Kinek a nyakába varrjuk a válságot?

A Real-World Economics Review folyóirat elindított egy szavazást, melyben az olvasók dönthetnek arról, ki felelős leginkább a világgazdasági válságért. A legnagyobb esélyesek között emlegetik Alan Greenspant, a Fed korábbi elnökét, aki a szerkesztők szerint nagyban elősegítette az ingatlanbuborék kialakulását az Egyesült Államokban. A nem túl nagy dicsőséget jelentő díjért versenybe száll többek között a nemrég elhunyt Paul Samuelson, valamint Lawrence Summers, Obama vezető gazdasági tanácsadója is.
 

 

Az utóbbi években sokan kerestek már bűnbakokat a világgazdasági válsággal kapcsolatban, most a “kisemberek” is szavazhatnak arról, szerintük ki tette a legtöbbet azért, hogy itt tartunk. Az első héten kétezren le is adták voksukat a szavazásra létrehozott blogon, már most látszik, kik lehetnek a favoritok.

Greenspan győzelmére a legkisebb az odds

A gazdasági folyóirat által létrehozott blogon nem számolnak be a szavazás részeredményéről, így azt nem lehet tudni, kire szavaztak a legtöbben. A szakemberek véleménye szerint azonban Alan Greenspan lehet a legnagyobb favorit a díjra, őt okolják leginkább a válság kitörése miatt.

Greenspan 1926-ban magyar zsidó családban született Washington Heightsben, közgazdasági tanulmányait 1944-ben kezdte és 1950-ben fejezte be. A szakember 1987augusztusa és 2006 januárja között volt az amerikai jegybank, a Fed kormányzótanácsának elnöke.

A Real-World Economics Review szaerkesztői szerint Greenspan nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az amerikai ingatlanpiaci buborék két évtized alatt folyamatosan tovább hízott, holott 1987-ben már ki kellett volna pukkadnia. Az egykori Fed-elnök szemére vetik, hogy két évtizedes “uralma” alatt végig expanzív hitelpolitikát folytatott, és úgy vélekedett, hogy a pénzügyi piacokat nem kell szabályozni. Ezzel a passzív hozzáállással a díj alapítói szerint hozzájárult ahhoz, hogy a buborékok olyan méretűre nőttek, ami végül a válság kitörését okozta.

A bűnbakok lehetséges listájára felkerült Greenspan utóda, a Fed-et jelenleg is vezető Ben Bernanke is, akinek azt vetik a szemére, hogy elődjéhez hasonlóan elfogadta a hatékony pénzügyi szektor modelljét, ezen keresztül hasonlóan nagy szerepet látszott a buborékok növekedésében.

A szakemberek szerint Greenspan mellett Eugene Fama lehet a favorit a díjra. Fama neve azóta ismert, mióta a világgazdaság húzóágazata a pénzügyi szektor lett az utóbbi évtizedekben. A közgazdász a hatékony pénzügyi piacokról dolgoztt ki egy elméletet, ami lényegében Greenspan politikájának elméleti hátteréül szolgált. A teória lényege az volt, hogy a pénzügyi piacokat nem kell szabályozni, hagyni kell, hogy a maguk útját járják, azonban mára a legtöbb szakember elveti ezt a tézist, a többség szerint pont a mostani válság világított rá a szigorú szabályozás szükségességére.

Posztumusz díjat is oszthatnak

A díjra összesen 12 közgazdászt jelölt a lap, az ismertebb nevek között van Milton Freedman, Paul Samuelson, illetve Lawrence Summers.

Freedman fő hibájának azt vetik fel, hogy egy naiv elméletet dolgozott ki a gazdaság működéséről, illetve a pénzről. Ez abban nyilvánult meg, hogy leginkább ő képviselte azt a véleményt, mely szerint a piacokat hagyni kell a saját útjukon járni, nem kell beavatkozni a működésükbe. Freedman leegyszerűsített modellje lehetővé tette a valóságtól elrugaszkodott, spekuláción alapuló gondolkodás elterjedését – teszik hozzá a szaklap szerkesztői.

Lawrence Summers jelenleg az amerikai elnök gazdasági stábjának egyik vezetője, a díj alapítói szerint a korábbi évtizedekben nagy szerepe volt a pénzügyi piacok deregulációjában. A szakemberek szerint ez tette lehetővé, hogy a bankok olyan túlkapásokat folytassanak, melyek végül a válság kitöréséhez vezettek.

A jelöltek között van még többek között Paul Samuelson, aki 2009 decemberében hunyt el, neki elsősorban azt vetik a szemére, hogy hozzájárult ahhoz, hogy John Maynard Keynes elméletét elvetették az amerikai döntéshozók, ez vezetett később a túlzottan liberális felfogáshoz.

A szavazás során tizenkét jelöltből hármat kell kiválasztania mindenkinek, akikről úgy érzi, hogy sokat tettek a válság kirobbanásáért. A szerkesztők tájékoztatása szerint az első héten mintegy kétezer szabályos voks érkezett, összesen pedig majdnem hatezren szavaztak, de sokan nem választottak három jelöltet.