Ukrajna szerint Oroszország továbbra is segíti Iránt a harcokban
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök állítása szerint Oroszország folyamatosan műholdfelvételeket biztosít Iránnak az Egyesült Államok elleni háborújában.
Forrás: Youtube screenshot (korábbi felvétel)
„Július eleje óta aktív orosz műholdas megfigyelést regisztráltunk az Öböl-államokról és az ott található amerikai katonai létesítményekről – jelentette ki. – Egyértelmű összefüggés van az orosz műholdfelvételek és a későbbi iráni légicsapások között, mind a támadások előtti felkészülés során, mind pedig utána, a károkozás felmérésére. Csak július 19-én és 20-án négy légibázis került az orosz műholdak érdeklődési körébe, kettő Bahreinben, egy Jordániában és egy Kuvaitban.” Néhány nappal később Irán valóban támadta ezeket a bázisokat.
Nyugati és ukrán tisztviselők folyamatosan azzal vádolják Oroszországot, hogy a február végén kezdődött háború előtt és alatt is segítette az Iszlám Köztársaságot. Nem sokkal azután, hogy az Egyesült Államok és Izrael megindította az első légitámadásokat, kiderült, hogy Moszkva műholdfelvételekből származó hírszerzési információkat oszt meg Teheránnal, hogy az nyomon követhesse az amerikai hadihajók és repülőgépek mozgását. Ez nagyban segítette Iránt a különböző amerikai katonai eszközök, például légvédelmi radarok és repülőgépek elleni támadásban.
Az oroszok állítólag elektronikai hadviseléssel és a drónok alkalmazásával kapcsolatos útmutatást, emellett a drónok fejlesztéséhez szükséges alkatrészeket is átadtak Iránnak, ezzel is segítve a meggyengült csapásmérő képességei helyreállítását. Március végén Moszkva már komplett drónokat is szállított Teheránnak, köztük a Sahed–136 továbbfejlesztett változatait is, amelyeket 2023 óta egyre növekvő számban gyártanak iráni licenc alapján. Nyugati hírszerzési elemzők úgy vélik, hogy ilyenekkel csaphattak le a rijádi CIA-állomásra is.
A Bloomberg arról számolt be, hogy „meg nem nevezett nyugati szövetségesek” szerint Oroszország a fegyverszünet után „nemrég gyártott” rakétákat szállított Iránnak.
Az amerikai hírszerzés azt is vizsgálta, hogy vajon Oroszországtól származtak-e azok a precíziós célzási információk, amelyeknek Irán az Öbölben lévő CIA-létesítmények elleni támadásokkor vette hasznát. Az ukrán hírszerzés április elején azt közölte, hogy Izrael kritikus fontosságú infrastruktúrájáról is történt információátadás, és hogy Oroszország a kibertérben is együttműködik Iránnal.
Július 25-én az Ukrán Biztonsági Szolgálat bejelentette, hogy nagy hatótávolságú dróntámadásokat hajtott végre két teherhajó ellen a Kaszpi-tengeren. Zelenszkij azt állította, hogy a hajókat „Iránnal kapcsolatos katonai szállítmányokhoz használták”, bár a részletek továbbra is homályosak. Az orosz külügyminisztérium szerint Ukrajna valójában egy „iráni lobogó alatt hajózó szárazáru-szállító hajót” támadott meg, ugyanakkor Jevhen Korincsuk, Ukrajna izraeli nagykövete azt mondta, hogy a rakomány „drónokhoz és rakétákhoz szükséges anyagokat tartalmazott.”
„Ugyanazzal az ellenséggel harcolunk, a gonosz tengelyének másik oldalával” – tette hozzá a nagykövet.
Oroszország ezzel a segítségnyújtással egy olyan háborút hosszabbít meg, amely Moszkva stratégiai érdekeit szolgálja. Valószínűleg élvezik a lehetőséget, hogy megbüntessék Washingtont az Ukrajnának nyújtott támogatásáért. De ennél komolyabb érdekei is vannak. Az Egyesült Államok és Irán között felújult ellenségeskedés felélénkítette az április 8-i fegyverszünet után visszaesett olajárakat, és így feltöltötte a Kreml kiürült kasszáját. A háború emellett feléli az Egyesült Államok légvédelmi lőszereinek – köztük az Ukrajna által kitartóan igényelt PAC–3 rakétáknak – a készleteit is, így Oroszország szabadabban bombázhatja Ukrajnát.
