Még mindig nem csitul a felháborodásnak az a hulláma, amelyet a Panoráma hírhedt, két részben közvetített riportja s utóbb közölt összeállítása váltott ki elsősorban a zsidó közösségben.

Porscht Frigyes, Budapest. „… Volt egyszer egy virágzó palesztin állam, majd jöttek … Tovább »

Az 1600/1944. ME számú rendelet alapján sok százezer magyar zsidó helyezte aranytárgyait letétbe a bankoknál, remélve, hogy a háború végén majd visszakapja tulajdonát. Így tett Egerben Székely Endre is, 1944. április 29-én. Túlélve a deportálást, a család nem is sejtette, hogy … Tovább »

Ezzel a címmel ugyancsak a Magyar Fórum említett számában olvastunk egy Farkas János, Budapest aláírású levelet. Szövegkörnyezetéből kiemelve, csak egyetlen be­kezdését idézzük.
„Emlékszem, a háború alatti hitleri német propagan­da el akarta hitetni Európa népeivel, hogy … Tovább »

A legtöbben Megyeri Jóska­ként ismerték. Eredetileg Mayer Józsefnek hívták. Kolozsvárott került kapcsolatba a cionista mozgalommal, annak Somér Hacair szervezetével. Budapesten kezdte el embermentő tevékeny­ségét, társaival a szlovákiai de­portálások elől Magyarországra menekült … Tovább »

Hírek
Három évtizede rabbi Svájcban
Jólesz László: Hesván, az ünnep nélküli hónap
dr. Jólesz Károly: Az abortusz és a zsidó vallás
Szigorúbb liberálisok, engedékenyebb konzervatívok
Babits Antal: Joseph Malovany New York Világjáró Kántora
Magén István: Mocháry Kondor Judit … Tovább »

Peyer Károly szociáldemokrata képviselő felszólalása 1939-ben a második zsidótörvény-javaslat parlamenti vitájában

Peyer Károly a Veszprém megyei Városlődön munkáscsaládban született 1881. V. 9-én. Géplakatos, gyári munkás lett. Huszonhat évesen a Vas- és Fémmunkás Szövetség … Tovább »

Hírlapi közleményből ez év márciusában szereztünk tudomást e szervezet megalakulásáról. Minthogy a hírből nem lehetett egyértelműen megállapítani mi valójában az alapítók célja, az egyesület elnöké- tői, dr. Kovács Aladártól kértünk felvilágosítást.

Mindenek előtt … Tovább »

Apostagon, a Bács-Kiskun megyei nagyközségben az 1954-ben elhunyt kiváló író-publicistának Nagy Lajosnak, a huszadik századi magyar prózairodalom kimagasló alkotójának szülőházán kívül úgyszólván nincs is más országos jelentőségű nevezetesség. Van ellenben egy értékes helytörténeti … Tovább »

Vadász Ferenc beszélgetése Reviczky Ádámmal

V. F.: Napjainkban sok szó esik az antiszemitizmusról és talán ez az oka annak, hogy a műveit és jó szándékú emberekben őszinte vágy él a nyugalomra és megbékélésre keresztények és zsidók, zsidók és keresztények között. … Tovább »

Az életben maradottak Izraelbe mentek

Schőn Dezső az Izraelben élő kiváló író-történész sok új, eddig csak kevéssé vagy egyáltalán nem ismert adatot közöl az Új Kelet április 12-i számában a nácik egykori koncentrációs táboráról, és a helyén egy éve megnyílt emlékmúzeumról.

A … Tovább »

Napjainkban még a szélsőjobboldali, nyíltan zsidózó sajtótermékek (Hunnia, Szent Korona) szerkesztői is óvakodnak a nyilaskeresztesek rehabilitálásától. Szálasi Ferenc majd’ hat hónapos rémuralma, az a tény, hogy feltétel nélkül, az utolsó utáni pillanatig kiszolgálta a nácikat, … Tovább »

TÖRTÉNETI MUNKÁKBAN és me­moárokban többen megemlékeztek már az 1945 utáni kelet-magyaror­szági antiszemitizmusról, amelynek legriasztóbb megnyilvánulása az
1946. májusi kunmadarasi és az ugyanezen év augusztusában lezaj­lott miskolci pogrom volt. Ezekről a több halálos áldozatot … Tovább »

Beszélgetés Mona Ilonával
Az utóbbi években sok olyan értékes dokumentum és tanulmány látott napvilágot, amelynek szerzője csak lábjegyzetben, mint forrásanyag közlő­jét említi Mona Ilona nevét. Kettő ezek közül: A Ráday Gyűjtemény 1984-85-ös évkönyvében Majsai Tamás írt … Tovább »

Az 1989 őszén megjelent magyar nyelvű irodalom válogatott, annotált bibliográfiája (szeptember–november)