15 ezer újságkivágás az 1945-48 közötti időszakból

Nógrádi Gábor írónak ítélték oda idén a Janikovszky Éva-díjat, a felnövekvő nemzedék irodalmi műveltségének alakításáért végzett kiemelkedő munkásságáért.

A Janikovszky Éva Irodalmi Alapítvány olyan irodalmi és művészeti alkotások létrehozóit díjazza, akik a felnőtt … Tovább »

Szakácskönyv a túlélésért – Lichtenwörth, 1944-45

A zeneszerző szerint megtiszteltetés a „nép ellensége” skatulyába tartozni

A tiszaeszlári perről írt egyfelvonásos groteszk-lírai operát Fischer Iván A Vörös Tehén címmel. A meggyilkolt Solymosi Eszterről szóló művet – amelynek szövege Krúdy regényéből, Kossuth levelezéséből … Tovább »

Intifádára szólított fel a Muzulmán Testvériség Egyiptomban, miután a hadsereg megölte az iszlamista szervezet legalább 42 tagját. Az ideiglenes egyiptomi államfő közleményében sajnálatosnak nevezte az incidenst, de azt állította, hogy a tüntetők megpróbálták megostromolni az … Tovább »

Majdnem egy évezredet fog át A halhatatlanság elixírje, a Norvégiában élő magyar-zsidó származású író regénye, melyet az Athaeneum Kiadó jelentetett meg magyarul.

Sávuot a Tóraadás ünnepe. Szokás ilyenkor éjjel fennmaradni, tanulni, emlékezve és ellensúlyozva, hogy őseink a Tóraadás éjszakáján, mi tagadás, nem voltak felkészülve az eseményre, és elaludtak. A zsinagógai hagyományos ünnepköszöntő mellett több helyen is tartanak éjszakai … Tovább »

A  regény, melyből ízelítőt közlünk, a napokban jelent meg. Az író, három másik frissen megjelent könyv szerzőjével együtt a Szombat Szalon vendége december 8-án, szombat este 18.00-kor a Bálint házban. Részletek itt

A középkori hispániai zsidó költészet egyik legjelentősebb figurája, Mose ibn Ezra (1055k-1138 után) Izrael költészete című, arabul írt, de héber címén ismertté vált munkájában többek között arra a kérdésre keresi a választ, hogy miért éppen a spanyol zsidóság hozott létre … Tovább »

Nézzük a táncoló gólembohócokat, esetleg a muzsikáló, mulató, raftingoló, trambulinról kedélyesen felreppenő rabbikat.

A Kalligram kiadónál jelenik meg rövidesen Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma, mely a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban.

Magyarországnak nincs szüksége embermentő intézkedésekre. Éberségre azonban igen. A napokban kaptam egy elektronikus levelet egy ilyen e-mail címről: “mindenzsidolognifog”. 

Az október eleji Design Hét minket is inspirált. Nyakunkba vettük a várost, és körbenéztünk. Kreatív, különleges tervezőket, boltokat és ötleteket találtunk a VII. kerülettől egészen Budáig. Az alább bemutatott fiatal tervezők, vállalkozók valami olyat csinálnak Budapesten, … Tovább »

Utasítást adott az izraeli kormányfő, hogy gyorsítsák meg az építését
annak a biztonsági falnak, amely az Egyiptommal közös határ védelmét
hivatott elősegíteni – közölte kedden maga Benjámin Netanjahu a hadsereg
rádióadója szerint.

„Vagyon és hatalom: alvilág!!!” – üvölti, dobolja, sípolja a tömeg,
velem együtt, Tel Aviv utcáin. Félmillióan lehetünk szeptember 3-án este
a hatalmas, kerek Kikár ha Medinán, az Állam téren. Mind lánglelkű
forradalmárok vagyunk.

Kósa Lajos stílusa darabos, de frissítőleg hat, Varga Mihály nagyon
rosszul beszél angolul, Pokorni Zoltán pedig Orbán Viktor ellentéte,
mert szeret egyeztetni – többek között ezt állapították meg az amerikai
diplomaták a Fidesz vezető politikusairól. A WikiLeaks által
kiszivárogtatott amerikai diplomáciai táviratok szerint a nagykövetség
folyamatosan elemezte a párt belső ügyeit, és megpróbálta kitalálni azt
is, ki lehet Orbán utód.

A mintegy 150 éves török uralom (1543-1686) Pécs városképét és népességét jórészt balkáni jellegűvé alakította, a középkorban kialakult utca és térszerkezetet azonban alapvetően nem változtatta meg. A várost a 17. század végétől többször elpusztították keresztény seregek. … Tovább »

Brüsszel lakóinak legalább negyede az iszlám vallást követi, s így a
tegnap véget ért ramadán ugyanúgy befolyásolta a város életét, mint a
nagy keresztény vagy belga nemzeti ünnepek.