A három bíró – Misna magyarul, Szanhedrin 3.

Polgári perek három (bíróval). Az egyik (peres fél) választ (egy bírót) a másik is választ egyet, majd mindketten közösen választanak egy harmadikat. Rabbi Meir megállapítása. A Bölcsek véleménye szerint a két bíró együtt választ egy harmadikat.

Szanhedrin traktátus, Nezikin rend

A Nezikin (károk) rendhez tartozó Szanhedrin traktátus 11 fejezetből áll, melyek polgárjogi, valamint bűnügyi eljárásokkal foglalkoznak. A Szanhedrin traktátus misnáit régen együtt szerkesztették a Mákot c. traktátus misnáival. A szanhedrin görög eredetű szó, jelentése tanács. Az ősi Izraelben egyaránt működött 71 tagú nagy tanács és 23 tagú kis tanács. Történelmi érdekesség: Napóleon Bonaparte felújította a nagy zsidó tanácsot, amely az ő császársága alatt működött rövid ideig.

 

Szanhedrin 3

 

Szanhedrin 3/1

Polgári perek három (bíróval). Az egyik (peres fél) választ (egy bírót) a másik is választ egyet, majd mindketten közösen választanak egy harmadikat. Rabbi Meir megállapítása. A Bölcsek véleménye szerint a két bíró együtt választ egy harmadikat. Rabbi Meir szerint az egyik (peres fél) elutasíthatja a bírót, melyet a másik választott és fordítva. Erre a Bölcsek azt kérdezik: milyen esetben? Ha az egyik bizonyítékot hoz arra, hogy a másik bírója rokon, vagy bíráskodásra alkalmatlan. De ha a (bírók) alkalmasak, vagy jól képzettek, nem utasíthatók el. (Olyan helyzet is előfordul), hogy az egyik elutasítja a másik fél tanúját, vagy fordítva, Rabbi Meir szavai. A Bölcsek azt kérdik: milyen esetben? Ha igazolni tudja, hogy a tanúk a (másik fél) rokonai, vagy tanúzásra alkalmatlanok. Ha alkalmasak, nem utasíthatók el.

 

Szanhedrin 3/2

Ha az egyik (fél) azt mondja: elfogadom, hogy az apám vagy az apád bíráskodjon, vagy a nyáj három pásztora,[1] Rabbi Meir hozzáteszi: aki ezt ajánlotta, meggondolhatja magát, de a Bölcsek szerint a szabály azt mondja, hogy nem gondolhatja meg. Valaki esküvel tartozik a társának, aki azt mondta: elég, ha a fejedre esküszöl, (hogy állításod igaz). Rabbi Meir szerint meggondolhatja magát, (és kérheti, hogy esküdjön, ahogy a Tóra szerint kell). A Bölcsek szerint nem gondolhatja meg magát.

 

Szanhedrin 3/3

A tanúskodásra alkalmatlan emberek: Aki dobókockával játszik[2], aki kamatra kölcsönöz, aki galambversenyeket rendez, aki a szombatév termékével kereskedik[3]. Rabbi Simon azt mondta: (az említett embereket) régebben a szombatév gyűjtögetőinek nevezték, de később, mikor az adószedők száma megnövekedett, a szombatév termésével kereskedőinek nevezték őket. Rabbi Jehuda kérdezi: mikor tekinthetők az említettek tanúskodásra alkalmatlannak? Csak ha ezeket a dolgokat hivatásszerűen űzik, de ha nem ez a hivatásuk, alkalmasok.

 

Szanhedrin 3 /4

Kiket tekintenek rokonnak (tanúskodásra és bíráskodásra alkalmatlannak)? A testvérét, a nagybátyját, apai és anyai részről, nővérének férjét, apai és anyai nagynénjének férjét, anyja férjét, apósát, sógorát. Ezenkívül, ezek fiai, és vejei mind rokonnak tekinthetők. A mostohafiú kivétel. Rabbi Joszi azt mondja: Itt a szabály (háláchá) Rabbi Ákivá változata a Misnára. Az eredeti változat így hangzott: „Nagybátyja és nagybátyjának fia, és az, aki örököse lehet.” A szabály érvényteleníti azokat, akik a tárgyalás során kerültek a peres féllel rokoni viszonyba, de akik a per idejére kiléptek a rokoni viszonyból, tanúskodhatnak. Rabbi Jehuda azt mondja: Akkor is, ha a lánya meghalt, de lettek gyermekei, a férje rokonnak tekinthető.

