovább »

Tisztában vagyok vele, hogy Mexikóban jiddis iskolába járni, mint ahogy én jártam óvodától középiskoláig, anakronizmusnak tűnik.

Hogy a nyavalyába él meg a mame-loshn (jiddis) egy annyira nem nekivaló helyen? Pedig a hozzám hasonló több ezer tanuló számára semmi különös … Tovább »

„Ha lopott az apjától, és azt az apja házában elfogyasztotta, vagy másoktól lopott és azt az ő helyükön elfogyasztotta, vagy másoktól lop és azt az apja házában elfogyasztotta, attól még nem lesz önfejű és lázongó fiú, csak ha az apjától lopott dolgot idegenekkel fogyasztja … Tovább »

Latin-Amerika zsidó történelme nem annyira közismert, mint az észak-amerikai zsidóságé, holott az amerikai kontinens legelső zsinagógája a mai Brazília területén épült fel. Sorsuk ugyanakkor egészen máshogy alakult, mint az észak-amerikai közösségeké. A holland telepeken egy különös, … Tovább »

“A következőket megkövezik: aki az anyjával közösül, vagy az apja feleségével, vagy a menyével, vagy fiúval, vagy állattal. Vagy nő, aki állattal közösül, vagy az istenkáromló, bálványimádó, vagy aki gyermekét a Molechnak felajánlja, a halottidéző, a varázsló. Aki a szombatot … Tovább »

“Ha az elítélt azt mondja, hogy van érvem a saját védelmemre, akár négyszer vagy ötször is visszarendelik (a bírók elé) feltéve, ha van valami meggyőző a szavaiban. Ha elfogadható érvet találnak az ártatlanságára, elengedik, ha nem, megkövezik. És ekkor hírmondó megy az (elítélt … Tovább »

Nemrég beszélgettem egy idős Soá túlélővel a hétköznapi kihívásokról, majd a kedélyes hangulat után, beszélgetésünk hirtelen, furcsán komolyra váltott.

-Mi tartja össze szerinted a világot? – kérdeztem tőle.

-A gyűlölet – mondta.

-Értem. Neked van egy olyan … Tovább »

A bírák hétszer is kivizsgálják tanúkat… Áldásos dolog, ha a bíró sokat kérdez. Egyszer történt Rabbi Johánán ben Zákájjal, hogy még a füge szárára is rákérdezett.

Szanhedrin traktátus, Nezikin rend

A Nezikin (károk) rendhez tartozó Szanhedrin traktátus 11 fejezetből … Tovább »

„Minden megoldás érdekel – A XX. század Magyarországa apróhirdetések tükrében” – ezzel a címmel jelent meg a Kossuth kiadónál Vince Mátyásnak, a HVG alapító főszerkesztőjének, az MTI volt elnökének a könyve. A Szombat arra kérte a több mint 4000 apróhirdetést felvonultató … Tovább »

Polgári perek három (bíróval). Az egyik (peres fél) választ (egy bírót) a másik is választ egyet, majd mindketten közösen választanak egy harmadikat. Rabbi Meir megállapítása. A Bölcsek véleménye szerint a két bíró együtt választ egy harmadikat.

Szanhedrin traktátus, Nezikin … Tovább »

Az ország 1941-ben olyan fegyveres konfliktusba sodródott bele, amelyben semmi keresnivalója sem volt, és amelyre nem is készülhetett fel.

Ráadásul mind a Jugoszlávia elleni (ez esetben direkt revíziós célzatú) katonai akció, mind a Szovjet­unió elleni német hadjáratba való … Tovább »

Munkám során azoknak az izraelita felekezethez tartozó vagy zsidó származású embereknek a történeteit kutattam, akik a zsidótörvények, a deportálások, a zsidóüldözések után a kitelepítés szörnyűségeit is elszenvedték. Őket a volt uralkodó osztály tagjainak nevezni meglehetősen … Tovább »

Anyukám így mesélte utóbb a dolgot: „Ezerrel kombináltam, miképpen úszhatnám meg a dolgot. Gondolkodási időt kértem. Ami nem volt szép dolog, hiszen tudtam, hogy a főnök úgy hiszi, azt gondolom végig, belépek-e, miközben nekem eszem ágában nem volt igent mondani, és az ürügyön … Tovább »

A trianoni döntés centenáriumán lapunk az alábbi kérdéssel kereste meg a magyar szellemi élet néhány jeles képviselőjét:

Az 1920-as Párizs Környéki Békeszerződések következtében Magyarország elvesztette korabeli területeinek több mint kétharmadát, lakosságának több mint … Tovább »

Interjú Kis Henriett-tel, a Rumbach zsinagóga – Együttélés Háza vezetőjével

 Mi a véleményed, létezik vagy sem zsidónegyed?

Ha a történeti tényeket nézem, akkor azt mondom, a zsidónegyed egy rendkívül negatív konnotációval bíró kifejezés, hiszen a II. világháború … Tovább »

A közelmúltban látott napvilágot a hír, hogy Darvas István, az OR-ZSE Bét Jehuda zsinagógájának rabbija kilép a MAZSIHISZ-ből és politikától, formális zsidó szervezetektől független közösség felépítésébe fog. A látszólag váratlan lépés hátteréről kérdeztük.

– … Tovább »