Sokan emlékeznek rá, mit csináltak azon a szeptemberi napon. Tíz éve,
épp Ros Hasana előtt, délután a használtautó piacon álltam apámmal.
Autót vásároltunk. Igyekeznem kellett hazavinni a kocsit, segíteni
otthon az ünnepi vacsora előkészületeiben, s még a zsinagógába is
eljutnom. 

Dúsgazdag amerikai és izraeli üzletemberek állnak a kanadai Gabriel
Resources vállalat mögött, amely 80 százalékos részesedéssel bír a
verespataki arany- és ezüstkitermelést tervező Rosia Montana Gold
Corporation (RMGC) kanadai-román vegyes vállalatban – írta szerdán a
román média.

A világ egyik legbefolyásosabb embere a hvg.hu-nak adott exkluzív
interjúban mindaddig ideges piaci légkört, viharokat vár a részvény- és
devizapiacokon, amíg nem érkezik megnyugtató válasz Angela Merkeltől és a
többi kulcspolitikustól, hogy miként látnak hozzá az egészen közeli
jövőben az eurózóna erősítéséhez. Magyarország számára is van egy-két
tanácsa.

A Kossuth- és állami díjas földrajztudós, hírszerző tiszteletére a
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) budapesti
székházában avattak emléktáblát kedden. 

2011. május 15-én, a Károly-körúti Keren Or központban zajlott az EMIH
szokásos éves választmányi összejövetele. Köves Slomó, a szervezet
vezető rabbija bejelentette, hogy működik a bét din, azaz a rabbinikus
bíróság és megteremtették az ortodox betérés lehetőségét is.

A magyar lakosság 25-30 százaléka egyetért azon kijelentések legalább egyikével, miszerint a hazai gazdaságot, illetve sajtót és kultúrát zsidó értelmiségiek tartják a kezükben. Az összeesküvés-elméletek és az antiszemitizmus kapcsolatát tárgyaló budapesti konferencián kiderült számos ok, ahogy az is, miféle híd létezik az egykori állampárt és a Csurka István-féle MIÉP között.

Izrael szerint semmi nem indokolja a bocsánatkérést a Gázai övezetbe önkénteseket és segélyt szállító flottilla hétfői megtámadásával kapcsolatban. “Nem kell elnézést kérnünk azért, mert megvédtük magunkat” – jelentette ki az izraeli külügyminiszter-helyettes egy nappal a kilenc halálos áldozatot követelő katonai akció után. Danni Ajalon a hat hajót “a gyűlölet és erőszak armadájaként” jellemezte. Az izraeli sajtó a flottilla nyilvánvalóan provokatív útnak indítása mellett a zsidó állam elképesztő hibáiról ír.
 

   Ádám Zoltán (Fotó: Ádám Domonkos) 2006 és 2008 között 9,3%-ról 3,8%-ra csökkentve a GDP-arányos államháztartási hiányt. Ez természetesen jelentős növekedési áldozattal járt, de önmagában nem veszélyeztette, hanem éppen ellenkezőleg: segítette a hosszú távú … Tovább »

A Real-World Economics Review folyóirat elindított egy szavazást, melyben az olvasók dönthetnek arról, ki felelős leginkább a világgazdasági válságért. A legnagyobb esélyesek között emlegetik Alan Greenspant, a Fed korábbi elnökét, aki a szerkesztők szerint nagyban elősegítette az ingatlanbuborék kialakulását az Egyesült Államokban. A nem túl nagy dicsőséget jelentő díjért versenybe száll többek között a nemrég elhunyt Paul Samuelson, valamint Lawrence Summers, Obama vezető gazdasági tanácsadója is.
 

“a halottakért és az élőkért tanúskodnunk kell. Van okunk az elgondolkodásra és a felelős szembenézésre, a régmúlt és a közelmúlt jelenségei miatt egyaránt. A régi bűnös gondolatok újra és egyre nagyobb veszélyt jelentenek nemcsak a zsidóságra és együttélésünkre… hanem az egész nemzetre…”
 

Több mint 60 évvel Izrael kikiáltása után már a legpesszimistább zsidók és a legoptimistább iszlámista fundamentalisták számára sem kérdéses, hogy Izrael fennmarad a következő évtizedekben.  A zsidó állam többszörösen bebizonyította életképességét, hogy az alapvetően ellenséges geopolitikai közegben, állandó áldozatok árán is képes megvédeni határait.

A következő évek politikáját leginkább a világgazdasági válság határozza majd meg. Ez akkor is így lesz, ha a válság végül – bár erre ma kevés jel mutat – nem gyakorol ténylegesen akkora hatást a világra, ahogyan ma feltételezhetjük. Mostantól ugyanis a válságra hivatkozva változik a politika…
 

Izrael vezető bankja, a Bank Hapoalim Jair Szerusszit, az igazgatótanács elnökhelyettesét nevezte ki augusztus 1-i hatállyal az igazgatótanács elnöki posztjára.
 

Ezt a levelet nem azért írom, hogy békét kössek a magyarországi jobboldallal. Nem azért, hogy rokonszenvet ébresszek magam iránt, hogy „jó pontokat szerezzek” a küszöbönálló hatalomváltás előtt. Nem azért, hogy összefogásra buzdítsak, hogy kiegyezésre törekedjem, még csak azért is csak kevéssé, hogy meggyőzzem a jobboldalt erről vagy arról, és nem azért, hogy kerülő úton érveket hozzak föl ellene, vagy szelídebb retorikával megismételjem a szokásos hadüzeneteket és harci riadókat.

A soron következő európai parlamenti választások előtt különösen kritikus a magyar liberalizmus helyzete – mondta Fodor Gábor, aki Horn Gáborral és Konrád Györggyel folytatott nyilvános beszélgetést az Újlipótvárosi Klub Galériában kedden.

Tamás Gáspár Miklós a rendszerváltás óta eltelt két évtized egyik legszínesebb figurája. Bár világnézetét úgy váltogatja, mint divatdrukker kedvenc focicsapatát, igaz, legalább nem pillanatnyi érdeke, hanem meggyőződése és lelkiismerete szerint. 

A Foreign Affairs legutóbbi számában Amerika talán legjelentősebb iszlám-kutatója, Bernard Lewis igyekszik összefoglalni azokat a perspektívákat, amelyek a Közel-Kelet országai előtt állnak az új évszázadban. 

Az Amerikai Zsidó Tanács osztályvezetője szerint az antiszemitizmus még évtizedekig az életünk része lesz. Andrew Baker rabbi az InfoRádiónak azt mondta, a gazdasági válság és a romló életkörülmények táptalajt adhatnak a zsidóellenességnek.

A honi zsidó közélet diszkriminatív struktúrája mára már közismert. Nagy Ákos cikke (Érik vagy rothad a flódni?, 2008. december 18.) a magyar állam által 1950 óta generált diszkriminatív helyzet és a Mazsihisz mellett hitközségünket, az EMIH-et is kritikával illeti.

Az Anti-Defamation League nevű amerikai civilszervezet közlése szerint a Bernard Madoff által irányított, a napokban leleplezett 50 milliárdos piramisjáték hírére rohamosan terjednek az antiszemita megjegyzések az interneten.