Összesen 178 találat (161 - 178) : V. F. .
Nagy szerencséje volt a kolozsvári Hirsch-házaspárnak, hogy a harmincas évek végén fiatalon elhagyta elődeinek szülő- és lakóhelyét, vállalta a megpróbáltatásokat, elhatározta, hogy életét ősei földjén, az akkori Palesztinában folytatja. Akik nem követhették őket, azokat néhány … Tovább »
Irodalmi kalauz
A vietnami háború után és a ’67-es közel-keleti háború nyomán lábra kapott alternatív zsidó kezdeményezések egyikének, egy washingtoni csoportnak az értesítőjében olvashatjuk az alábbi közleményt, a 60-as évek végén: „Heti szeminárium a marxizmusról, anarchizmusról, … Tovább »
Hiperérzékenység
Kubinyi Ferenc író-újságíró, közéleti emberek múltjának szenvedélyes kutatója, május 8-án rendhagyó módon az Új Magyarország olvasóknak fenntartott Levéltükör című rovatában szólalt meg. Azt fejtegette, hogy az Encyclopaedia Britannica nyugodtan közölheti … Tovább »
Alaptalanul hamis hisztériakeltés?
Józsa Fábián, az MDF harmincöt éves országgyűlési képviselője az Új Magyarország március 12-i számában megjelent Elnöki bélyeg című írásával alapos kioktatásban kívánta részesíteni Göncz Árpádot, a Magyar Köztársaság elnökét. Azt … Tovább »
Még mindig nem csitul a felháborodásnak az a hulláma, amelyet a Panoráma hírhedt, két részben közvetített riportja s utóbb közölt összeállítása váltott ki elsősorban a zsidó közösségben.
Porscht Frigyes, Budapest. „… Volt egyszer egy virágzó palesztin állam, majd jöttek … Tovább »
Az 1600/1944. ME számú rendelet alapján sok százezer magyar zsidó helyezte aranytárgyait letétbe a bankoknál, remélve, hogy a háború végén majd visszakapja tulajdonát. Így tett Egerben Székely Endre is, 1944. április 29-én. Túlélve a deportálást, a család nem is sejtette, hogy … Tovább »
Ezzel a címmel ugyancsak a Magyar Fórum említett számában olvastunk egy Farkas János, Budapest aláírású levelet. Szövegkörnyezetéből kiemelve, csak egyetlen bekezdését idézzük.
„Emlékszem, a háború alatti hitleri német propaganda el akarta hitetni Európa népeivel, hogy … Tovább »
A legtöbben Megyeri Jóskaként ismerték. Eredetileg Mayer Józsefnek hívták. Kolozsvárott került kapcsolatba a cionista mozgalommal, annak Somér Hacair szervezetével. Budapesten kezdte el embermentő tevékenységét, társaival a szlovákiai deportálások elől Magyarországra menekült … Tovább »
Hírek
Három évtizede rabbi Svájcban
Jólesz László: Hesván, az ünnep nélküli hónap
dr. Jólesz Károly: Az abortusz és a zsidó vallás
Szigorúbb liberálisok, engedékenyebb konzervatívok
Babits Antal: Joseph Malovany New York Világjáró Kántora
Magén István: Mocháry Kondor Judit … Tovább »
Peyer Károly szociáldemokrata képviselő felszólalása 1939-ben a második zsidótörvény-javaslat parlamenti vitájában
Peyer Károly a Veszprém megyei Városlődön munkáscsaládban született 1881. V. 9-én. Géplakatos, gyári munkás lett. Huszonhat évesen a Vas- és Fémmunkás Szövetség … Tovább »
Hírlapi közleményből ez év márciusában szereztünk tudomást e szervezet megalakulásáról. Minthogy a hírből nem lehetett egyértelműen megállapítani mi valójában az alapítók célja, az egyesület elnöké- tői, dr. Kovács Aladártól kértünk felvilágosítást.
Mindenek előtt … Tovább »
Apostagon, a Bács-Kiskun megyei nagyközségben az 1954-ben elhunyt kiváló író-publicistának Nagy Lajosnak, a huszadik századi magyar prózairodalom kimagasló alkotójának szülőházán kívül úgyszólván nincs is más országos jelentőségű nevezetesség. Van ellenben egy értékes helytörténeti … Tovább »
Vadász Ferenc beszélgetése Reviczky Ádámmal
V. F.: Napjainkban sok szó esik az antiszemitizmusról és talán ez az oka annak, hogy a műveit és jó szándékú emberekben őszinte vágy él a nyugalomra és megbékélésre keresztények és zsidók, zsidók és keresztények között. … Tovább »
Az életben maradottak Izraelbe mentek
Schőn Dezső az Izraelben élő kiváló író-történész sok új, eddig csak kevéssé vagy egyáltalán nem ismert adatot közöl az Új Kelet április 12-i számában a nácik egykori koncentrációs táboráról, és a helyén egy éve megnyílt emlékmúzeumról.
Napjainkban még a szélsőjobboldali, nyíltan zsidózó sajtótermékek (Hunnia, Szent Korona) szerkesztői is óvakodnak a nyilaskeresztesek rehabilitálásától. Szálasi Ferenc majd’ hat hónapos rémuralma, az a tény, hogy feltétel nélkül, az utolsó utáni pillanatig kiszolgálta a nácikat, … Tovább »
TÖRTÉNETI MUNKÁKBAN és memoárokban többen megemlékeztek már az 1945 utáni kelet-magyarországi antiszemitizmusról, amelynek legriasztóbb megnyilvánulása az
1946. májusi kunmadarasi és az ugyanezen év augusztusában lezajlott miskolci pogrom volt. Ezekről a több halálos áldozatot … Tovább »
Beszélgetés Mona Ilonával
Az utóbbi években sok olyan értékes dokumentum és tanulmány látott napvilágot, amelynek szerzője csak lábjegyzetben, mint forrásanyag közlőjét említi Mona Ilona nevét. Kettő ezek közül: A Ráday Gyűjtemény 1984-85-ös évkönyvében Majsai Tamás írt … Tovább »
Az 1989 őszén megjelent magyar nyelvű irodalom válogatott, annotált bibliográfiája (szeptember–november)