„A legpestibb utca…”

Írta: Bóka B. László - Rovat: Történelem

Ha valaki ma Budapesten kimondja azt az állandósult szókapcsolatot, hogy „a legpestibb utca”, a többség rögvest rávágja: Krúdy nevezte így a Király utcát. Azt azonban még senki nem kérdezte meg, rendben, de hol?

Krúdy Gyula, aki “megkegyelmezett” a Király utcának

Mielőtt a kérdésre megadnám a választ, ne feledjük, ha valamit sokat mondogatunk, az rögzül, ha valamit sokat hajtogatunk, akkor az teljesen bizonyos, hogy úgy is van, mindenki gondolkodás nélkül elhiszi.

Sokszor elsétáltam már a Király utca 11-es számú ház tűzfala előtt is, amire a Neopaint csapata még 2013-ban háromemeletnyi kék kandelábert festett, rá „A legpestibb utca” feliratot és alá elegáns slampossággal pedig egy Krúdy idézetet, azt ugyanis már elfelejtették odapingálni, honnét is való a hosszú citátum:

„Temérdek kocsi volt ebben a szűk utcában; mindenféle kocsi volt, amely a város területén feltalálható. Nagy málhásszekerek mentek vagy jöttek, mintha itt keresnék azokat a raktárakat, ahol szállítmányuktól megszabadulhatnak. Minden bolt előtt kézikocsik voltak felállítva, amelyekre reggeltől estig pakoltak, mintha egyetlen nap alatt akarna elköltözni az egész utca helyéről. Postakocsik állongtak, amelyek kifogyhatatlanul ontották belsejükből a csomagokat, amelyek talán a földkerekség minden portékáját ideszállították… Megszakítás nélkül következett egyik boltajtó a másik után, mindegyikben más portékát árultak, csak a boltosok voltak egyformák…” Az idézet az 1929-ben megjelent „Boldogult úrfikoromban” című regényéből való.

És ott virít emeletnyi méretben a felirat: A legpestibb utca. De vajon hol írta ezt Krúdy? Kerestem, lapozgattam, kutattam, semmi. Az Élet és Tudománytól kezdve, a Holmin, a 168Órán keresztül a Kortárson át az Új Emberig egy sereg médium a lehető legtermészetesebben közli, nem beszélve az online sajtóról, hogy a legpestibb utcát egyértelműen Krúdy Gyula írta le. Valahol…

Gozsdu-udvar mellett a falon ”Király a legpestibb utca” (tűz)falfestés – Budapest 7. kerület. Király utca kb. 13

Persze, belenéztem Sárközi Mátyás könyvébe (A Király utcán végestelen-végig), s lám mit találok:

„Krúdy szerint (itt lakott a Pekáry-házban) ez a legpestibb utca. Ezt vallja Cs. Szabó is valamelyik könyvében, pedig ő csak az antikváriumok miatt járt ide.”

Azonnal fellapoztam Cs. Szabót is, aki hosszasan ír a Király utcáról Hűlő árnyékban című kötetében, de semmi legpestibb. Felhívtam tehát Sárközi Mátyást, aki közölte, valóban leírta, hogy a mondatot Krúdy írta valahol, de ne haragudjak rá, ő is csupán átvette valahonnét, már nem emlékszik hol volt a forrás.

Ekkor jutott eszembe Fráter Zoltán irodalomtörténész, őt is felhívtam. Megígérte kicsit keresgél. Másnap hívott is és közölte, úgy tűnik igazam volt, Krúdy ugyanis soha, sehol nem nevezte a Király utcát a legpestibb utcának. Ellenben találtam valamit, mondta vidáman Fráter, ennek örülni fogsz, szerintem ezt kerested, itt a forrás.

Történt pedig, hogy Krúdynak hivatalos levelet kézbesített a postás 1918. október elején a margitszigeti Nagyszálló II. emelet 133-as szobájába, ahol éppen lakott.

„Tisztelt Barátom!
A Főváros Barátainak mai napon tartott ülésén abban állapodtunk meg, hogy a legközelebbi november hó 5-én délelőtt 11 órakor tartandó összejövetel tárgyául a főváros utcaelnevezéseinek kérdését tűzzük napirendre és előadóul mint e kérdés alapos ismerőjét, Önt fogjuk felkérni. Felkérem, hogy az előadói tisztet elfogadni s elhatározásáról engem értesíteni szíveskedjék.
A szükséges adatokat Szilágyi Lajos miniszteri tanácsos úr (/., Döbrentei tér 4.) készséggel rendelkezésére fogja bocsátani. Budapest, 1918. október 1.
Polónvi Géza elnök”

Polónyi volt ekkoriban a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke.

Decemberben még hírlapi vita is indult a tervezett utcanév változtatásokról. Minderről Szakács Andor újságíró így írt:

„Az urak azt határozták, hogy utcakeresztelőnek Krúdy Gyulát kérik föl, aki sokat foglalkozott a főváros régiségeivel, s egyáltalán alapos ismerője az elmúlt koroknak és emlékeknek. … Az ő kezébe adták tehát Budapest térképét, hogy az avultak és ízléstelenek helyett új utcaneveket írjon belé.”

Krúdy írt egy publicisztikát a Magyarország című lap 1918. október 6-i számának 5. oldalán a Pesti levelek rovatban PESTI UTCÁK címmel. És ezzel megérkeztünk a megoldáshoz:

„Álmomban tegnap egy cukorbajos, kövér, papucsos és hálósapkás öregember sántikált be hozzám. A mutatóujjával feltolta a sapkáját s így szólt:

Én vagyok a Király utca és eljöttem, s eljöttem kegyelmet kérni az úrtól.”

Krúdyt álmában meglátogatta a neve esetleges elvesztése miatt aggódó Király utca és arra kéri, kegyelmezzen meg a nevének. Az öregember arcú Király utca így érvel:

„…hát én kegyelmet kérek, hadd maradhassak meg én a régi Pestből, okulására, elmélázására, tanulmányozására a következő nemzedékeknek: milyen volt egykor Pest s mivé lett? Az én százesztendős házaimnak már alig van párjuk a városban.”

Végül így zárja védőbeszédét:

„S én mégis kegyelmet kérek öntől, jó uram, mert öreg vagyok, a pesti utcák nagyapja vagyok, a soha vissza nem térő múlt vagyok.”

Igen, a Király utca természetesen pesti utca, de ragaszkodván a múlthoz és az igazsághoz, a pesti utcák nagyapja Ő, és ezen túl mondjuk ezt már így.

támogatás
Pop up banner

Címkék:2020-08, Király utca, Krúdy Gyula

[popup][/popup]