Összesen 196 találat (41 - 60) : V. F..
Ha valaki az 1900-as években a Lipótvárosról beszélt vagy írt, beszélgetőtársa vagy olvasója a kontextusból automatikusan kiértette, vajon az illető a főváros V. kerületére gondolt, vagy a fővárosi zsidó nagypolgárságra, amelynek e kerületnév évtizedek óta metaforájává vált.
Genetikai elméletek
Történész szerzőnk a zsidók sikerességének különféle magyarázatait tekinti át négyrészes sorozatában.
Természeti magyarázatok
A zsidó–nem zsidó egyenlőtlenségek legtöbb magyarázata társadalmi okot nevez meg. Először azonban azokat az érdemelvű … Tovább »
Nem az egész, hanem a részletek könyve Nádas Péter monumentális memoárja, a Világló részletek, melynek alcíme is beszédes: Emléklapok egy elbeszélő életéből.
Mindkét cím hangsúlyozza, hogy a vállalkozás nem az egészet célozza, hanem magától értetődőnek tekinti a töredékességet. … Tovább »
Elöljáróban szeretném tisztázni azt, hogy mit értek cionizmuson általában, hiszen csak így lehet megfogalmazni azt, mi az, amiben a magyar állambiztonság, illetve a különféle pártszervek használata eltért attól, amit ma valamennyire is normatívnak tekinthetünk. A cionizmus tulajdonképpen … Tovább »
Izrael egyik vezető immunológusa szerint az új vírustörzs megjelenése miatt a nyájimmunitás elérhetetlen addig, amíg az összes gyermeket be nem oltják. Az Egészségügyi Minisztérium óva int az iskolák megnyitásától, és mindenképpen ajánlja a terhes nők beoltását.
A világ … Tovább »
Fischmann Sámuel és neje kitoloncolása
„Én 1894 év óta lakom Magyarország területén. 1915-ben Sátoraljaújhelyből bevonultam katonának, végigküzdöttem a világháborút, 1918-ban kerültem haza betegen és minkét fülemre megsiketülve. Feleségem időközben leköltözött Kisbáriba … Tovább »
1939. szeptember 2-án, a Lengyelország elleni német agresszió másodnapján a brit kormány még kereste a lehetőséget Hitler háborújának a leállítására. Chamberlain és külügyminisztere, Lord Halifax, egy új, müncheni jellegű konferenciára gondolt, lengyel terület feladását békéért.
Az … Tovább »
Vegyes házasság és asszimilációs remények a 19. században.
Mi történjék a zsidókkal? Ez a kérdés a születőben lévő modern sajtó révén éppen kialakuló magyar közvélemény előtt első ízben az 1839/40-es diéta idején merült fel. Az országgyűlés a reformkor időszakának … Tovább »
A Szegedi Napló vasárnapi élclapmellékletének, a Hüvelyk Matyinak 1895. október 27-i számában jelent meg a Csipi-Csóka álnéven író, Kulinyi Zsigmond, hírlapíró és szerkesztő, nem mellékesen a Lőw Immánuellel 1885-ben közzétett szegedi zsidók történetéről írott kötet társszerzője, … Tovább »
Pár hét múlva nyomtatott formában is megjelenik a Bevezetés a Talmud tanulmányozásába című kötet. De már most letölthető az internetről PDF formában.
A magyarországi vallásos zsidó könyvkiadás gyerekcipőben jár, ezen belül a rabbinikus irodalom, az ókori és középkori … Tovább »
A Szép versek 1944 gondolatkísérletként indult: Zoltán Gábor elképzelte, milyen is lenne a Magvető híres antológiasorozata 1944-ben. A tökéletes képtelenség állapotától hosszú út vezetett addig, amíg elkészült ez az abszurd antológia. Zoltán Gáborral Tóth-Czifra Júlia … Tovább »
A Lohamim izraeli párt kísérlete a magyar etnikai voks megszerzésére a zsidó állam első éveiben.
Olyan, valószinűleg 1948 vagy 1950 őszén keletkezett magyar nyelvű forrás került elő, amely azt bizonyítja, hogy az Izraelben 1948-ban Lohamim néven párttá formálódó korábbi … Tovább »
Emberek és könyvek a Soá idején V. – A náci rendszer bukása után az irdatlan mennyiségű elrabolt könyv sorsáról három elosztó helyen döntöttek: az amerikaiak a Frankfurt am Main melletti Offenbachban, a britek Tanzenbergben, a szovjetek pedig egy Berlin melletti pályaudvaron. A … Tovább »
“…noha a magyar zsidóság Európában unikális intézményes szakadásáról számos kitűnő írás született, érdekes módon egy sem tett kísérletet arra, hogy választ adjon a kérdésre, vajon a neológok miért akarták visszaállítani a honi zsidóság szervezeti egységét, miért törekedtek … Tovább »
A magyar zsidó közéleten jóval túlterjedt Vári György irodalomtörténész, újságíró, majd rabbiszakos hallgató facebookon közzétett önvallomása arról, hogy fiatal tanár korában visszaélt helyzetével és két tanítványának okozott nehezen gyógyuló sebeket. A szöveg nagy … Tovább »
A főváros egyesítésének esztendejére (1873) írta Vörös Károly Pest-Buda sportklubjainak indulását felvázoló cikke konklúziójaként, „elsősorban mégis csak a sportélet szervezetei azok, amelyek a társadalom új, polgárosodó rétegei között a személyi érintkezést is megindítva, … Tovább »
Molnár Kálmán (1881-1961) a 20. századi polgári magyar alkotmányjog-tudomány legjelentősebb művelői közé tartozott.
Közel fél évszázadig tartó pályafutása során az Egri Érseki Joglyceum (1907-1925), a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kara (1926-1946), … Tovább »
A „Nemzet Vértanúinak 1918–1919” emlékmű és az ehhez kapcsolódó izraelita hitközségi iratanyagok[1]
Az 1919 nyarán létrejött és 1920 tavaszára megszilárdult ellenforradalmi rendszer vezetői, véleményformálói és történeti ideológusai szemében az 1918–1919-es forradalmak … Tovább »
Az Eichmann-csokoládé különös féldokumentum és félfikció. A regény nagy részében maga Adolf Eichmann beszél a mai Duna-parton.
Főleg kedves magyar barátjáról, “Endre Latziról”, meg a hullámzó Balatonról, és arról, találkozott-e Wallenberggel… Szól csodás pesti operettekről, … Tovább »
Negyvennégy esztendeje, 1975-ben jelent meg első kötete, s ez éppen a Sorstalanság volt. Pontosan negyvennégy éve küzdünk, viaskodunk Kertész Imre műveivel, Nobel-díjának átvétele, 2002 óta pedig életművével. És nem tartunk sehol. Mivel Kertész kedvelte a fura vicceket, írhatnám, … Tovább »