Összesen 2,212 találat (2141 - 2160) : V. E..
Viszontválasz Komoróczy Gézának a héber nyelvről
„A második világháború és az 1948-49. évi arab-izraeli háború előtérbe állította azokat a Palesztinában született írókat, akik nemzedékük problémáiról a beszédben ízessé vált héber nyelven írtak.” (The New Encyclopaedia … Tovább »
Bár méreteiben a Dohány utcai megelőzi, a legszebb magyarországi zsidó-templomnak a szegedit tartják. Valóban lenyűgöző. A város polgári felvirágzásának idején, a század elején emelték, s vele, a jómódért is, hálát adtak az Örökkévalónak bőkezű építtetői. Legmagasabb … Tovább »
Lapunk 1991. októberi számában Zsidó vitéz kerestetik címmel megjelent egy cikk, mely több olvasónk értetlenségét váltotta ki. Köztük volt Holczer Tibor, a témakör és korszak egyik kutatója, aki az alábbiakban reagált a cikkre.
A Szombat hasábjain Pusztaszeri László, az Új Magyarország … Tovább »
Tímár Éva beszélgetése Magén István festőművésszel
Keskeny falépcső vezet a műterembe. A lakás minden szegletében képek, nemcsak a műteremben, de a nappaliban és az emeletre vezető lépcső mentén is. A műtermet az ablakon beszűrődő éles fénysugár szeli ketté. Vegyszerek … Tovább »
Egy történeti tanulmányom (2000, 1991. szept.) kapcsán készült rádióinterjúban, melyet a 168 óra is közölt (1991. okt. 8.), röviden szólva, arról elmélkedtem, hogy népek, nyelvek, nemzetek nem örök életűek: kihalnak, megváltoznak, s identitásuk fenntartásában a nyelv legfeljebb … Tovább »
A legtöbben Megyeri Jóskaként ismerték. Eredetileg Mayer Józsefnek hívták. Kolozsvárott került kapcsolatba a cionista mozgalommal, annak Somér Hacair szervezetével. Budapesten kezdte el embermentő tevékenységét, társaival a szlovákiai deportálások elől Magyarországra menekült … Tovább »
Tudósítás a MAZSIKE közgyűlésről
A Hitközség patinás Goldmark-termében tartotta beszámoló közgyűlését a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület. A helyszín ténye önmagában is fejlődést jelent a szervezetek viszonyában, az azonban korántsem, hogy a vezető főrabbit elfelejtették … Tovább »
Nyílt levél dr. Komoróczy Gézához
Tisztelt Tanár úr!
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesületben nemrég előadást tartottam a zsidóság nyelveiről, amire Önt is meghívtam. Sajnos nem jött el, és így nem volt módunk vitatkozni a rádióban elhangzott következő kijelentéséről: … Tovább »
A deportáltak emlékművét keressük Párizsban. A magyar útikönyvrajza szerint a Notre Dame baloldalán áll. Ott azonban nincs. A ráutaló táblát megtaláljuk, de az a Szajnára mutat. A rendőrőrs nem tud ilyenről. Véletlenül találjuk meg az arasznyi L’archevéché-hídfőjénél. Mégsem … Tovább »
Önérzetünk is van
Rokonszenves írásában Csalog Zsolt az antiszemitizmus nekibátorodó megnyilvánulásaitól tartó magyar zsidókat igyekszik megnyugtatni. ״Azt mondom nekik: én a magam részéről nem nagyon hiszem, hogy az ő létük valóban fenyegetve lenne itt, hogy ezért tényleg … Tovább »
Megtalálták a bűnöst!
Hetven éve, 1921 őszén zajlott IV. Károly, az utolsó magyar király visszatérési kísérlete, az úgynevezett király-puccs. Az arisztokrácia és a klérus jelentős része támogatta a király trónigényét Horthyval szemben. Sok történelmi név viselője utazott … Tovább »
A harmadik közgyűlés előtt
December elsején tartja a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület soron következő „parlamentjét”, hogy elemezze az előző közgyűlés óta végzett tevékenységét, értékelje eredményeit, feltárja fogyatékosságait, közösen döntsön a következő hónapok … Tovább »
Csipkerózsika álmából ébred a magyarországi zsidóság háború utáni történetének hosszú ideig – kényszerűségből – egyedüli kulturális kiadványa: az Évkönyv. Scheiber Sándor halálával szakadt meg a hagyomány, utoljára 1984-ben látott napvilágot az antológia. A hosszú szünet … Tovább »
Farkas András, az egyik legkorábbi magyar protestáns prédikátor a XVI. század legokosabb és legképzettebb hazai gondolkodói közé tartozott. „A zsidó és magyar nemzetről” című, általában krónikás éneknek nevezett, valójában a tanköltemények műfajkörébe tartozó … Tovább »
Peyer Károly szociáldemokrata képviselő felszólalása 1939-ben a második zsidótörvény-javaslat parlamenti vitájában
Peyer Károly a Veszprém megyei Városlődön munkáscsaládban született 1881. V. 9-én. Géplakatos, gyári munkás lett. Huszonhat évesen a Vas- és Fémmunkás Szövetség … Tovább »
Szeptember 10- én vetem papírra ezeket a sorokat, mikor még nem tudom, csendesedében van-e a vihar, vagy még újabb hullámok vetik vállukat egyik-másik intézményünk falainak. Ha múlóban a botrány, érdemes-e újra felkorbácsolni a kedélyeket? Kinek használok vele? Úgy érzem, nem kevés … Tovább »
Hírlapi közleményből ez év márciusában szereztünk tudomást e szervezet megalakulásáról. Minthogy a hírből nem lehetett egyértelműen megállapítani mi valójában az alapítók célja, az egyesület elnöké- tői, dr. Kovács Aladártól kértünk felvilágosítást.
Mindenek előtt … Tovább »
A zsidóság szellemi termékei két csatornán jutottak el az erdélyi olvasóhoz: nemcsak az izraelita közösségek útján, amelyek természetesen a magukénak vallották a judaizmus örökségét, hanem az érdeklődő keresztény értelmiségen át is. A történelem viharai jóformán megsemmisítették … Tovább »
Abból a roppant nagy és roppant sötét dzsungelból, amibe napjainkra könyvkiadásunk jutott, az elburjánzott aljnövényzetből próbál kiemelkedni egyik-másik jobb sorsot remélő és jobb sorsra érdemes kiadó. Most ezek közül kettő összefogott – a Cserépfalvi és a Göncöl – hogy megjelentessen … Tovább »
Apostagon, a Bács-Kiskun megyei nagyközségben az 1954-ben elhunyt kiváló író-publicistának Nagy Lajosnak, a huszadik századi magyar prózairodalom kimagasló alkotójának szülőházán kívül úgyszólván nincs is más országos jelentőségű nevezetesség. Van ellenben egy értékes helytörténeti … Tovább »