 

Szanhedrin 3/5

Aki szerelmes valamelyik peres félbe, vagy gyűlöli őt. Aki szerelmes valamelyik peres félbe, az számára olyan, mint egy násznagy. Az, aki gyűlölködőnek számít, aki három napig nem szól hozzá egy szót sem. A rabbik azt válaszolták Rabbi Jehudának: „Izraelt nem lehet hamis tanúzással megvádolni, pusztán a szeretet vagy gyűlölködés miatt”.

 

Szanhedrin 3/6

Hogyan vizsgálják a tanúkat? Bevezetik őket (a bíróság) egyik szobájába, és rájuk ijesztenek, (hogy csak az igazat mondják). Majd mindenkit kiküldenek, kivéve a legidősebb tanút. Megkérdezik tőle: „honnan tudod, hogy ez adósa annak?” Ha azt feleli, hogy azt hallotta, hogy az egyik azt mondta, hogy a másik tartozik neki, nem mondott semmit, tanúsága érvénytelen, amíg nem mondja a következő módon: „ az egyik (peres fél) kijelentette a jelenlétünkben, hogy a másik (peres fél) tartozik neki kétszáz dinárral.” Ezután behozzák a második tanút, akit ugyanilyen módon kikérdeznek. Ha állításaik egybeesnek, a bírók megtárgyalják az ügyet. Ha a bírók döntése megoszlik, úgy, hogy két bíró szerint az (alperes) nem tartozik, és egy bíró szerint tartozik, a bíróság felmenti az illetőt. Ha ketten mondják, hogy tartozik és egy mondja, hogy nem tartozik, a döntés az, hogy tartozik. Ha a három bíró közül ketten azt mondják, hogy tartozik, vagy ketten azt mondják, hogy nem tartozik és a harmadik bíró azt mondja: nem tudom, további bírókra van szükség, annyi számban, hogy többségi vélemény legyen.

 

Szanhedrin 3/7

Ha a bírók megtárgyalták az ügyet, behozzák a peres feleket. Ekkor a legidősebb bíró így szól: „ilyen és ilyen nevű peres fél: nem tartozol”, vagy „ilyen és ilyen nevű peres fél: tartozol.” És honnan tudjuk, hogy mikor a bíró elhagyja a termet, nem szól oda, hogy „a kollegáim szerint tartozol, én pedig felmentettelek, de ők többségben voltak”. Erről azt mondják: „ne járj, mint rágalmazó népeid között „(Lev 19, 16) vagy „ ki mint rágalmazó jár, feltárja a titkot, de a hűséges szellemű eltakarja a dolgot” (Péld 11, 13).

 

Szanhedrin 3/8

Abban az esetben, ha az egyik fél, újabb bizonyítékkal rendelkezik, megváltoztathatja az ítéletet. Ha az egyik fél azt mondja a másiknak: mostantól számítva harminc napon belül hozd el az összes bizonyítékot, és ha harminc napon belül találtak bizonyítékot, megváltoztathatják az ítéletet. Ha harminc nap nem elég újabb bizonyítékhoz, az ítélet nem változtatható meg. Rábán Simon ben Gámliel azt mesélte: „mit tett az a peres fél, aki nem talált az igazára újabb bizonyítékot harminc napon belül, de harminc napon túl talált?” Egy esetben az egyik peres fél azt mondta a másiknak: hozz tanúkat, az pedig azt válaszolta: nincsenek tanúim. Erre azt mondta: hozz bizonyítékot, a másik azt válaszolta: nincs bizonyítékom. Később lett bizonyítéka és lettek tanúi, de (ilyen esetben a tanú és a bizonyíték) nem ér semmit, (ez biztos hamis tanú vagy hamis bizonyíték). Rábán Simon ben Gámliel azt kérdi: „mit tett ez a peres fél, aki nem tudta, hogy vannak tanúi, és nem tudta, hogy van bizonyítéka, és végül mindkettő volt?” (Ezért van az, hogy az ítélet megváltoztatható). (A peres fél látta, hogy fizetésre ítélik) és azt mondta: Hozzátok be ezt és ezt, akik majd mellettem tanúskodnak, vagy előkapott a ruhájából egy bizonyítékot. Maga Rábán Simon ben Gámliel is belátta, hogy ezek a dolgok nem érnek semmit.

 

[1] Akik a törvényben nem jártasak

[2] Pénzért játszik

[3] Ami a szombatévben terem megehető, de anyagi haszon nem nyerhető általa