avagy: Jó nekünk ez az ember?

Az „Alpenjäger tábor Hetilap” stenciles orgánum volt. Az éppen hogy felszabadult ausztriai Wels lágerében adta ki két korábbi fogoly: Láng György és Ádám István.

Idén már másodszor rendezik meg a tel-avivi Hatahana kulturális központban a magyar zenei és táncegyüttesek, valamint a magyar ételek és italok bemutatóját, amelyen izraeliek tömege ismerkedik Magyarország különleges kulturális hagyományaival.

Tavaly több mint ötvenezren voltak … Tovább »

A független és kritikus nyilvánosság minden közösség nélkülözhetetlen eleme. A zsidó sajtó közvetít a zsidó és nem zsidó szervezetek, intézmények, hitközösségek és a zsidó emberek között. Bekapcsol a közösség életébe, a vezetőket ellenőrzi, a közösséget tájékoztatja arról, mi történik a zsidó világban.

Van szerencsénk bejelenteni, hogy a Magyar Művészeti Akadémia által elfoglalt Nemzeti Kulturális Alap (NKA) – évtizedes hagyományt megszakítva – más rangos folyóiratok mellett, idén először nem támogatta a Szombat, zsidó politikai és kulturális folyóirat és honlapja, a szombat.org pályázatát sem.

A Talmud nem csak nőknek című, havonta jelentkező előadássorozat ezúttal a zsidó démonológia világába ígért betekintést.

Noha a Tóra, és általában a zsidóság kapcsán ritkán gondolunk démonokra, a téma ennek ellenére – vagy éppen ezért – rendkívül népszerűnek bizonyult, … Tovább »

Menekült idegenvezető menekült látogatókat kalauzul.

A múzeumlátogatók ámulattal néznek egy díszes, azúrkék boltíves építményt. Az irodaépület magasságú Istár-kapu több mint 2500 éves, és egykor egyike volt az ókori Babilont övező fal bejáratainak – a jelenlegi Irak … Tovább »

Interjú Gideon Greif izraeli történésszel, a Könnyek nélkül sírtunk című, a Sonderkommandókról írt könyv szerzőjével.

Ön 1986-ban kezdete kutatni a Sonderkommandók történetét. Mikor fejezte be a kutatást?

Nem fejeztem be: a mai napig kutatok és publikálok a témában. … Tovább »

Ez a komoly úr, aki oly igen elgondolkodva áll a Jad Vasémben, az elpusztított zsidó közösségek emlékműve előtt, nem más, mint Heinz-Christian Strache, a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke.

A kép aktualitását az adja, hogy vasárnap az FPÖ nagyarányú … Tovább »

Biztató jel a Veszettek külföldi pályafutásának elindulására, hogy Párizsban, a 33. alkalommal megrendezett FIFE nemzetközi filmfesztiválon 90 versenyfilm közül a legjobb játékfilm díját nyerte. A fiktív paramilitáris szervezethez csatlakozó, kallódó fiatalokról szóló alkotás … Tovább »

Zsidó téma tuti téma?

Hogy jelent meg zsidó téma, karakter, vagy karakterek a művében?
Miért tartotta fontosnak a témát, vagy, hogy zsidó karaktert szerepeltessen?
Milyen szerepet töltenek be könyveiben e karakterek, ha a téma nem közvetlenül érinti a zsidóságot, mi a dramaturgiai jelentősége figurájuknak, illetve zsidóságuknak a művekben?
Miben látja e figurák sajátosságait, és hogyan próbálta érzékeltetni? 

Folytatjuk tavaly áprilisban elkezdett sorozatunkat, melyben ezúttal két magyar írót kérdezünk a műveikben megjelenő zsidó tematikáról.

“Mennyi hely kell a munkához a szőlőtő körül?  Minden oldalon hat tenyér. Rabbi Ákivá szerint három.”

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez … Tovább »

Tudom, nem kell minden nyilvános bírálatra válaszolni, de a Szombat legutóbbi írása ismét olyan kérdéseket vet fel, amelyek fontosak, ezért nem támadásnak, hanem alkalomnak tekintjük a párbeszédre. 

Dzsihádista hálózatok szövik be Európát, a radikális iszlám nézetei hódítanak a vendégmunkások leszármazottai körében. Felmenőiket még a II. világháború utáni konjunktúra és gazdasági csoda, a befogadó országok vezetése és egy jobb élet reménye csábította a kontinensre.

Robbanás történt ma Jeruzsálemben. A Haaretz szerint egy üres buszon robbant fel valami, de még nem egyértelmű, hogy terrorcselekményről van szó. Legalább tizenheten megsebesültek, közülük ketten válságos állapotban vannak.

A helyi rendőrség első információi szerint terrortámadás … Tovább »

2016. április 14-én a Pedagógiai Könyvtár és Múzeum dísztermében az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Tanulni a múltból – A holokauszt téma oktatása címmel szervezett konferenciát.

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) oktatási … Tovább »

Ha nem online tombolószobákban zajlott volna a csetepaté Biszku Bélának a zsidó Szeretetkórházba való felvételéről, az eset olyan kérdésekre is ráirányíthatta volna a figyelmet, amelyek túlmutatnak ezen az ügyön, zsidók és nem-zsidók számára egyaránt érdekesek – és nehéz megválaszolni őket. A kérdés egészen általánosan fogalmazva a következőképpen hangzik: lehet-e mérlegelési szempont egy partikuláris közösséghez való tartozás (vagy nem tartozás) olyan, korlátosan rendelkezésre álló társadalmi javak elosztásakor, amelyekre az egyenlő emberi méltóság elve alapján mindenki egyforma joggal tart igényt?

Sorozatunkban rabbik válaszolnak egymás kérdéseire. Eredeti terveink szerint minden irányzat szerepelt volna a rabbinikus hagyomány responzumait idéző kérdezz-felelek-ben, de az ortodox hitközség és az EMIH képviselői nem kívántak élni a párbeszéd lehetőségével, arra hivatkozva, hogy az “értelmetlen hitvitához”, illetve “vetélkedéshez és személyeskedéshez vezethet”. Ezúttal Raj Ferenc kérdez, Radnóti Zoltán válaszol.

Zsidó civilszervezetekhez fordultunk, hogy osszák meg a nyilvánossággal idei terveiket. A Frankel Zsinagóga Alapítványtól Dr. Verő Tamás rabbi válaszolt. 

A Varsóban 2014 októberében megnyílt Polint, a Lengyel Zsidók Történeti Múzeumát (melyről korábban itt írtunk részletesen) választották a 2016-os év európai múzeumának. Az Európai Múzeumi Fórum (EMF) zsűrije április 9-én, szombat este jelentette be döntését az észak-spanyolországi … Tovább »